Villásfarkú erdeinimfa
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Thalurania furcata (Gmelin, 1788) | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Villásfarkú erdeinimfa témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Villásfarkú erdeinimfa témájú kategóriát. |
A villásfarkú erdeinimfa (Thalurania furcata) a madarak (Aves) osztályának a sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjéhez, ezen belül a kolibrifélék (Trochilidae) családjához tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1788-ban, a Trochilus nembe Trochilus furcatus néven.[3]
Alfajai[szerkesztés]
- Thalurania furcata baeri Hellmayr, 1907
- Thalurania furcata balzani Simon, 1896
- Thalurania furcata boliviana Boucard, 1894
- Thalurania furcata eriphile (Lesson, 1832)
- Thalurania furcata fissilis Berlepsch & Hartert, 1902
- Thalurania furcata furcata (Gmelin, 1788)
- Thalurania furcata furcatoides Gould, 1861
- Thalurania furcata jelskii Taczanowski, 1874
- Thalurania furcata nigrofasciata (Gould, 1846)
- Thalurania furcata orenocensis Hellmayr, 1921
- Thalurania furcata refulgens Gould, 1853
- Thalurania furcata simoni Hellmayr, 1906
- Thalurania furcata viridipectus Gould, 1848[2]
Előfordulása[szerkesztés]
Argentína, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Paraguay, Peru, Suriname, Trinidad és Tobago és Venezuela területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, mocsári erdők, valamint ültetvények és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 13 centiméter.[5] Villás farka van. A hímnek a melle csillogó zöld.
_2015-06-14_(3)_(40283848562).jpg) |
 |
Életmódja[szerkesztés]
Tápláléka nektárból és repülő rovarokból áll.
Szaporodása[szerkesztés]
Alacsony bokrok ágvillájába, növényi rostokból és pókhálóból készíti csésze alakú fészkét.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
- A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963-545-006-0
