Ugrás a tartalomhoz

Velečevo (Ribnik)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Velečevo
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
KözségRibnik
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség0 fő (2013)[1]
Népsűrűség0 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület1,11 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 30′ 21″, k. h. 16° 49′ 49″44.505800°N 16.830300°EKoordináták: é. sz. 44° 30′ 21″, k. h. 16° 49′ 49″44.505800°N 16.830300°E
SablonWikidataSegítség

Velečevo (szerbül: Велечево) falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Ribnik községben. A boszniai háború előtti Velečevo falunak a Szerb Köztársaság területére eső, lakatlan része.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 41, közúton 60 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 10 km-re északra, a Szana jobb partjától keletre fekvő dombos, erdős területen fekszik.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 12 0
Bosnyák 500 0
Horvát 1 0
Jugoszláv 0 0
Egyéb 13 0
Összesen 525 0

Története

[szerkesztés]

Velečevo falu története a számos régészeti lelőhely leletei alapján a távoli múltra tekint vissza. Ez a hely természeti adottságai és kedvező stratégiai helyzete miatt mindig alkalmas volt védelmi létesítmények építésére. A Szana jobb partján a régmúltban több erődítményt is emeltek. A falutól nyugatra, a Szana nagy kanyarulatában emelkedő 400 méter magas Durmišević nevű hegyen már az őskorban erődítmény állt. Az erődöt valószínűleg a bronzkorban építették, de használatban maradt a vaskorban is. Ezt az erődítményt később a rómaiak is tovább építették és legkésőbb a 4. századig használatban volt. A település másik római kori lelőhelye a „Gromile”, ahol az ókorban római település, közelében pedig villagazdaság állt. Ezek az erődhöz hasonlóan a 4. századig álltak fenn.[4]

A település középkori létezéséről tanúskodik a „Mramorje” lelőhely késő középkori temetőjének maradánya.[4] Az itt talált stećak sírkövek a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén, és a 10. századi Bulgáriában feltűnt, a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, Boszniában élő bogumilok sírkövei voltak. A bogumilok többsége az oszmán-törökök európai hódítása során áttért az iszlám hitre.[5] A középkori települést védte a Szana jobb partján a „Lokve” nevű lelőhelyen romokban fennmaradt középkori erőd. A török a 15. század végén hódította meg ezt a területet.

Velečevo 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 35 házat és 221 muszlim lakost számláltak.[6] 1910-ben 84 házat, 19 ortodox szerb és 355 muszlim lakost találtak itt.[7] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a faluban 73 házat és 352 lakost számláltak.[8] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején, 1995-ben szerb lakossága elmenekült az előrenyomuló bosnyák hadsereg csapatai elől.

A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a háború előtti település területének egy kis része, 1,11 km2 területtel a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Ribnik községhez került, míg a település területének nagyobb része, 3,48 km2 területtel a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában levő Ključ község területénél maradt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Durmiševica – őskori és késő ókori erődítmény maradványai a Szana-folyó kanyarulatában emelkedő hegytetőn. Az erőd nagy része mára beleomlott a Szana szurdokába, mára két sánc és habarcsban rakott kőfalak maradványai maradtak belőle. A leletek között őskori kerámiákon kívül római téglák és cseréptöredékek is előkerültek. Az erőd korát a bronzkorra, a vaskorra és a római korra (3. – 4. század) teszik.[4]
  • Gromile – római település és villagazdaság maradványai. Az épületmaradványokból hét kisebb-nagyobb romhalmaz ma is látható építőanyag, tégla és cseréptöredékek formájában. Korát az 1. és 4. század közötti időszakban határozták meg.[4]
  • Lokve – késő középkori erődítmény maradványai a Szana jobb partján. A lelőhely egy 60x20 méteres területet ölel fel.[4]
  • Mramorje – késő középkori temető maradványai 11 darab észak-déli tájolású sírkővel. A többi mára megsemmisült.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20508
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20508
  3. a b Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
  4. a b c d e f Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
  5. Történelmi vázlat Boszniáról Ferenc pápa szombati szarajevói útja elé. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
  6. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 49. o.
  7. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 254. o.
  8. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 121. o.

További információk

[szerkesztés]