Vas Frigyes
| Vas Frigyes | |
| Született | Weissmann Frigyes 1866. július 9.[1] Pest[1] |
| Elhunyt | 1936. február 20. (69 évesen)[2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1889, orvostudomány) |
| Halál oka | hirtelen szívmegállás |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vas Frigyes, születési és 1891-ig használt nevén Weissmann Frigyes[3] (Pest, 1866. július 9.[4] – Budapest, 1936. február 20.) belgyógyász, egészségügyi főtanácsos, ezredorvos.
Életpályája[szerkesztés]
Weissmann József (1815–1898), a pesti Chevra Kadisa titkára és Reiss Zsófia fiaként született. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán végezte (–1889). Az Orvostanhallgatók Önképző és Segélyző Egyesületének elnöke volt. Tanulmányai végeztével a Korányi Frigyes által vezetett Belgyógyászati Klinika gyakornoka lett. Az 1892–1893-as tanévben ösztöndíjasként a strasbourgi Gyógyszertani Intézetben képezte tovább magát.[5] 1896-ban lemondott a Charité Kórház Egyesület belgyógyászati osztályának vezetéséről.
Az első világháború idején, 1914 augusztusában átvette a városligeti Terápia Szanatórium orvosi vezetését.[6] A következő év augusztusában a háború időtartamára ezredorvosi kinevezést kapott.[7] 1916-ban az István úti hadikórháznál teljesített szolgálatot.
A háborút követően magánorvosi gyakorlatot folytatott. 1933-ban a közegészségügyi szolgálat terén kifejtett értékes munkássága elismeréséül a magyar királyi egészségügyi főtanácsosi címet adományozták számára.[8] A Lipótvárosi Orvostársaság elnöke volt.
Halálát szívbénulás okozta.
Felesége hámosfalvi Hertzka Ágnes (1877–1945), hámosfalvi Hertzka Károly orvos és Bróde Ilona lánya.
Művei[szerkesztés]
- Az izom górcsövi és elektromos elváltozásai a működés alatt. Korányi Frigyessel. – Az együttérző idegsejtek chromatinja szerkezetéről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1891–1892, 10. kötet)
- Adatok a heveny nikotin-mérgezés ismeretéhez. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1892–1893, 11. kötet)
- Stroboskopicus vizsgálatok haráncsíkolt izmokon. Korányi Sándorral. (Magyar Orvosi Archivum, 1892, 1.)
- Az együttérző idegsejtek chromatinja szerkezetéről. (Orvosi Hetilap, 1893, 42–43.)
- Az idült nikotin-mérgezések ismeretéhez. (Orvosi Hetilap, 1893, 52.)
- A bolygó és járulékos ideg viszonya a szívhez. (Magyar Orvosi Archivum, 1894, 3.)
- A digitalinum verum (Schmiedeberg) therapeutikus értékéről. (Orvosi Hetilap, 1896, 27–28.)
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Koronás arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján (1916)
- Vöröskereszt hadiékítményes II. osztályú díszjelvénye (1916)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 25.)
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 24.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 73834/1891. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1891. év 9. oldal 32. sor
- ↑ Születési bejegyzése a pesti izraelita hitközség születési akv. 626/1866. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 25.)
- ↑ Egyenlőség, 1892. november 18. (11. évfolyam, 47. szám)
- ↑ Budapesti Hírlap, 1914. augusztus 19. (34. évfolyam, 199. szám)
- ↑ Pesti Hírlap, 1915. augusztus 29. (37. évfolyam, 240. szám)
- ↑ Budapesti Közlöny, 1933. július 12. (67. évfolyam, 155. szám)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
