Vita:Bachman Gábor
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Pécs-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Közepesen fontos | Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: EniPort (vita), értékelés dátuma: 2013. augusztus 8. | |||
| |||
|
Ez egy életrajzi szócikk. | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Kedves Kovács Dániel, 2011. 09. 08-én is javítottunk a lap tartalmán, a hiányos adatokat a valóságnak megfelelőekre kiegészítettem. "Csurla" szerkesztőnek tartalmi kifogása nem volt - ezt jelezte is felém - ; a formai hibákat viszont kijavítottam. Az általam kiegészített és javitott adatok nem "magánlevelezésen" alapulnak, hanem olyan nemzetközi forrásokon, amelyeket én értelemszerűen a szóban forgó mondatok és felsorolások mellett meg is adtam pontosan. Mint azt már írtam Önnek egyszer, a leghitelesebb forrásaim e fent nevezett átszerkesztésben egyrészt személyesen Bachman Gábor, és az ő archívuma, másrészt, egyeztettem az adatok művészettörténeti-építészettörténeti szakszerűségét Dr. Beke Lászlóval (az MTA Művészettörténet Kutatóintézete igazgatója). Ezekután várom, várjuk, hogy a Wikipédia, mely a legdemokratikusabb, és a hitelesebb, tájékoztatást nyújtson a világhálón Bachman Gáborról, hogy az általunk kidolgozott, pontosabb verziót ne a "nem ellenőrzött változat"-ban parkoltassék, hanem már megjelenjen az "olvasás" rovatt alatt. Várjuk, tehát, hogy az "olvasás" alatt immár a kidolgozottabb verzió jelenjen meg. üdv., Yasarmeral (co-szerk.)
Források[szerkesztés]
Kedves Yasar Meral és Szerkesztők,
mint arra Yasar Meral figyelmét is felhívtam, a Bachman Gáborról szóló szócikk bővítésébe számos hivatkozás nélküli, személyes információkra épülő adat került. Nem kételkedem ezeknek az adatoknak a helytállóságában, de nincs hozzájuk bibliográfia. Egy példa: nincs okom kételkedni abban, Hogy BG első felesége Vida Judit volt, de ezt Vida Judit saját honlapja, amelynek linkjét Yasar Meral elhelyezte a honlapon, nem támasztja alá semmivel (nincs rajta ilyen információ), én pedig a könyvtári kutatás során nem találtam erre vonatkozó információt (ezért nem szerepelt az eredeti változatban).
Azzal kapcsolatban, hogy a fenti esetekben mi a teendő, nincs tapasztalatom, segítséget kérek.
Kedves Kovács Dániel,
Az első bekezdésű kifogására a következőt válaszolom:
A személyes adataink közlése számos közintézményben ellenőrizhető, pl. az is, hogy Vida Judit volt Bachman Gábor felesége, jelenleg pedig én vagyok a felesége. Ha Önnek kétségei vannak, talán magának kellene előbb erről tájékozódnia, mert Bachman Gábor személyas joga, hogy saját közvetlen családtagjait megnevezze, mintsemhogy ő kerssen meg mindenféle bibliográfiát e kérdés tekintetében. Ez a maga dolga lett volna, ha - amint látom, kételkedve veszi az ősforrás (Bachman Gábortól származóakat) által közölt adatokat.
Figyelmébe ajánlom, nézze meg az Artportal-t, vagy a google keresőben keressen rá Vida Juditra, vagy Bachman Juditra.
Remélem, tudtam segíteni.
Az ARTPORTAL-on van erről bőven információ
Bachman Gábor
http://artportal.hu/lexikon/muveszek/bachman_gabor
Vida Judit
http://artportal.hu/lexikon/muveszek/vida_judit
Sok információt talál még róla, ha beírja a google-on, A YOUTUBE-on itt található a NA-NE Galériáról készült
http://www.youtube.com/watch?v=m1KUvG7yZkc
továbbá:
http://www.artpool.hu/TTT/plakatok.html
http://irodalom.elte.hu/villanyspenot/index.php/1984:_Neoavantg%C3%A1rd_%C3%A9s_posztmodern_a_k%C3%A9pz%C5%91m%C5%B1v%C3%A9szetben
http://www.pecsgallery.hu/program06.doc
http://www.google.hu/search?q=munka+tett+ki%C3%A1llit%C3%A1s+bachman+g%C3%A1bor+%C3%A9s+vida+judit+p%C3%A9cs&ie=utf-8&oe=utf-8&aq=t&rls=org.mozilla:en-US:official&client=firefox-a
A bővített szócikkben ezen felül nagymennyiségű olyan információt helyeztek el, amelyek helyességét nem szeretném kétségbe vonni, de a hivatkozott nyomtatott források számomra hozzáférhetetlenek, az internetes források pedig nem működnek. Nevezetesen az alábbi linksor, amelyet Yasar Meral a honlapon hivatkozásként elhelyezett, egytől egyig működésképtelen.
