Virunga Nemzeti Park

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a nemzeti parkról szól. Hasonló címmel lásd még: Virunga (egyértelműsítő lap).
Virunga Nemzeti Park
Világörökség
A Nyiragongo tűzhányó
A Nyiragongo tűzhányó
Adatok
OrszágKongói Demokratikus Köztársaság
Világörökség-azonosító63
TípusTermészeti helyszín
KritériumokVII, VIII, X
Felvétel éve1979
Veszélyeztetettség1994–
Elhelyezkedése
Virunga Nemzeti Park (Kongói Demokratikus Köztársaság)
Virunga Nemzeti Park
Virunga Nemzeti Park
Pozíció a Kongói Demokratikus Köztársaság térképén
d. sz. 0° 55′, k. h. 29° 10′Koordináták: d. sz. 0° 55′, k. h. 29° 10′
A Wikimédia Commons tartalmaz Virunga Nemzeti Park témájú médiaállományokat.

A Kongói Demokratikus Köztársaság Észak-Kivu és Orientale tartományaiban elterülő, 7900 km² területű Virunga Nemzeti Park (korábban Albert Nemzeti Park) kiemelkedő változatosságú élőhelyeket rejt, a mocsaraktól és sztyeppéktől a több mint 5000 m magas Rwenzori-hegység hómezőiig, megdermedt láva borította síkságoktól a tűzhányók oldalát borító szavannákig. A parkban hegyi gorillák élnek, a folyókban mintegy 20 000 víziló él, és szibériai madarak töltik itt a telet.

Története[szerkesztés]

A park Afrika első nemzeti parkja volt, 1925-ben hozták létre. 1979-ben vették fel a világörökségi helyszínek, majd 1994-ben a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. Az utóbbi években a hegyi gorillákról vált ismertté; bár az orvvadászat és a kongói polgárháború súlyos károkat okozott élővilágának. Bár a hegyi gorilla ma már rendkívül ritka, a sikeres természetvédelmi munka biztosította a populációk fennmaradását. Sőt, a régióban folyó politikai lázongások (1994-2004) ellenére számuk növekedésnek indult. A területen mind az afrikai elefántok mind az erdei elefántok, csimpánzok, okapik, zsiráfok, kafferbivalyok megtalálhatók, számos csak itt élő madárfaj fészkel itt.

A szomszédos Hoyo-hegység területét is a parkból felügyelik, a hegységben Bambuti pigmeus törzsek élnek, barlangok és vízesések találhatók benne. A polgárháború kezdete óta a park némi károsodást szenvedett. Az erdőirtás, valamint az intenzív orvvadászat a parkot irányító hatóságokat maximális erőfeszítésekre késztették, de a legtöbb vadőr aktív maradt. 1996 és 2018 között több mint 175 vadőrt öltek meg szolgálata teljesítése közben.[1] Egyéb katonai tevékenységek mellett még a Ruandai Demokratikus Felszabadító Erők (FDLR) is a parkot használták rejtekhelyül.[2] Az orvvadászat és az erdőirtás mellett az illegális faszén-előállítás jelent állandó fenyegetést a park számára.[3]

A park irányító testülete: l'Institut Congolais pour la Conservation de la Nature (ICCN)

2008. október 10-én az UNESCO Világörökségi Bizottsága jelentette, hogy október elején a park területén súlyos harcok folytak a kongói hadsereg és a Congrès National pour la Défense du Peuple - (CNDP) lázadói között.[4] A Kongói Természetvédelmi Intézet (ICCN) vezetője segítséget kért a partner intézetektől, miután a lázadók elfoglalták a park központja közelében fekvő katonai bázist. A vadőröket és családjukat kimenekítették a körzetből. A vadőrök távozása a faj megmaradása szempontjából elengedhetetlen, folyamatos megfigyelés megszakítását jelenti. A fokozatosan romló helyzet drámai hatással lehet a Virunga Nemzeti Parkban élő hegyi gorilla populációra.

Jelentősége[szerkesztés]

A Virunga Nemzeti Parkot Afrika többi nemzeti parkjától az aktív tűzhányók láncolata és élőhelyei rendkívül nagy változatossága különbözteti meg: sztyeppéktől, szavannáktól és láva borította síkságoktól, mocsaraktól, mélyföldektől és afromontane erdőktől kezdve a Rwenzori-hegység egyedülálló Afro-alpesi növényzetéig és jégmezőiig, melyek több mint 5000 m-es csúcsokig nyúlnak. A park területén van a látványos Rwenzori és Virunga Massif, Afrika két legaktívabb tűzhányójával együtt. Az élőhelyek nagyfokú változatossága kivételes biológiai sokszínűségnek ad otthont, köztük csak itt élő valamint ritka és globálisan veszélyeztetett fajokkal, mint a hegyi gorillával.

