Čađavica (Ribnik)
| Čađavica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| Község | Ribnik |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 416 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 27,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 15,42 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 29′ 38″, k. h. 16° 56′ 18″Koordináták: é. sz. 44° 29′ 38″, k. h. 16° 56′ 18″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Čađavica (szerbül: Чађавица) falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Ribnik községben.
Fekvése[szerkesztés]
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 36, közúton 47 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 20 km-re északkeletre, a Banja Luka – Ribnik út mentén, a Manjača-hegységben fekvő Zmijanje területén, a Čađavica-patak völgyében és a környező dombokon található. Itt csatlakozik rá a Banja Lukáról érkező főút a Bihács, illetve a Jajca felé menő E761-es számú főútra.
Népessége[szerkesztés]
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 560 | 416 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 561 | 416 |
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területe a középkorban is lakott volt. Erről tanúskodnak a területén fennmaradt két középkori temető sírkövei.[4] Ez a sírkőtípus a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, eredetileg Boszniában élő bogumilok díszesen faragott középkori sírköve volt. A legrégebbi ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el. Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén.
A Banja Luka és Mrkonjić Grad közötti hegyvidék a középkori zemljaniki plébániához tartozott, amelyet II. Prijezda bosnyák bán 1287-ből származó oklevele említ. Zmijanje a Jajcától északra fekvő Vrbas-völgy várainak elesésével 1527-1528-ban oszmán uralom alá került. Az 1540-ig tartó első időszakban ezt a területet a Bródi kádilukhoz tartozó Vrhovina náhijéhez csatolták, majd az 1535-1540 közötti időszakban, amikor az oszmánok átkeltek a Száván, Zmijanje a Boszniai szandzsákba tartozü Kobaši kádilukhoz tartozott. A helyzet lecsendesedésével a Zmijanje náhije különvált. Először az 1541-es defterben említik a Kobaši kádiluk részeként. 1592-től a Banja Luka-i kádilukban volt. Az oszmán uralom első éveiben a Zmijanje náhije magába foglalta a Vrbas és a Szana folyók közötti teljes területet, valamint délen a Mrkonjić Grad feletti Kozare, Dimitor és Lisina hegyeket. Kicsit később a trijebovoi náhije, mely Mrkonjić Grad környékén feküdt, levált róla. Egyes adatok szerint a 16. század közepétől származó összeírásokban szereplő lakosok ortodoxok voltak. A török időkben Sitnicában, Šljivnóban, Kolimban és Krupa na Vrbasban négy faházas templom épült, amelyre a legenda szerint a zmijanjei Rajko kapott a töröktől jóváhagyást.[5]
A falu területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Ezen a helyen ölték meg 1944-ben a sitnicai Uroš Drenovićot, a nyugat-boszniai felkelés egyik vezérét (repülőgépből automata fegyverrel kaszálták le).[6] 1945-től a falu a szocialista Jugoszlávia része volt.
A település 1995 szeptemberéig a szerb félkatonai egységek ellenőrzése alatt állt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Ribnik községhez került.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Bašča – késő középkori temető maradványai 4 db keleti tájolású stećak sírkővel, melyek közül kettőn kereszt és félhold motívum látható.[4]
- Bukvice – az Orahovljani településrészen, a pravoszláv temető közelében középkori temető maradványai találhatók, 4 db keleti tájolású stećak sírkővel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20508
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20508
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ a b c Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
- ↑ Dinarsko gorje - Zmijanje. dinarskogorje.com . (Hozzáférés: 2024. május 28.)
- ↑ Zmijanje i Zmijanjci. poreklo.rs . (Hozzáférés: 2024. május 30.)
További információk[szerkesztés]
