Sitnica (Ribnik)
| Sitnica | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| Község | Ribnik |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 181 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 21,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,62 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 31′ 13″, k. h. 16° 55′ 58″44.520300°N 16.932800°EKoordináták: é. sz. 44° 31′ 13″, k. h. 16° 55′ 58″44.520300°N 16.932800°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sitnica témájú médiaállományokat. | |
Sitnica (szerbül: Ситница) falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Ribnik községben.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 35, közúton 44 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 23 km-re északkeletre, a Banja Luka – Ribnik úton, a Manjača-hegység területén fekvő Zmijanje területén található. Az átlagos tengerszint feletti magasság 800 méter.[3]
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 238 | 181 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 7 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 245 | 181 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az ókorban is lakott volt. A „Gromile” nevű lelőhelyen, mintegy három hektáros területen nagy mennyiségű ókori építőanyag és falmaradvány található, melyek egy római kori településhez tartoztak.[5]
A Banja Luka és Mrkonjić Grad közötti hegyvidék a középkori zemljaniki plébániához tartozott, amelyet II. Prijezda bosnyák bán 1287-ből származó oklevele említ. A környék több középkori nekropoliszában 70-180 stećakot jegyeztek fel. Zmijanje a Jajcától északra fekvő Vrbas-völgy várinak elesésével 1527-1528-ban oszmán uralom alá került. Az 1540-ig tartó első időszakban ezt a területet a Bródi kádilukhoz tartozó Vrhovina náhijéhez csatolták, majd az 1535-1540 közötti időszakban, amikor az oszmánok átkeltek a Száván, Zmijanje a Boszniai szandzsákba tartozü Kobaši kádilukhoz tartozott. A helyzet lecsendesedésével a Zmijanje náhije különvált. Először az 1541-es defterben említik a Kobaši kádiluk részeként. 1592-től a Banja Luka-i kádilukban volt. Az oszmán uralom első éveiben a Zmijanje nahija magába foglalta a Vrbas és a Szana folyók közötti teljes területet, valamint délen a Mrkonjić Grad feletti Kozare, Dimitor és Lisina hegyeket. Kicsit később a trijebovoi náhije, mely Mrkonjić Grad környékén feküdt, levált róla. Egyes adatok szerint a 16. század közepétől származó összeírásokban szereplő lakosok ortodoxok voltak. A török időkben Sitnicában, Šljivnóban, Kolimban és Krupa na Vrbasban négy faházas templom épült, amelyre a legenda szerint a zmijanjei Rajko kapott a töröktől jóváhagyást.[6]
Sitnica falu 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Sitnicán 11 házat és 67 muszlim lakost számláltak.[7] 1910-ben a településen 38 házat, 82 muszlim, 44 ortodox szerb és 7 katolikus horvát lakost számláltak.[8] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben 25 házat és 108 lakost számláltak.[9] 1945-től Sitnica a szocialista Jugoszlávia része volt.
A település 1995 szeptemberéig a szerb félkatonai egységek ellenőrzése alatt állt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Ribnik községhez került.
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A helyi közösség területén a lakosság főként mezőgazdasággal, főként állattenyésztéssel (juh és szarvasmarha) foglalkozik. A Manjača-fennsík kedvez ezeknek a tevékenységeknek, mivel a terület nagy része legelőkből áll.[10]
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen található a „Petar Kočić” Általános Iskola. A múltban az iskolát „Dobrila Pupić” általános iskolának hívták.[3]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Illés próféta tiszteletére szentelt szerb ortodox temploma építés alatt áll. A templom egyedülálló abban a tekintetben, hogy bizánci-grúz stílusban tervezték. A templom alapjait 2009. augusztus 2-án Bihács-Petrova püspöke, Krizosztom és Osečopolje püspöke, Lukijan szentelte fel.[3]
- Gromile – római település maradványai. A mintegy három hektáros területen tégla és cseréptöredékek, falmaradványok találhatók.[5]
- Sitnicától mintegy 3 km távolságra található a Mačkića-barlang, mely nevét Mačkići faluról kapta. A Mačkić-sziklák komplexumában található, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik Klekovača, Grmeč, Osječenica, Šiša, Bobija, Ždralica, Mulež, Plješevica és másokra. A barlangnak két nagy bejárata, és sok kisebb bejárata van. A belső tér viszonylag gazdag barlangi ékességekben, de még nem tárták fel kellőképpen. A Mačkića-barlang bejárata alatt 1 km-re található a Banjica folyó forrása, amely szintén egy tiszta hegyi folyó.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20508".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20508
- 1 2 3 4 5 6 "Огњишта: Ситница" (ср nyelven). Радио-телевизија Републике Српске. 2012. március 25. Hozzáférés: 2012. március 25.
{{cite web}}: Cite has empty unknown parameter:|coauthors=(súgó)CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link)[halott link] - 1 2 "Popis 2013 u BiH – Ribnik" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. május 26.
- 1 2 "Arheološki leksikon BiH Tom. 2". Sarajevo: Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo. 1988. Hozzáférés: 2024. május 28.
- 1 2 "Dinarsko gorje - Zmijanje". dinarskogorje.com. Hozzáférés: 2024. május 28.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 258. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 122. o.
- ↑ "Local community of Sitnica". opstinaribnik.org. Hozzáférés: 2024. május 28.
