Vita:Bunyevácok

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Wikiprof 13 évvel ezelőtt a(z) Egyértelműsítés témában

Hogyan írják: bunjevácok - bunyevácok?[szerkesztés]

nem nagyon értem a cím és a tartalom közötti írásmód eltérését: bunjevácok <> bunyevácok – (szerintem) Váradi Zsolt 2006. január 3., 20:17 (CET)Válasz

Én is bunyevácként hallottam róluk eddig. Alensha  2006. január 5., 00:47 (CET)Válasz

A zavar abból adódik, hogy a bunyevácok saját nyelvük helyesírása alapján magukat bunjevac-nak írják, mivel a horvátban nincs NY betű, illetve a magyar "ny" hanghoz nagyon hasonló horvát, illetve bunyevác "ny" hang NJ-ként írandó. Mindenesetre, vannak olyan korai szövegek, ahol a bunjevác szavak teljesen a magyar fonetikai szabályok alapján lettek lejegyezve, tehát lehet találni olyan példákat, hogy a bunjevac szót N és Y-val írták. Mindenesetre, a magyaros írásmód, ha horvátul, illetve bunyevácul írnak, ma már nincs gyakorlatban. Ettől függetlenül, a magyarban talán maradhat a bunyevác írásmód. De azért érdemes lenne konzultálni a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott és referenciának számító Magyar Helyesírás Szabályaival. Nem tudom, hogy szerepel-e benne egyáltalán a bunyevác szó, mindenesetre, mielőtt az Országgyűlés nemrég szavazott volna az úgyn. Bunyevác kérdésről, az Akadémia is állást foglalt (nem támogatta a Bunyevácok önálló, a horvátoktól különálló kisebbségként történő elismerését). Tehát csak kell lennie valami mérvadó referenciának! Nekem most nincs kéznél a MHSZ, mivel egy ideje Angliában élek, és eddig még nem volt rá szükségem. Én egyébként a fent említett [történelmi!] okok miatt támogatom a bunyevác szó magyaros írását magyar szövegekben, de azért nagyszerű lenne, ha valaki megnézné már, hogy hogyan vélekedik a "tudós társaság"!--Vedran.b 2007. február 7., 17:19 (CET)Válasz

Bunyevácok Magyarországon[szerkesztés]

A bunyevácok nemzeti kisebbségként való elismerését célzó népi kezdeményezés a szükséges aláírások összegyűjtése után az Országgyűlés előtt van, és hamarosan napirendre tűzik. Érdemes figyelni a híreket. --Bináris 2006. október 15., 23:27 (CEST)Válasz


Az alábbi írást a szócikkből vágtam ide be. Szerintem jogos észrevétel, de formailag inkább ide, a vitalapra tartozik. --Vedran.b 2006. október 26., 00:41 (CEST)Válasz


Idézet a szócikkből:


"A Magyarország területén élő bunyevácok sohasem tekintették magukat katolikus szerbeknek, és önálló nemzetnek sem, hanem többnyire Magyarországon élő horvátnak, vagy horvát nemzetiségű vagy/és horvát anyanyelvű magyarnak."


Ez az állítás nem tekinthető alátámasztottnak, lévén a Magyarországon élő bácskai bunyevác nép fejében, míg meg nem jelent a "kisebbségi törvény" - lásd: [1] -, meg sem fordult, hogy horvátnak tekintse, hogy ne bunyevác anyanyelvű magyarnak tekintse magát.

Ezt csak megerősítik a mai idők történései, ami főként a bunyevácok nemzeti kisebbségkénti elismertetésére irányuló kezdeményezésből világlik ki (törvénymódosítás révén), amit az Országos Választási Bizottság 491/2006. (IX. 7.) OVB határozata szentesít (lásd: [2]).

Ezt a határozatot Dr. Szili Katalin házelnök, az Országgyűlés 2006. október 9-én tartott ülésén jelentette be (lásd: [3]), leszögezve, miszerint a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény rendelkezései szerint, az Országgyűlés a kezdeményezést a bejelentést követő három hónapon belül köteles napirendre tűzni és megtárgyalni.

Ennek a határideje 2007. január 8-ika.

