Jarice (Ribnik)
| Jarice | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| Község | Ribnik |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 14,85 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 30′ 33″, k. h. 16° 47′ 14″44.509200°N 16.787200°EKoordináták: é. sz. 44° 30′ 33″, k. h. 16° 47′ 14″44.509200°N 16.787200°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jarice (szerbül: Јарице) falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Ribnik községben. A boszniai háború előtti Jarice falunak a Szerb Köztársaság területére eső, lakatlan része.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 43, közúton 63 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re északra, a Szana bal partjának közelében, a Duboki patak völgye felett fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 26 | 0 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 3 | 0 |
| Jugoszláv | 4 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 34 | 0 |
Története
[szerkesztés]Jarice 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 18 házat és 82 muszlim lakost számláltak.[4] A muszlim lakosság ezt követően elköltözött a településről, helyükre pedig ortodox szerbek és katolikus horvátok jöttek. 1910-ben 32 házat, 57 ortodox szerb és 24 katolikus horvát lakost találtak itt.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a faluban 20 házat és 121 lakost számláltak.[6] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a falu szerb félkatonai alakulatok ellenőrzése alatt állt. 1995-ben a maradék lakosság is elmenekült a Bosznia-hercegovinai Hadsereg előrenyomuló csapatai elől és már nem tértek vissza.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a háború előtti település területének egyik fele, 14,85 km2 területtel a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Ribnik községhez került, míg a település területének másik fele, 8,75 km2 területtel a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában levő Ključ község területénél maradt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20508
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20508
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 49. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 256. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 121. o.
További információk
[szerkesztés]