Ezek a források a Kínai Népköztársaság informatikai rendszerében hol elérhetőek, hol nem elérhetőek.
Ehhez Bachman Gábornak semmi köze. Viszont tény is, hogy munkássága, pl. kínai szerződései feltételekhez kötöttek, az ő számára is.
Talán az segítség lehet, hogy a keresőbe a beirja "GaborBachman" egybe nevet és akkor feljönnek azok a sitok ,melyek sajnos vagy nem amik hol müködnek hol nem !p ezek most müködnek!
www.cipea.com.cn
www.trendsmag.com.cn/trendsmag/client/article_detail/ article_detail8.jsp?id=35721
Nem igaz Dániel mert ma a kinai :
http://www.trends.com.cn/celebrity/a/1-35712.htm
A semmi építészete[szerkesztés]
"A Semmi Építészete"
Azt, amit Bachman Gábor építész és képzőművész immár csaknem húsz esztendeje csinál, “A Semmi Építészeté”-nek nevezi. Nem egyszerűen konceptuális vagy filozófiai megfontolásból (azaz “a semmi maga is lehet építészet” vagy “az építész hallgatása is építészet”), inkább a saját tervezési gyakorlatához és a magyar társadalmi realitáshoz igazodva. Mindeddig úgy adódott, hogy Bachman alkotásai provizórikus épületek voltak, alig hogy elkészültek, már le is bontották őket. Korábbi műveiből legfeljebb egy-egy enteriőr-részlet maradt mutatóban.
Az egyetemes és a magyar művészetben egyaránt vannak előzményei ennek a problémának. Marcel Duchamp a zenével és a sakkal kapcsolatban beszélt mozdulatok vagy hangok szoborként felfogásáról. A konceptuális- és a projektművészettel kapcsolatban sokszor felmerült a “tervekben maradó”, a “meg-nem-épített” építészet eszméje, és éppen a magyar “organikus építészet” legjelentősebb alakja, a Bachman által is rendkívül tisztelt Makovecz Imre helyezkedett mindig szembe ezzel az állásponttal. Számára csak a megépített épület számított épületnek - és számít mind a mai napig. Vele szemben például a konceptuális művész, Tót Endre már az 1960-as évek végén magáévá tette a “semmi” gondolatát, és számtalan semmi-konceptje mellett a magyarul különösen jól hangzó “semmi sem semmi” mondatot is leírta. (Harminc évvel későbbi jellegzetes magyar városi zsargon: “Nem semmi!” - mondjuk elismerően, ha valami jelentőségteljeset látunk vagy hallunk.)
Az osztrák teoretikus és művész, Peter Weibel egy alkalommal megjegyezte (joggal), hogy az “architecture of nothing” túlzottan az 1960-as évekre emlékeztetően egzisztencialista--nihilista fogalom - Bachmannak inkább a “távollét”-et kellene épülete homlokzatára írnia. (Németül “Absenz” vagy “Abwesenheit”. Amelyről viszont nekem a Paul Virilio-féle “Esthétique de la disparition” - németül “Verschwinden” - jut az eszembe.) Bachman “semmi”-jének etimológiája azonban máshová vezet: a jeles magyar író, Esterházy Péter “A semmi konstrukciója” című esszéjéhez, amelyet ő Megyik János Bécsben élő magyar szobrász kiállítási katalógusa számára fogalmazott meg, mégpedig azért, mert Megyik Bujdosó Alpárral együtt írt egy dolgozatot “A semmi konstrukciója” címmel (in: Magyar Műhely, 43-44.sz. (1974) 34-37.l.). Nem véletlen, hogy Bachman mind Esterházynak, mind Megyiknek jó barátja. Az előbbivel annak főleg társadalomkritikai szemlélete rokonítja, az utóbbival geometrikus formavilága.