Bunyeváckodás[szerkesztés]

bunyevác és horvát[szerkesztés]

  • Nem egészen értem, hogy mi alapján lehet azt állítani, hogy a "Magyarországon élő bácskai bunyevác nép" fejében (sic!) meg sem fordult, hogy horvátnak tekintse magát. Felső-Bácskában, tehát a mai Bács-Kiskun megye déli részén, ma a horvátok a legszámottevőbb kisebbség, holott ez a terület hagyományosan a bunyevácok lakóterülete volt. Ha a bácskai bunyevácok nem horvátok, akkor honnan vannak a Délvidéken a horvátok?
  • Horvátok, mint olyanok, sohasem települtek Bácskába, esetleg csak bunyevácok, akik ma horvátnak tekinthetik magukat.
  • Nem lehet, hogy a bunyevácok alapjában véve már korábban is horvátnak tekintették magukat (mert szerbnek biztosan nem), csak éppen még nem volt egészen egyértelmű, hogy mit jelent az, hogy "horvát"?
    • Ne felejtsük el, hogy Horvátország újkori története igen zűrös, és közel sem volt egyértelmű, hogy az, ami nagyjából ma a Dráva folyótól délre terül el, az Horvátország. Például a török időkben, amikor, vagy ami után közvetlenül, a bunyevácok megtelepednek Magyarországon, Horvátország tulajdonképpen alig jelent többet, mint Zágráb és Károlyváros környéke. Később pedig létrehozzák az ún. Katonai Harárőrvidéket, amely közvetlenül Bécs igazgatása alatt állt, akiknek a szolgálatába kezdetben a bunyevácok is beálltak (Lehet, hogy éppen ezért kerültek a Bácskába?). Ekkor még egyáltalán nem volt biztos, hogy például a mai Szlavónia Horvátország része lesz, már csak azért sem, mert Szlavónia hosszú éveken át külön bánságként szerepelt a Magyar Királyságban (Szlavónország). Végül pedig még egy megjegyzés a horvát történelemről: a horvát nemzeti ébredés idején még a horvátok is inkább az "illir mozgalomról" beszéltek, mint "horvátságról". Mit jelenthetett hát ekkoriban horvátnak lenni? Nagyon sokan elsősorban dalmátnak, zágorjeinek, dubrovnikinak, szlavónnak, vagy sokácnak tartották magukat. És voltak, akik bunyevácnak. Ettől azonban a közös nemzeti összetartozást még meg kell kérdőjelezni?
    • Ha nincsenek palócok, matyók, somogyiak, székelyek, bánátiak vagy csángók, akkor magyarok sincsnenek. Nem áll ez a horvátokra is? Ha ezen túl a bunyevácok, sokácok, dalmátok, isztriaiak, hercegovinaiak, zágorjeiek nem mondanák horvátnak magukat, akkor kik a horvátok?
  • Azokat, akik most aláírásokat gyűjtögetnek Magyarországon, hogy a bunyevácokat mint önálló nemzeti kisebbséget ismerjék el, bizonyára nem nagyon érdekli a fenti kérdés. Ők most önálló bunyevácságról szeretnének tudni, és kész. Az igazi motivációkat inkább ne is feszegessük.
  • Ha csak a magyar törvényeket tartjuk szem előtt, akkor bizonyára lehet bunyevác nemzeti kisebbséget "csinálni". Apropó, melyik nemzetnek is lesznek a bunyevácok a kisebbsége? Mindenesetre, ezer aláírást bizonyára sikerül majd összeszedni. Ennek alapján akkor most bizonyára hamarosan lesz olyan nemzetiségi kategória is Magyarországon, hogy "hunok", mert már nekik is megvan az ezer aláírás. És akkor kik következnek majd: dákok? pannónok? vagy talán ezer aláírással lesz egyszer még olyan is, hogy "meleg nemzet"?