Világörökség, VII. kritérium, (természeti szépségek)[szerkesztés]

A Virunga Nemzeti Parkban található Afrika egyik legszebb hegyi tájegysége. A hatalmas Rwenzori-hegység a maga hófedte csúcsaival, meredek lejtőivel, völgyeivel, a Virunga-hegység tűzhányóival, kivételes természeti szépségű. A hegyeken Afro-alpesi növényzet él, óriás hangákkal, lobéliákkal és sűrű erdővel benőtt lejtőkkel. A néhány évente kitörő aktív tűzhányók alakítják a kivételes szépségű tájat. A park további látványosságokat is rejt, mint például a Sinda és Ishango területek eróziós völgyeit. A területen nagy számban élnek állatok, afrikai elefántok, kafferbivalyok, a közönséges mocsáriantilop, valamint Afrika legnagyobb sűrűségű nílusi víziló állománya is itt élt. Az Edward-tó partjain továbbá a Rwindi, Rutshuru és a Semliki folyók mentén kb. 20 000 egyed élt. 1996-ban az itt élő vízilovak mintegy 95%-át lemészárolták.[5] A mészárlásért a kongói félkatonai szervezeteket teszik felelőssé, melyek tagjai a vízilovak húsát megették, illetve agyaraikkal együtt eladták.

Világörökség, VIII. kritérium, (földtörténet)[szerkesztés]

A Virunga Nemzeti Park a Nagy-hasadékvölgy Albert-hasadékának közepén fekszik. A park déli körzetében a földkéreglemezek távolodása következtében létrejövő földkéregmozgás hozta létre a Virunga hegyvonulatot, melynek nyolc tűzhányója közül hét teljesen vagy részben a park területére esik. Ezek között található Afrika két legaktívabb tűzhányója, a Nyamuragira és a szomszédos Nyiragongo, melyek ketten felelősek az afrikai kontinens történelem által ismert kitöréseinek 20%-áért. Jellegzetességük a különösen folyékony, lúgos kémhatású láva. A Nyiragongo tűzhányó kráterében csaknem állandó lávató található, melynek időszakos kiáradása katasztrofális volt a helyben élők számára. A park északi körzete Afrika legnagyobb jéggel borított területe, a kontinens egyetlen igazi alpesi területe. Ez a körzet szomszédos az ugandai Rwenzori-hegység Nemzeti Parkkal, mely szintén a világörökség részét képezi. A parkban található Afrika harmadik legmagasabb hegycsúcsa a Margherita-csúcs (5109 m).

Világörökség, X. kritérium, (biológiai sokszínűség)[szerkesztés]

Az óriási magasságkülönbségeknek (680 m-től 5109 m-ig), a csapadéknak és a talajnak köszönhetően a Virunga Nemzeti Parkban a növényzet és az élőhelyek nagyon változatosak, melynek eredményeképpen Afrikának ebben a parkjában a legnagyobb a biológiai sokszínűség. Több mint 2000 magas növényt azonosítottak, melyek közül 10% csak az Albert-hasadékban él. A növényzet kb. 15%-a Afromontane erdő. Az Albert-hasadékban több, csak itt élő gerinces faj él, mint bárhol az afrikai kontinensen. A parkban 218 emlős faj, 706 madárfaj, 109 hüllő és 78 kétéltű faj él. A park otthon nyújt 22-féle főemlősnek, közöttük három emberszabású majomfajnak: a hegyi gorillának (Gorilla beringei beringei), a keleti síkvidéki gorillának (Gorilla beringei graueri) és a keleti csimpánznak (Pan troglodytes schweinfurthi); a világ még szabadon élő hegyi gorilla populációja itt él. A park szavannás területei a patások változatos populációjának adnak élőhelyet. A patások között megtalálható az okapi (Okapi johnstoni), mely csak a Kongói Demokratikus Köztársaságban él, és a Rwenzori-hegységi bóbitásantilop (Cephalophus rubidus), melynek élőhelye a Rwenzori-hegység. A park nedves területei mérsékelt égövi madárfajok telelőhelyei.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ A Night for Virunga, whc.unesco.org, 2018. június 27.
  2. ↑ International Crisis Group, Congo: Bringing Peace to North Kivu, Africa Report No.133, 31 October 2007, p.11
  3. ↑ Mark Jenkins: "Who murdered the virunga gorillas?" National Geographic Magazine July 2008
  4. ↑ http://whc.unesco.org/en/news/461
  5. ↑ Hippos Butchered by the Hundreds in Congo Wildlife Park (National Geographic article)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Virunga_Nemzeti_Park&oldid=25924543”