Provizórikus építészet
Bachman belsőépítészként végzett a budapesti Iparművészeti Főiskolán, de a diploma után azonnal a filmgyárban kezdett dolgozni. Feladata, a díszlettervezés, “filmépítészet”, “látványtervezés” rákényszerítette, hogy gyorsan dolgozzék, hogy “igazi” építészek számára talán elképzelhetetlen, azonban mégis megvalósítható (ám merő illúzióként megvalósítható) formákat tervezzen, de leginkább, hogy beletörődjék, épülete a forgatás után azonnal megszünik és csak a filmvetítés virtuális valóságában él tovább. Ebben a munkában van valami arte povera-szerű, hiszen minden makett és kulissza szegényesebb anyagokkal éri be, mint az a valóság, melyet imitál, de ezt az elvet tudja alkalmazni - megfordítva - Bachman, amikor “örökérvényűnek” szánt enteriőrt készít - efemer formákat ugyan, de immár sokkal nemesebb anyagokból, elsősorban acélból, és nem tudja az sem tönkretenni, hogy a belső berendezés az ócskavastelepre kerül (Munka-Tett Kocsma). Ez utóbbi esetben a művet a sorsa avatta - utólag - provizórikussá. A filmgyárban, a látványtervezés során, és bizonyos értelemben a színházban, a provizórikus építészetből tanulta meg Bachman az ún. “kisépítészetet” is megbecsülni: padot, bódét, sátrat, bútort, (“utcabútort”), pavilont, kerítést és így tovább. A filmgyári provizórikus objektumok vezették tovább a videóinstallációk felé, és egy filmforgatás nélküli filmarchitektúraként fogható fel mindeddig talán legnagyobb szabású munkája, a Rajk Lászlóval együtt 1989-ben a Műcsarnok lépcsőjére tervezett látvány az 1956-os forradalom mártírjai, Nagy Imre és társai újratemetésére.(Ez a helyszín persze forgatási helyszínként sem volt Bachman számára teljesen ismeretlen, hiszen az 1987-es nagy orosz avantgarde kiállítás alkalmából ide épített toronymagas bejárati installációt, s erről - mint filmes daruról - készítette egyik első önálló videóját.)
Filmépítészet
A filmépítészetbe - több jelentős magyar filmrendező mellett - elsősorban a korán elhúnyt filmrendező, Bódy Gábor vezette be Bachmant. Bódy fő művében, a “Nárcisz és Psyché”-ben számos olyan látványelem szerepel, amely egyszerre tanúskodik a filmrendező univerzalizmusáról és nyitott szemléletéről, valamint a látványtervező fantáziájáról és alkalmazkodóképességéről. Egy indiai vízkerékre emlékeztető, infernális atmoszférájú mosoda vagy a pozsonyi országgyűlés ülésterme fölött öncélúan forgó kerék ugyanennek a szabad szemléletnek a rekvizítuma, mint egy több személyre méretezett lant vagy egy különös formájú batár. Ebben a világban keveredik tudomány és művészet, realitás és utópia, anakronizmus és divat, és a kavalkádban nehéz lenne elválasztani, mi volt belőle Bódy Gábor, és mi Bachman Gábor leleménye. Ahogy a magát “kinematográfus”-nak nevező Bódy egyaránt érdeklődött a kozmikus látványok, utópikus falanszterek, másfelől a smink és az “emberi karosszéria” iránt, ugyanúgy Bachman is kezdte egyszerre művelni - legalábbis a film területén - a nagyobb és a kisebb dimenziójú műfajokat: (logikai sorrendben:)az épületet, az enteriőrt, a kulisszát, a nagy léptékű modellt, a (képzőművészeti) installációt, a bútort, a szobrot, az objektet, a dizájnt, a (terepasztal méretű) papír- és deszkamakettet.
Bódy Gábor Bachman számára példaképpé, sőt atyai jóbaráttá vált, akinek távoztával hatása alól sokáig nem tudott - nem is akart - elszakadni. Meghatározóan jelképes erejű volt azonban kapcsolatukra nézve az a kiállítási installáció, amelyet Bachman 1987-ben a budapesti Ernst Múzeumban mestere emlékkiállítására tervezett. Eredetileg funkcionális berendezési tárgynak készítette, pusztán azért, hogy Bódy videóit illő környezetben lehessen vetíteni, de a rozsdás vasakból, efemer anyagokból összetákolt alkalmatosság (műfaját tekintve tulajdonképpen “videószobor”) túlnőtte önmagát. Stílusában, ideiglenességében, lepusztultságában, “gányoltságában” megjelent a “buhera”, az a jellegzetes “kelet-európaiság”, amelyet Esterházy Péter is méltat Bachmanról szólva. Mint épület pedig - helyesebben “film-videó-installáció-épület” ez a mű Bachman önálló munkáinak prototípusa. Utána következnek az amszterdami Fodor Museum, a párizsi Jeu de Paume és a torontói Art Gallery of Ontario (videó)installációi, legutoljára a budapesti Dorottya Galéria Bódy Gábor emlékére épített, komor fekete (videó-) katafalkja. És megjegyzendő, hogy ebbe a sorba tartozik a Nagy Imre-katafalk is, amelyet a nemzet tragikus “apafigurájának” állított Rajk Lászlóval - Bódy utáni másik atyai jóbarátjával - együttdolgozva.