--Vedran.b vita 2011. február 19., 13:47 (CET)Válasz

Magyarországi bunyevácok[szerkesztés]

  • Hogy a bunyevácok mennyire tekintik magukat horvátnak, csak néhány adat:

Baja, amely a 17. században még szinte kizárólag bunyevácok által lakott település volt, ma már főleg magyar város, ahol azonban több, számottevő nemzeti kisebbség is él: németek, szerbek, szlovákok, romák. És vannak horvátok és bunyevácok is. A horvátok a lakosság 1.3%-át teszik ki, és ezek rendszerint bunyevácnak is valláják magukat. Mindenesetre, valóban, a legutóbbi népszámlálás idején, a város 37,916 lakosából voltak 263-an, akik nem horvátnak vallották magukat, hanem bunyevácot mondtak. És a bunyevácoknak ezen a településen, Baján a legnagyobb a számuk Magyarországon. Baján kívül még Gara településen haladja meg a magukat bunyevácnak vallók száma a százat.

Egyébb hagyományosan bunyevác települések Magyarországon:

Ezeken a településeken, akik kifejezetten bunyevácnak vallották magukat, számuk nem éri el összesen a hetvenet (70!). Érdekes azonban, hogy több helyen Magyarországon, ahol élnek bunyevácok, már működik horvát önkormányzat. Az itt élő horvátok, ha már horvátok, akkor rendszerint bunyevácok is. Most azonban jönnek egyesek, és azt mondják: nem, ez fordítva nem érvényes; a bunyevácok nem horvátok. Most kell tehát, hogy legyen egy önálló bunyevác nemzet is, mert ez ilyen és ilyen előnyökkel jár. És egyeseknek bizonyára valóban előnyökkel jár.

Bunyevác magyarok?[szerkesztés]

Ez a mostani "bunyevác dolog" egy nagyon különös nemzeti ébredés. Ami pedig most a határ másik oldalán, Szerbiában, tehát a Vajdaságban, pontosabban a Bácskában a megfélemlített horvátok körében végbemegy, főleg pedig miután már gyakorlatilag kiölték jellegzetes "i"-ző, magyar és német jövevényszavakban gazdag bunyevác nyelvjárásukat, és mára már gyakorlatilag szerbül beszélnek, még kevésbé fog olyan nemes emlékeket hátrahagyni, mint amilyet a modern értelemben vett nemzetek számára a "nemzeti ébredés" általában jelent.

Az igaz, hogy Magyarországon, történelmi okokból sokan vannak, akik azt mondják, hogy német anyanyelvű magyar, vagy vend anyanyelvű magyar, és bizonyára vannak olyanok is, akik azt mondják, hogy bunyevác magyarok, esetleg bunyevác anyanyelvű magyarok. Ez bizonyára jelenthetett valamiféle megoldást akkor, amikor kitelepítettek százezreket csak azért, mert merték vállalni nemzeti hovatartozásukat - gondoljunk csak a németekre, pontosabban a svábokra, illetve a szlovákokra, akiknek a lakosságcsere nevében menniük kellett, ha szlovákok, és nem tót magyarok voltak.

Amikor Jugoszlávia az amerikai imperializmus láncos kutyájának lett kinyilvánítva Magyarországon (is), bizonyára nem volt éppen "előnyös" horvátnak lenni. Bunyevác magyarnak lenni viszont kevésbé gyanús?

Nos, a bunyevác gyökerű magyarok kérdése nem feltétlenül mond ellent annak, hogy a bunyevácok egy horvát eredetű népcsoprt. Az viszont, hogy a bunyevác magyarok egy önálló nemzetiség, tiszta ellentmondás. Ha valaki valamilyen magyar, attól még magyar, nem? Vagy a székely magyarok nem magyarok talán? Ez persze nem jelenti azt, hogy azokat a magyarokat, akik tisztában vannak bunyevác gyökereikkel, ne kellene támogatni abban, hogy ápolják saját, speciálisan "bunyevác" értékeiket. És ezt, mint kulturális értéket a magyar államnak is bizonyára érdemes pártfogolnia. De hogy a "bunyevác magyarok", vagy azok, akik semmi többnek, de "csakis" bunyevácnak tartják magukat, egy önálló, tehát a többi bunyevácokétól, (a bunyevácok zömétől, akik horvátnak tartják magukat) egy külön nemzetiségi kategória lenne, nem csak hogy ellentmondás, hanem az abszúrditás határát súrolja. Honnan csöppent most ez a nép a 21. század elején a Bácskába? Egy nemzet születése csak annyiból áll, hogy néhányan összefogunk, letagadjuk korábbi gyökereinket, és állami támogatást követelve új nemzet tagjainak kiáltjuk ki magunkat? Ilyen, jobbára (vagy pusztán?) anyagi számítgatásokon alapuló nemzethez szeretnék a legkevésbé tartozni.--Vedran.b 2006. október 26., 03:07 (CEST)Válasz

