Venetianer Pál
| Venetianer Pál | |
 | |
| Született | 1935. április 15. (89 éves) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Venetianer Pál témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Venetianer Pál (Budapest, 1935. április 15. –) magyar biológus, biokémikus, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A molekuláris biológia neves kutatója. 1994 és 1996 között az MTA Szegedi Biológiai Központ igazgatója.
Életpályája[szerkesztés]
Venetianer László (1897–1976) mérnök és Hauswirth Rózsa fia.[2] 1953-ban érettségizett, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának biológia–kémia szakára, ahol 1957-ben szerzett középiskolai tanári diplomát.
Diplomájának megszerzése után a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani Intézetének munkatársa lett. 1970-ben ment át a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központba, itt a Biokémiai Intézetben kezdett dolgozni, később az intézet igazgatója lett. Ebben az időszakban a prokarióta molekuláris biológiai csoportjának vezetője is volt. 1994 és 1996 között a Központ főigazgatója volt, majd kutatóprofesszori megbízást kapott.
1965 és 1966 között, valamint 1973 és 1974 között a bethesdai (USA) Nemzeti Egészségügyi Intézet munkatársa volt. A European Journal of Biochemistry és a Cellular and Molecular Life Sciences című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt. 1975 óta a József Attila Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára. 1999 és 2002 között Széchenyi professzora volt.
1965-ben védte meg a biológiai tudomány kandidátusi, 1975-ben pedig akadémiai doktori értekezését. A Szegedi Akadémiai Bizottságnak, a Biokémiai és Molekuláris Biológiai Bizottságnak lett tagja. 1987-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben pedig rendes tagjává. 1990 és 1996 között az Akadémiai Intézetek Tanácsa, majd az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek tanács elnöke volt. 1991-ben lett az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) tagja, e szervezet alelnöke is volt. 1992-ben az Európai Akadémia (London), 1993-ban a német Leopoldina Német Természettudományos Akadémia is tagjai közé választotta.
Munkássága[szerkesztés]
Kutatási területe a biokémia és a molekuláris biológia. Fontos tudományos eredménye a fehérjék diszulfidjait (kénes vegyületeit) kialakító protein-diszulfid-izomeráz enzim felfedezése, illetve bizonyos specifikus messenger-RNS-ek izolálására kialakított új eljárásának kidolgozása. Az RNS-ek kutatása során munkatársaival sikerült meghatároznia a riboszomális RNS-gének számát az Escherichia coli baktériumban és feltérképezte azokat.
Munkatársaival létrehozta az első magyarországi rekombináns organizmust, amely egy humán inzulint termelő baktériumtörzs volt. Ez az eredmény a cukorbetegség kezelésében jelentős. Emellett felfedeztek több új enzimet, valamint azok klónozására kialakítottak eljárásokat.
Több mint százhúsz tudományos közlemény, valamint több népszerűsítő könyv szerzője.
Családja[szerkesztés]
Nős, felesége Venetianer Anikó Akadémiai Díjas biológus. Házasságukból egy fiúgyermek született.
Nagybátyja Pán Imre művészeti író, nagynénjei Venetianer Rózsi zongoraművész-és tanár és Hauswirth Magda karikaturista, grafikus. Apja unokatestvére Venetianer Lajos újpesti főrabbi.[3] Unokatestvére Mezei Gábor belsőépítész.
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Szörényi Imre-díj (1969, Magyar Biokémiai Egyesület)
- Akadémiai Díj (1981)
- FEBS Ferdinand Springer-díj (1981)
- Állami Díj (1985) – A mikrobiológia, a genetika terén elért eredményeiért, tudományos iskolateremtő és tudományszervező tevékenységéért. Megosztott díj Alföldi Lajossal és Ferenczy Lajossal.
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1997)
- a Szegedért Alapítvány fődíja (1998)
- Az év ismeretterjesztő tudósa, 2014, nevét ettől az időponttól kezdve a 313116 Palvenetianer (2000 YX31) nevű kisbolygó őrzi.[4]
Főbb tudományos publikációi[szerkesztés]
- The Enzymic Reactivation of Reduced Ribonuclease (Straub F. Brunóval, Biochim. Biophys. Acta, 1963)
- Enzymatic Synthesis of Solid Phase-Bound DNA Sequences Corresponding to Specific Mammalian Genes (társszerző, Proc. Natl. Acad. Sci., 1974)
- The Number of rRNA Genes in Escherichia coli (társszerző, FEBS Let., 1977)
- Cloning of the Modification Methylase Gene of Bacillus sphaericus in E.coli (társszerző, Gene, 1980)
- Nucleotide Sequence of the BsuRI Restriction-Modification System (társszerző, Nucleic Acids Res., 1985)
Könyvek
- Molekuláris biológia tegnap, ma, holnap (1978)
- A DNS szép új világa. A tudomány második bűnbeesése; Kulturtrade, Bp., 1998
- A génsebész műszerei: a restrikciós-modifikációs enzimek; MTA, Bp., 1999 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)
- Csillagórák a tudományban. A molekuláris biológia diadalútja a Nobel-díjak tükrében; Medicina, Bp., 2003
- Molekulák, gének, sorsok (2008)
- Génmódosított növények, Mire jók? (2010)
- Az emberi genom, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2013. ISBN 978 963 05 9363 2
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 21/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. december 24.)
- ↑ Csordás Attila. „Jó és rossz kutató is sokféleképpen lehet az ember”, Beszélő, 2007. június 1., 74–81. oldal (Hozzáférés: 2020. december 24.)
- ↑ 313116 Palvenetianer (2000 YX31). nasa.gov. (Hozzáférés: 2015. február 8.)
Források[szerkesztés]
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 1376–1377. o.
- MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 1171. old., ISSN 1787-288X
- Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
- Szakmai életrajz a Mindentudás Egyeteme oldalán