Snitt és metszet
“A Semmi Építészete” mint “filmépítészet” módszerének egyik kulcsszava a snitt. Vagyis: vágás - vagyis: szabásminta. A filmes munka és a szabómesterség találkozása. A snitt mintegy véletlenül, illetve technológiai szükségszerűségből jött létre Bachman munkája folyamán. Amikor Bachman épületet tervez, először papírmodellt készít (és nem tervrajzot! - egyébként számos dekonstruktivista építész is így dolgozik manapság - lásd papírépítészet!), és erről a modellről készíti el a kivitelezők számára a méretarányos és pontos mérettel ellátott konszignációs rajzokat. E rajzok feltűnően hasonlítanak a (divatlapokban is található) szabásmintákra - ezért is alakult ki a “Burda-építészet” elnevezés. Más kérdés, hogy az ilyen tervezést immár célszerűbb lenne számítógéppel végezni (a legtöbb dekonstruktív építész is így dolgozik, sőt legújabban Bachman is készít kompjúterrajzokat). Az eljárás megint másik, végső soron filozofikus érvényű analógiája a tomográfia, melyet az orvostudomány és az agykutatás hasznosít. A tomográfia Bachmantól már csak azért sem idegen, mert Bódy Gábor kérésére a Győri Színház Hamlet-előadását egy hatalmasra nagyított emberi agy mentén helyezte el. A tomográfia nem más, mint metszetkészítés, azaz vágások meghatározott rendje. Amikor Bachman a tervezés során papírmodellt készít, állandóan késsel (“sniccerrel”) dolgozik, vágja a papírt, és ilyen módon beszél - általánosítva - “egyszer snittelt” (kézzel vágott), “kétszer-”, “háromszor-”, “végtelenszer snittelt” építészetről vagy épületelemekről. Itt ismét kapcsolódik a film és az építészet: a filmkamera nézeteket ad, filmsnitteket készít, melyeket vágás során állít végleges rendbe, az építészet pedig alaprajzok, felül- és oldalnézetek, valamint metszetek révén tájékozódik a térben.
Ismét hivatkozhatunk a budapesti szlengre: “snitt” - mondjuk, ha valaminek vége. Bachman Gábor katafalkjaira, “gyászépítészetére” ez különösképp vonatkozik.
Két dimenzió és három dimenzió
Az építész a két- és háromdimenziós tervezési fázisokat végül a háromdimenziós térben összegezi. Ezzel azonban az alkotó folyamat még nem ér véget, hiszen a tervezéssel párhuzamosan rajzok és festmények is készülnek. A festmények mint vetületek összegzik a (konszignációs) rajzok és az épület tapasztalatait, miáltal az alkotáskomplexum a polihisztor Moholy-Nagy László-féle univerzumhoz kezd közelíteni. (Példa: Moholy-Nagy fotogramm-elv alapján kinetikus gépezetet készít, ennek fény-árnyék-transzparencia-jelenségei alapján filmet forgat, a film nyomán pedig képet fest. Hasonlóan siklott át az egyik médiumról a másikra Andy Warhol, vagy Bachman magyar nemzedéktársa, Gábor Áron.) Vetületről azért is indokolt itt említést tenni, mert Bachman szereti modelljeit Moholy-Nagy “Fényrekvizítum”-jának (“Fény-tér-modulátor”) módjára megvilágítani, és hasonló vetületekkel dolgozik a művész másik példaképe, Megyik János, akinek az alkotói alapelve a projektív geometria, s a aki geometrikus konstrukcióit olykor árnyékvetéssel és fotogrammokkal kombinálja.
A Megyik-féle konstrukció és a Bachman-féle konstrukció alapvető azonossága, hogy formailag mindkettő hegyesszögek és ferde síkok látszólag szabálytalan rendszeréből épül fel. Különbségük viszont, hogy míg Megyik, aki szobrász, szinte kizárólag “belülről kifelé” építkezik (az építkezés során újabb meg újabb külső pontokat jelöl ki magának, s azokat összeköti a már meglévőkkel), addig Bachman, az építész, gyakran “kívülről befelé”: amikor belső terekben dolgozik, egy-egy szabályos, derékszögű helyiség falairól, padlójáról és mennyezetéről indítja egymás felé az éleket és síkokat. Mindketőjük problémája, hogy a geometriai értelemben vett egyenesek a valóságban - már a papíron is - vastag vonalköteggé állnak össze bizonyos csomópontokon, míg a valós térben, fapálcikákká, vagy gerendákká válva, még nehezebben megoldható térbeli ütközéseket okoznak. Megyik szoborkonstrukcióinál mindig homogén fapálcikarendszer alkotja a teret - Bachmannál kötelektől, drótoktól és acélsodronyoktól kezdve gerendákig, deszkákig, falakig bármi előfordulhat.
Bachman tereinek filozófáját gazdagítja, hogy az épületbelső falairól elindított hegyesszögeket ugyan agresszív, szúrós képződményekként is értelmezhetjük, de még inkább tükrözésekként, a falakról visszaverődő biliárdgolyók útvonalaként. Bódy Gábor egyik korai filmje - az egyik első magyar kompjúteranimáció - is az eszünkbe juthat, ahol a képszélnek vagy egymásnak ütköző golyók emberi sorsokat szimbolizálnak. És mivel Velencében a tér Kocsis Zoltán jóvoltából akusztikus minőséggel is bővül, kézenfekvő a visszhanggal is számolni. Minél több a “becsapódás”, a kirajzolódó “útvonal”, annál jobban “besűrűsödik a tér”, annál indokoltabb benne “metszetekkel” orientálódni.