A szlovákoknak nem kellett menni ők önként mentek a csehszlovák propaganda hatására. A felvidéki magyaroknak kellett menni! Egy kisebb részben szerbek lakta településen élek ők, sem szenvedtek hátrányt a láncoskutyázás alatt. Saját iskolájuk volt, minden két nyelven volt kiírva. A szomszéd faluban 13 gyerekkel fenntartanak egy szerb nemzetiségi iskolát (a tanulók fele magyar), a másik szomszédban felszámoltak egy 92 fős magyar iskolát 2008-ban, mert nem kapott támogatást ilyen kevés gyerekre. Kicsit jobban is ismerhetnéd a magyarországi eseményeket mielőtt valótlanságokat írsz.

Valótlanság a te szempontodból. Lehet, hogy éppen te nem ismered jól a helyzetet. Hogy a szerbekkel mi van, nem nagyon érdekel, azon kívül, hogy értem a nyelvüket meg van néhány szerb barátom, nem érzem érintve magam az ügyeikben. A saját népem sorsa viszont annál inkább. --Vedran.b vita 2011. február 19., 13:53 (CET)Válasz

Előbbi sorok jegyzője végtelenül szegényes módon közelít meg egy olyan kérdéskört, ami minmális műveltség mellett is evidens. Ahogy mondani szokták: egyszerű, mint a tű. Nem tekintem vitapartnernek, de személyes érintettségem miatt ennyit hozzáfűzök ezekhez a zagyvaságokhoz. Még egy apróság: úgy tűnik, igencsak savanyú a szőlő. http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Muity_Mijo

ETHNIC AND LANGUAGE VOJVODINA[szerkesztés]

  • Croats group in Vojvodina (srymac, bunjevac and šokac)
  • popis iz 1948

narodnost; broj; % Srbi 841,246 50.6 Mađari 428,932 25.8 Hrvati 134,232 8.1 Slovaci 72,032 4.3 Rumuni 59,263 3.6 Nemci 31,821 1.9 Crnogorci 30,589 1.9 Rusini i Ukrajinci 22,083 1.3 Makedonci 9,090 0.5 Romi 7,585 0.4 Slovenci 7,223 0.4 Rusi 5,148 0.3 Česi 3,976 0.3 Bugari 3,501 0.2 Jugosloveni 1,050 0.1 ostali 5,441 0.3

  • popis iz 1953

narodnost; broj; % Srbi 865,538 50.9 Mađari 435,179 25.6 Hrvati 127,027 7.5 Slovaci 71,153 4.2 Rumuni 57,218 3.4 Crnogorci 30,516 1.8 Rusini 23,038 1.4 Makedonci 11,622 0.7 ostali 78,254 4.6

  • popis iz 1961

narodnost; broj; % Srbi 1,017,713 54.9 Mađari 442,560 23.9 Hrvati 145,341 7.8 Slovaci 73,830 4 Rumuni 57,259 3.1 Crnogorci 34,782 1.9 Rusini 23,038 1.4 Makedonci 11,622 0.7 ostali 83,480 4.4

  • popis iz 1971

ukupno 1,952,533 100 Srbi 1,089,132 55.8 Mađari 423,866 21.7 Hrvati 138,561 7.1 Slovaci 72,795 3.7 Rumuni 52,987 2.7 Crnogorci 36,416 1.9 Rusini 20,109 1 Makedonci 16,527 0.8 Nemci 7,243 0.4 ostali 94,897 4.9

  • popis iz 1981

narodnost; broj; % Srbi 1,107,375 54.4 Mađari 385,356 18.9 Hrvati 119,157 5.9 Slovaci 69,549 3.4 Rumuni 47,289 2.3 Crnogorci 43,304 2.1 Rusini i Ukrajinci 24,306 1.2 Nemci 3,808 0.2 ostali 234,628 11.6

