Vas Bernát
Vas Bernát | |
Született | Weisz Bernát 1864. szeptember 27.[1] Pest[1] |
Elhunyt | 1930. szeptember 22. (65 évesen)[2] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | egyetemi tanár |
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1889, orvostudomány) |
Halál oka | vastagbélrák és végbélrák |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vas Bernát témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vas Bernát, születési és 1889-ig használt nevén Weisz Bernát[3] (Pest, 1864. szeptember 27. – Budapest, Terézváros 1930. szeptember 22.)[4] orvos, bakteriológus, egyetemi magántanár, egészségügyi főtanácsos, a budapesti poliklinika laboratórium vezetője, a Pesti Izraelita Hitközség kórházi bizottságának alelnöke.
Életútja[szerkesztés]
Weisz Ármin és Deutsch Fanni fiaként született. Orvosdoktori oklevelét 1889-ben a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán nyerte el, majd több külföldi egyetemen tanult. Az orvosi diploma megszerzése után 1893-ban a Poliklinika laboratóriumának, 1904-ben a főváros bakteriológiai intézetének igazgatójául nevezték ki. 1899-től a bakteriológia magántanára volt az egyetemen, 1915-ben rendkívüli egyetemi tanár, később egészségügyi főtanácsos lett. Számos hazai és külföldi tudományos folyóirat munkatársa volt. Kiváló szaktudománya a mikroszkópiai és kémiai diagnosztika.
Felesége Steiner Janka volt, akivel 1906. január 25-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.[5]
A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben helyezték nyugalomra.[6]
Fontosabb művei[szerkesztés]
- Utmutató klinikai laboratoriumi munkálkodáshoz, orvosnövendékek és gyakorló orvosok számára. A szöveg közé nyomott számos ábrával, táblázattal és egyes színes melléklettel. Budapest, 1894. (Gara Gézával).
- Choleravizsgálatok (1894)
- A vizelet vizsgálata, tekintettel az életbiztosításra. Budapest, 1899. (Az Orvosi Hetilap Tudom. Közleményei)
- Az Ehrlich-féle diazoreactio klinikai értéke. Budapest, 1900. (Orvosi Hetilap Közleményei)
- Adatok ovarium-készítményekkel végzett anyagcserevizsgálatokhoz. Budapest, 1902. (Orvosi Hetilap Közleményei)
- A diabetes viszonya az albuminuriákhoz, illetve a vesebántalmakhoz. Budapest, 1903. (Orvosi Ujság Tudományos Közleményei)
- Gyakorlati észrevételek a vizelet czukorpróbák alkalmazásáról. Budapest, 1903. (M. Orvosok Lapja Tudom. Közleményei)
- Anyagcserevizsgálatok Röntgen-sugárral kezelt Leukaemiásokon. Budapest, 1908
- Antipyreticumok befolyása az anyagcserére (a Balassa-díjjal kitüntetve)
- Bacteriologische Wassercontroll (1909)
- Nachweiss von Echinococcus mittels Complementverfahrens (1911)
- Kreatininstudien (1917)
- Paul'sche Variolereaction (1918)
- Über Bacillenträger (1924)
- Összehasonlító syphilisreactiók (a Népszövetség részére a Népjóléti minisztérium megbízásából)
- Scharlachtreptococcus in der Luft (1926)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 4.)
- ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 4.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 9536/1889. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1889. év 10. oldal 51. sor
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 1647/1930. folyószáma alatt.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 74/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 4.)
- ↑ A Kerepesi úti temető másfél évszázada. (Hozzáférés: 2022. december 4.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 941. o. Online elérés
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
- Révai nagy lexikona XIX. kötet (Vár–Zsüri; kiegészítés: Aachen–Beöthy). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1926.
- Ringelhann Béla: Az első laboratóriumi kézikönyv társszerzője: Vas Bernát (1864—1930). Orvosi Hetilap, 1995. november 26. 48. szám, 2629–2630. o.