Építészeti stílus és ideológia
Bachman, miközben pályája során stílusa csaknem azonos maradt, “ideológiailag” meglehetősen nagy utat járt be, a konstruktivizmustól a dekonstrukcióig, az ironikus szocreáltól egy ezredvégi metafizikáig. Első videóinstallációiban egyaránt jelen volt az orosz 1920-as évekre irányuló nosztalgia, az archaikus technológiai rekvizítumok (mint kezdetleges rádióantennák és parabolatükrök) képi világa, Kassák Lajosék magyar aktivizmusának szikár szocialista morálja, az orosz “soc art” iróniája, a “birodalmi stílus” kétértelmű pátosza, az 1980-as évek “new wave” divatja, mely indusztrializmust és politikai pátoszt egyaránt idézőjelbe tett, és végül a mindent degradáló, korrodáló és korrumpáló “kelet-európai buhera”.(Ismét egy budapesti szleng: “Na ne!” - mondja a magyar ember, ha valamit túlzásnak tart. Vagyis merő utópiának. Ezért - csakazértis - keresztelte el 1990-ben Bachman Gábor NA-NE-nak az általa megálmodott és megépített budapesti galériát, amelyet Konrád György nyitott meg a “Na-ne”-ideológia remek kifejtésével.) Az 1980-as évek folyamán azonban fokozatosan kvázitudományos elméleti megalapozást kapott az alkotói gyakorlat, ami annak belátását jelenti, hogy a karteziánus (decartes-i) koordinátarendszer, a függőlegesek és vízszintesek dominanciája az építészetben is kibővült, elsősorban a kitüntetett origópontot elvető rendszerek, a projektív geometria irányában. Az orosz konstruktivizmus és szuprematizmus festészetében ezért jelentek meg a függőlegesek és a vízszintesek helyett a felülnézetre utaló ferde vonalak és síkidomok. Ez a “szabálytalan geometria” töltődött fel aztán egyre módosuló ideológiai tartalommal a Nagy Imre-katafalktól a “high tech” világán át a mai explicit dekonstrukcióig: “A Semmi Építészeté”-ig. A korábban kötelező érvényű vörös-fehér-(fekete) színharmónia lassan a meggypiros felé tolódik el, a festményeken kiegészül a kékkel, sárgával és zölddel. Lehet, hogy utoljára jelenik meg Velencében, majd fokozatosan feloldódik a spektrum egész tartományában. Mi lenne a “semmi” adekvát “színe”? A fehér, a fekete, a szürke, az arany, az “átlátszóság”?
Dekonstrukció
Könnyű lenne bebizonyítani, hogy Bachman Gábor dekonstruktivista volt már akkor is, amikor ez a terminus még alig létezett. Azonban a dekonstrukció mégis inkább a ma, az ezredvég ideológiája és stílusa, a földrengés által sújtott Kobe romjainak analízise és rekonstrukciója. Túllépés ez még a posztmodern romkultuszon is, noha Virilio “eltűnésesztétikájához” van némi köze. Virilio gyerekfejjel megélte, hogy körülötte a második világháborúban szétbombáztak egy egész várost - Bachman eleve nem akar az örökkévalóság számára alkotni, az ő területe az építészeti pillanat, a provizórikus. A végtelen és az örök számára nem megfogható, megelégszik a változó megragadásával. Mesterségesen illúziót teremt, virtualitást hoz létre.Ugyanakkor nem felejtsük: provisor latinul “előrelátó”, “gondoskodó”, a Velencei Biennálé idei Építészeti Kiállításának jelszava pedig nem más: “Az építész mint szeizmográf”(!).
“A Semmi Építészete” Velencében
A Bachman-féle “Semmi Építészete” mint építészeti illuzió mint provizórikus és virtuális építészet úgy valósul meg, hogy egyszerre realitás és fikció, egyszerre van és nincs, egyszerre külső és belső, egyszerre tartó és tartalom, egyszerre modell és modellezett, egyszerre kiállítási épület és kiállítási tárgy.
