Venetianer Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Venetianer Pál
VenetianerPalFotoThalerTamas.JPG
Született 1935. április 15. (86 éves)
Budapest[1]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
  • biológus
  • biokémikus
  • egyetemi oktató
  • genetikus

A Wikimédia Commons tartalmaz Venetianer Pál témájú médiaállományokat.

Venetianer Pál (Budapest, 1935. április 15. –) magyar biológus, biokémikus, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A molekuláris biológia neves kutatója. 1994 és 1996 között az MTA Szegedi Biológiai Központ igazgatója.

Életpályája[szerkesztés]

Venetianer László (1897–1976) mérnök és Hauswirth Rózsa fia.[2] 1953-ban érettségizett, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának biológiakémia szakára, ahol 1957-ben szerzett középiskolai tanári diplomát.

Diplomájának megszerzése után a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani Intézetének munkatársa lett. 1970-ben ment át a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központba, itt a Biokémiai Intézetben kezdett dolgozni, később az intézet igazgatója lett. Ebben az időszakban a prokarióta molekuláris biológiai csoportjának vezetője is volt. 1994 és 1996 között a Központ főigazgatója volt, majd kutatóprofesszori megbízást kapott.

1965 és 1966 között, valamint 1973 és 1974 között a bethesdai (USA) Nemzeti Egészségügyi Intézet munkatársa volt. A European Journal of Biochemistry és a Cellular and Molecular Life Sciences című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt. 1975 óta a József Attila Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára. 1999 és 2002 között Széchenyi professzora volt.

1965-ben védte meg a biológiai tudomány kandidátusi, 1975-ben pedig akadémiai doktori értekezését. A Szegedi Akadémiai Bizottságnak, a Biokémiai és Molekuláris Biológiai Bizottságnak lett tagja. 1987-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben pedig rendes tagjává. 1990 és 1996 között az Akadémiai Intézetek Tanácsa, majd az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek tanács elnöke volt. 1991-ben lett az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) tagja, e szervezet alelnöke is volt. 1992-ben az Európai Akadémia (London), 1993-ban a német Leopoldina Német Természettudományos Akadémia is tagjai közé választotta.

Munkássága[szerkesztés]

Kutatási területe a biokémia és a molekuláris biológia. Fontos tudományos eredménye a fehérjék diszulfidjait (kénes vegyületeit) kialakító protein-diszulfid-izomeráz enzim felfedezése, illetve bizonyos specifikus messenger-RNS-ek izolálására kialakított új eljárásának kidolgozása. Az RNS-ek kutatása során munkatársaival sikerült meghatároznia a riboszomális RNS-gének számát az Escherichia coli baktériumban és feltérképezte azokat.

Munkatársaival létrehozta az első magyarországi rekombináns organizmust, amely egy humán inzulint termelő baktériumtörzs volt. Ez az eredmény a cukorbetegség kezelésében jelentős. Emellett felfedeztek több új enzimet, valamint azok klónozására kialakítottak eljárásokat.

Több mint százhúsz tudományos közlemény, valamint több népszerűsítő könyv szerzője.

Családja[szerkesztés]

Nős, felesége Venetianer Anikó Akadémiai Díjas biológus. Házasságukból egy fiúgyermek született.

Nagybátyja Pán Imre művészeti író, nagynénjei Venetianer Rózsi zongoraművész-és tanár és Hauswirth Magda karikaturista, grafikus. Apja unokatestvére Venetianer Lajos újpesti főrabbi.[3] Unokatestvére Mezei Gábor belsőépítész.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb tudományos publikációi[szerkesztés]

  • The Enzymic Reactivation of Reduced Ribonuclease (Straub F. Brunóval, Biochim. Biophys. Acta, 1963)
  • Enzymatic Synthesis of Solid Phase-Bound DNA Sequences Corresponding to Specific Mammalian Genes (társszerző, Proc. Natl. Acad. Sci., 1974)
  • The Number of rRNA Genes in Escherichia coli (társszerző, FEBS Let., 1977)
  • Cloning of the Modification Methylase Gene of Bacillus sphaericus in E.coli (társszerző, Gene, 1980)
  • Nucleotide Sequence of the BsuRI Restriction-Modification System (társszerző, Nucleic Acids Res., 1985)

Könyvek

  • Molekuláris biológia tegnap, ma, holnap (1978)
  • A DNS szép új világa. A tudomány második bűnbeesése; Kulturtrade, Bp., 1998
  • A génsebész műszerei: a restrikciós-modifikációs enzimek; MTA, Bp., 1999 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)
  • Csillagórák a tudományban. A molekuláris biológia diadalútja a Nobel-díjak tükrében; Medicina, Bp., 2003
  • Molekulák, gének, sorsok (2008)
  • Génmódosított növények, Mire jók? (2010)
  • Az emberi genom, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2013. ISBN 978 963 05 9363 2

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
  2. Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 21/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. december 24.)
  3. Csordás Attila. „Jó és rossz kutató is sokféleképpen lehet az ember”, Beszélő, 2007. június 1., 74–81. oldal (Hozzáférés ideje: 2020. december 24.) 
  4. 313116 Palvenetianer (2000 YX31). nasa.gov. (Hozzáférés: 2015. február 8.)

Források[szerkesztés]