Vincze Alajos

Vincze Alajos

Sablon • Wikidata • Segítség

Vincze Alajos (Pély, 1839. június 12. – Kápolna, 1919.) fiú tanítóképző-intézeti igazgató-tanár, római katolikus pap, egyházi író.

Élete

A Heves vármegyei Pélyen született, ahol édesapja kántor-tanító volt. A gimnázium hat osztályát Egerben elvégezve, 1857-ben az egri papnevelő intézetbe lépett, ahol filozófiát és teológiát hallgatott. Ezzel párhuzamosan az 1861-ben újra életre ébredt magyar egyházirodalmi iskolában tevékeny munkásságot fejtett ki. 1863. július 25-én szentelték pappá. Ezt követően káplán volt különböző helyeken 1868-ig, amikor főszékesegyházi hitszónokká és tanítóképző tanárrá nevezte ki Bartakovics Béla érsek. Később később ennek az intézetnek lett igazgató-tanára, majd Kálban (Heves m.) esperes-plébános. A század végén nyugalomba vonult.

Művei

Folyóiratcikkek

Főmunkatársa és segédszerkesztője volt 1869-től az egri Népujságnak (1891-ig népies országgyűlési levelek); állandó munkatársa az Egernek, az Egri Egyházmegyei Közlönynek (ebben 1871. Maskovics Mihály, 1873. Kovalcsik József, Bartakovics Béla emlékezete) és az egri Irodalmi Szemlének; népies beszélyeinek, rajzainak száma hatvannál több; politikai, közgazdasági, társadalmi stb. cikkei 450 körül vannak; írt az Egri Naptárba, Religióba, Kelet Népébe és az egri legényegyleti Olvasó-Tárba.

Könyvek

• 1. Római Katakombák és a római egyház szentségei. Wolter Mór után németből ford. Eger, 1869
• 2. Népélet, beszélyek a nép számára. Eger, 1871
• 3. Mezei virágok, beszélyek a nép számára. Eger, 1875
• 4. Ünnepi egyházi beszédek. Eger, 1877
• 5. Vasárnapi egyházi beszédek. Eger, 1880
• 6. Ünnepi és vasárnapi egyházi beszédek. Eger, 1882 és 1885, két kötet
• 7. Elbeszélések a magyar nép életéből. Eger, 1895, négy kötet (Ism. Irodalmi Közlöny, M. Állam 264. sz. Közművelődés 48. sz.)
• 8. Jézus Krisztus születése és a három napkeleti király. Karácsonyi színmű. Eger, 1909
• 9. Angyali üdvözlet. Bibliai színmű 4 felv. Eger, 1910
• 10. A béna hős boldogsága. Budapest, 1916 (Népiratkák 309.)

Álnevei és jegye: Csetneky, Csepregi Dániel, Csermely és e. s. (az egri Népujságban).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.   [1]
• Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.   [2]
• Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség [3]