Bachman egy építészeti kiállításon először is egy épületet mutat be: nem kiállítja, hanem felépíti azt. Ez az épület elfed és betakar egy már meglévő épületet, a korábbi kiállítási pavilont: kiállítási tér-kulisszát épít a kiállítási tér köré. A kiállítási térbe belehelyezi a maga kiállítási tárgyait, melyek további épületek modelljei és tervei, valamint további virtuális terek. Az Ausztria felé induló “hídcsonk” többé-kevésbé igazi utópia: hasonló reménnyel telve indultak az 1956-os magyar disszidensek Ausztria felé, Nyugat felé az ismeretlenbe, hasonló reményekkel telve indultak el a tervezett osztrák-magyar világkiállítás “hídjai a jövő felé” (s lett helyettük 1996-ra kissé “egyirányúbb”, redukáltabb, múlt felé forduló “Millecentenárium”). Ezért zárul le - a magyar oldalon, egyoldalúan - a “hídfő” egy virtuális CD-Romban. A “hídcsonk” egyelőre (most, amikor e sorokat írom) még nyitott lehetőség. A modell alapján formájáról egy rakétakilövő és egy csipeszként összetartott hüvelyk- és mutatóujj egyaránt eszünkbe juthat róla. Amikor legutoljára az ujjakról esett szó, Bachman a Sixtina mennyezetfreskóját említette.
Budapest, 1996. május
Dr.Beke László
[1]
Forráshivatkozás-hiba (???)[szerkesztés]
"Forráshivatkozás-hiba: A lapon forráshivatkozás található, azonban nincs
- ↑ Bachman Gábor: „A Semmi Építészete” (magyar nyelven) (html). c3.hu. (Hozzáférés: 2011. augusztus 30.)
sablon."
Kérdezem, hogy ezzel mi az én dolgom?
Nem értem, miért van itt pirossal - hisz minden forráshivatkozást megcsináltam.
Köszönöm azon szerkesztők munkáját, akik segitettek, és türelemmel voltak. Meral 2011. szeptember 16., 16:34 (CEST)
Designer, Art Director[szerkesztés]
Kedves szerkesztő társak!
Három szó maradt hátra, ami tartalmilag szakmailag nem pontos és nem felel meg a tényeknek!
1.
Az építesz tervezőművészek a Magyar Iparművészeti Főiskolán képezték !
Az Építészeket pedig a Budapesti Műszaki Egyetem Építész Szakán
Bachman Gábor diplomája 1987- ben építész tervezőművészként kapta meg!
2.
A tervező szerkesztő amit Önök irtak kízárólag szintén helytelen, mert az a nyomdai termékekre vonatkozó termunius technicus . Ez se nem helyt álló Bachman esetében.Bachman tér formáló tevékenységét az épitész tervezőművészként végzi el ,de tárgy alkotó és formáló tevékenységét ,mint designer! Ennek a szónak nincsen magyar leforditható változata a szakmánkban!
3.
A díszlettervező se helyt álló tartalmilag mert Bachman esetében az Art Director fogalmát pont Ő " hozta be" Bódy Gábor "Psyché és Nárcisz" cimű filmjével!Pontosan az Bachman elévülhetelen érdeme,a Magyar Filmgyártásban, hogy 1979 -ben Ő volt az első ,aki mint azt addig kizárólag az amerikai filmekben, az egész film minden vizuális szakmáit :a díszlettervezés ,a jelmez,a vílágitás, az operatőri képek beállítása, a smink ,a kosztüm ,a trükk együttes integrációjával az egész vizualizációt komplex módón összefogta egy személyben felelt érte a rendező felé!
Ezt az integrativ tevékenységet amit ő csinált elöször Magyarországon hivják ma már elterjedten a Filmgyártásban Art Directorságnak.
Köszönöm,hogy megértték a tartalmi magyarázatomat!
Meral 2011. szeptember 17., 17:29 (CEST)
Szemét dolog így cikket írni[szerkesztés]
Így idefosni ezer ellenőrizhetetlen hivatkozást, hibaüzenetet hagyva a takarítóra. Hát akkor takarítsunk. Paulus Pontius Crassus vita 2011. szeptember 22., 16:36 (CEST)
A mostani állapotra sikerült eltüntetni legalább a hibaüzenetet. Most igazolom, de akkor is vannak problémák. A wikipédia nem szaros marketingfelület, itt tömör információt kell adni, nem apróbetűs WC-gagyit. Paulus Pontius Crassus vita 2011. szeptember 22., 16:59 (CEST)
Kedves Hidas Pál(?), vagy Paulus Pontius Crassus(?)
Kikérem magamnak ezt a minősíthetetlen hangnemet! Megkérem, kíméljen meg az elkövetkezőkben, és adja át a "takarítást", stb. olyan tisztelettudó, mint "OsvátA." vagy "Csurla", akik segítségemre voltak eddig is.
Az, amit Ön az alkotó (Bachman Gábor) munkásságával és tudásával Önmagát anulálta számomra, Ön nem kompetens a közel 30 éves munkássága tartalmi részét minősíteni. Én először szerkesztek itt a wikipédián, nem önszántamból, hanem azért, mert az "ős"-szerkesztő "Kovács Dániel" olyan felületesen, tele elhallgatással és csusztatással rakta össze ezt a lapot.
Két heti munkám van benne ebben a tartalomban, amelyben vannak, akik segítettek.