  • popis iz 1991

ukupno 2,012,517 100 Srbi 1,151,353 57.2 Mađari 340,946 16.9 Jugosloveni 168,859 8.4 Hrvati 74,226 3.7 Slovaci 63,941 3.2 Crnogorci 44,721 2.2 Rumuni 38,832 1.9 Romi 24,895 1.2 Bunjevci 21,552 1.1 Rusini 17,889 0.9 Makedonci 16,641 0.8 Muslimani 6,079 0.3 Albanci 2,959 0.2 Slovenci 2,563 0.1 Ukrajinci 2,057 0.1 Šokci 1,866 0.1 ostali 33,140 1.7

  • popis iz 2002

ukupno 2,031,992 100 Srbi 1,321,807 65.05 Mađari 290,207 14.28 Slovaci 56,637 2.79 Hrvati 56,546 2.78 Jugosloveni 49,881 2.45 Crnogorci 35,513 1.75 Rumuni 30,419 1.5 Romi 29,057 1.43 Bunjevci 19,766 0.97 Rusini 15,626 0.77 Makedonci 11,785 0.58 Ukrajinci 4,635 0.23 Muslimani (u smislu narodnosti) 3,634 0.18 Nemci 3,154 0.16 Slovenci 2,005 0.1 Albanci 1,695 0.08 Bugari 1,658 0.08 Česi 1,648 0.08 Rusi 940 0.05 Goranci 606 0.03 Bošnjaci 417 0.02 Vlasi 101 0 ostali 5,311 0.26 regionalni identitet 10,154 0.5 neizjašnjen 55,016 2.71 nepoznato 23,774 1.17


Hrvati(Croat in Vojvodine):#Croat-sryma, #Croat-bunjevac, #Croat-šokac Languages in Vojvodine 1910. Ethnic map Vojvodine 1910.

agitáció?[szerkesztés]

Idézem a bejegyzést:

"A Magyarország területén élő bunyevácok a II. világháborúig kizárólág önálló bunyevác nemzetiségi tudattal rendelkeztek."

"Vezetőik, főként a papság és tanítók (Mijo Mandić, Ante Evetović-Miroljub, Blaško Rajić, Ivan Petreš), erős bunyevác öntudattal rendelkeztek és nem tekintették magukat sem horvátnak sem szerbnek."

Ezek a kijelentések teljesen megalapozatlanok, és éppen ez számít agitációnak. A fent említett nevek közül Blaško Rajić például kifejezetten a bunyevácok horvát nemzeti mivoltát hangsúlyozta:

«Bunjevci i Šokci u Bačkoj... priznaju se za česti i uda onoga naroda koji živi u Međimurju, u Zagorju, u Lici pod Velebitom, na Hrvatskom Primorju, koji s nama isti jezik govori, najvećim dijelom istu vjeru ispovijeda, odgojen na grudima iste kulture, iz koje je ustao Ante Starčević i Stjepan Radić. Priznajemo se za česti hrvatskoga naroda, s kojim želimo dijeliti sudbinu u borbi i pregaranju za sve, što je Bog svakom narodu namijenio za čestiti, sretan i pravedan narodni život...»

Izrekli smo nebrojeno puta jasno i glasno i to su svi morali čuti, da smo mi Bunjevci članovi hrvatskoga naroda... Ne samo voljom, već i svim silama nastojat ćemo da... svi mi Bunjevci ostanemo, što smo od iskona bili, Hrvati Bunjevci u sklopu današnje države...».

--Vedran.b vita 2011. február 19., 12:25 (CET)Válasz

Egyértelműsítés[szerkesztés]

A bunyevácok pontos meghatározása eléggé bizonytalan, ezért átjavítom az oldalt. Egyértelműen horvát szórvány-népcsoportról van szó, akik a történelem folyamán számos oldalról voltak és a mai napig is manipulálva vannak. Akit érdekelnek a részletek az beleolvashat Dr. Sokcsevits Dénes munkájába: http://sites.google.com/site/horvatok/bunyev%C3%A1cok.com - melyből talán idézni is lehet valamit. --Wikiprof vita 2011. március 27., 20:55 (CEST)Válasz