Megnéztem az Ön javításait, tökéletesen érthetőek, elfogadhatóak, mert valószínű Ön ehhez ért - "régi motoros".
Úgyhogy az ezen dologban nyújtott segítségét megköszönöm Önnek, de megkérem, és a wikipédia szerkesztőségét is, hogy tartózkodjanak ettől a hangnemtől, és stílustól.
Meral 2011. szeptember 22., 18:47 (CEST)
Én pedig bocsánatot kérek a feldúlt hangnemért. Látom, jogosnak látják a javításokat, ezért tévedtem az indídtatással kapcsolatban. Bocsánatot kérek. Paulus Pontius Crassus vita 2011. szeptember 22., 19:05 (CEST)
Csak most néztem meg, mikor kezdődött a cikk írása, több évesnek látszott, nem néhány hetesnek a szememben. Paulus Pontius Crassus vita 2011. szeptember 22., 19:08 (CEST)
Kedves Hidas Pál(?), vagy Paulus Pontius Crassus(?)
o.k. Rendben van.
Karakán magatartását megköszönöm; és további, egymás iránti munkatisztelettel üdvözlöm,
Meral 2011. szeptember 22., 20:27 (CEST)
Túl sok az idézet és túl hosszúak[szerkesztés]
Muszáj megérteni, hogy ez itt nem Backman Gábor személyes weboldala, ahol a hitvallását 150 soros idézetben kell bzonygatni. Ez egy enciklopédia, ami tényeket közöl szárazon és NEM KIABÁLÓS NAGYBETŰVEL. (ugye, milyen zavaró a nagybetű?). Ha nem tetszik, hogy belenyúlnak, máshová tessék vinni a szöveget, mert itt egy közösség dolgozik, aminek vannak szabályai. Például az, hogy a szócikk 3/4-e nem lehet idézet. Bachman Gábor elhelyezheti a saját nézeteit a saját honlapján, meg a saját blogjában, meg a saját közösségi oldalain - itt nem. Az idézeteket kiszedtem. A szócikk alján lehet hivatkozni az úr hivatalos honlapjára - aki kiváncsi a hitvallására, majd ott elolvassa.
Tessék tudomásul venni, hogy itt alkalmazkodni kell a szabályokhoz. --Xiǎolóng 
vigyázz, harap! 2011. szeptember 23., 12:21 (CEST)
Kedves Tímea,
MAgának lenne muszáj megértenie, hogy Ön ilyen hangnemben nem írhat - nem először teszi.
Maga vegye tudomásul, ha már ennyire felültes, hogy nem "BacKman", hanem "BacHman".
Nem tetszik, ahogy Maga kioktat, vegyen példát "Csurlá"ról, vagy "OsvátA"ról, vagy ahogy tegnap "Paulus Pontius Crassus" tette, hogy első felindultsága után bocsánatot tudott kérni.
Önnek, kedves Tímea, nem az a feladata, hogy ilyen hangnemben minősítse azt, amihez nem ért, különösen azok után, hogy képtelen volt "Kovács Dániel" szerkesztő egyedül összerakni a Bachman Gáborról szóló szócikket, és én kénytelen voltam idejében beavatkozni, hogy ne felszínességek kerüljenek ide a wikipédiára.
Amúgy meg én, Magával ellentétben, tökéletesnek tartom, amit Ön csinált itt a "Bachman Gábor" lapon, köszönöm.
"Tessék tudomásul venn" ovodás pajtásainak intézze, de ne nekem, az 50 éves szakképzett, mesterdiplomával rendelkező designer-nek.
Kérem, Maga vegye tudomásul, ha már magától láthatóan nem jött rá, a kommunikációban vannak egymást munkáját tisztelő verbális magatartásformák.
Ön teszi ezt a rendőrállami kioktató viselkedését, egy állítólagos demokratikus wikipédia szerkesztőtagjaként.
Amúgy meg mosolygok azon, hogy Maga, aki nem alkotó, nem alkotott semmi olzan jelentőset, mint Bachman Gábor (bármennyire is fáj Önnek, hogy Bachman Gábor életműve hatalmas, és egz rövidített enciklopédiában Magának hosszúnak tűnik). Ön, Tímea összekeveri a szezont a fazonnal, Önnek nem az a dolga, hogy bizonyított életművekben Maga nagybetűket látva belekössön, mert Magának erre nincs jogosítványa, és szakképesítése. Magának az a feladata, hogy irogat alkotókról, és úgy látom, hogy Maga hatalmi szabályokat felállítani - egy olyan kommunkációs eszköz területén, ami naponta változik (net, wiki), és amelyben végre nincsenek szabályok. A szabályok a guttenbergi nyomtatás idején voltak, mert a sokszorosítási technológi nem adott alkalmat, minden lapot másként megszerkeszteni. De nem is folytatom.
Megkérem, amig Ön ezen a kommunikációs stílusán nem változtat, és leírtakon nem gondolkodik el, ne is írjon.
Törlését elfogadom. Köszönöm munkáját, de csak ezügyben!
Meral 2011. szeptember 23., 17:02 (CEST)
Kedves Tímea, vagy Más Szerkesztők,
Most látom, hogy törölte ezt a linket "→ (Idézet Beke Lászlótól a vitalapon)", ami a vitalapra vezetett - a SEMMI ÉPÍTÉSZETE teljes cikk.
Kérem, hogy tegye vissza a linket. (Beke László ugyanis, az MTA Művészettörténet Kutatóintézet igazgaqtója, ő volt annak az 1996-os velencei nemzetközi építészeti biennálénak főbiztosa, akinek ez a szövege a világsikert elért Bachman Gábor "Semmi Építészeté"-t tökéletesen és pontosan megírta e projekt lényegét, minden szakmai összetevőjét, de úgy, hogy pontosan az interneten felnőtt, nem guttenbergi műveltséggel rendelkező generáció is nagy élvezetet talál benne, ha lehetőseget kap arra, hogy elolvashassa. Köszönöm.)
Azt elfogadom, hogy ne a vitalapra vezessen a link.
Kérek segítséget abban, hogy valamelyikük visszarakja a linket, ami a wiki-idézetekhez vezet - ha "Tímea" nem akarja, akkor megkérem OsvátA.-t, vagy "Paulus Pontius Crassus"-t, vagy "Csurlá"-t. Köszönöm.
Meral 2011. szeptember 23., 17:25 (CEST) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Yasarmeral (vitalap | szerkesztései) 2011. szeptember 23., 17:25 (CEST)
Kedves Yasarmeral! Nem tudom, világos-e az ön számára, hogy a Wikipédia elsősorban abban az értelemben "szabad enciklopédia",
hogy bárki szerkesztheti. Ebből az is következik, hogy holnapután vagy két hónap múlva stb. alkalmasint rá sem ismer majd a szócikkre, annyi változtatás eshet rajta. Önnek egész egyszerűen nincs totális kontrollja afölött, hogy a cikkel mi történik. Az pedig egy tévképzet, hogy a wikiben nincsenek szabályok. Szigorú szabályok vannak, amelyekkel nem ártana végre önnek is megismerkednie, e célból igazán áttanulmányozhatná a szerkesztői vitalapján található üdvözlősablont! --Pagonyfoxhole 2011. szeptember 23., 17:38 (CEST)
No Comment.
Meral 2011. szeptember 23., 18:38 (CEST)
Üdvözlettel és köszönet azoknak, akik segitettek!
Meral 2011. szeptember 23., 20:05 (CEST)
A mostani állapota a cikknek jobb, mint volt a két nappal ezelőtti. Paulus Pontius Crassus vita 2011. szeptember 23., 20:26 (CEST)
Köszönöm magának amit tett!De számos szerkesztő kollegájának komnmunikácios "stílusát" nem kívánom a továbbiakban se fogadni se reagálni! Bachman Gábor mint alkotó akiről szó van aki jelenleg Kínában tartózkodik és nemn tudja megnézni munkánkat! - magán jogi személyként Bachman , annak minden törvényes lehetőségével ha olyant talál a wikipédián ami számára az igazság és a tényket elferditve került-
Mivel Engem hatalmazott fel ,hogy a munkássága hitelességét tartalmilag ellenörizzem és kövessem azokkal akik segitenek ebben !
Pl Önnnek minden segítségét és kommunikációs stílusát Osváth A es Csurlával együtt tisztességesnek és megoldásikat csak köszönöm! A mostani válozta teljes mértékben Nekem is de Bachman Gábornak is meg fog felelni ! Azokét pedig akik nem tanultak meg alapvetően viselkedni a hálón és " rendőrt " játszanak én elkerülöm ,mert nekem nincsen dologom ilyen viselkedéssel szemben! Üdvözlettel ˇ2011. szeptember 24., 10:16 (CEST)
SEGÍTSÉGET KÉREK![szerkesztés]
Kedves Szerkesztőtársak! Azt olvastam a WikiCommons oldalán, hogy a feltöltött kép file-t bárki használhatja, ami o.k.. De torzításra, csonkítani is felhasználhatja bárki??? Kérek segítséget abban, hogy a képet ne lehessen bárhogyan torzítani, csonkítani, stb. Lehet, hogy valahol nem állítottam be valamit jól? Továbbá, nem tudom a forrásloistából a "20" számút, Bachman Gábor weboldalának linkjét erre: www (pont) gaborbachman (pont) eu . A forráslista szerkesztési oldalán nem látom a számozott forráslistát, nem tudok javítani benne. Kérek segítséget!!! Köszönöm, Yasarmeral, 2018. augusztus 22. – Yasarmeral üzenőlapja 2018. augusztus 22., 16:24 (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)