Vadas Márton (pártmunkás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vadas Márton
Született 1900. február 4.
Kolozsvár
Elhunyt 1920. február 20. (20 évesen)
Budapest

Vadas Márton (Kolozsvár, 1900. február 4.Budapest, 1920. február 20.) pártmunkás.

Élete[szerkesztés]

Három testvére volt: Helén, Andor és Sára. Korán megárvultak, így Márton munkát vállalt a Gyapjúközpontban, hogy testvérei tanulhassanak. 1917-től kezdve a Galilei Körnek, létrejöttétől a KMP-nek is tagja volt. A proletárdiktatúra alatt belépett a Vörös Hadseregbe, és politikai biztosként Szolnokon harcolt az intervenciós csapatok ellen, illetve a közélelmezés szervezésével foglalkozott. Működött a KIMSZ-ben is, az 1919. június 20. és 22. között tartott kongresszuson küldött volt, s tagja volt a VIII. kerület munkástanácsnak.[1] A kommün bukását követően fivérével Vadas Andorral Bécsbe emigrált. Saját kérésére a KMP megbízásából testvérével - akit ő vont be a munkába - visszatért Magyarországra, ahol azonban 1920 januárjában elfogták, több héten át kínozták, majd Kelenföldön meggyilkolták őket. Holttestüket Mészáros Gáboréval a Dunába dobták.[2]

Emlékezete[szerkesztés]

Szegeden utca viseli nevét.[3] A MÜM 26. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet egy időben az ő nevét viselte.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hajdú Tiborné. Források Budapest történetéhez, 1873-1919. Források Budapest múltjából 2.. Budapest: Kossuth Nyomda, 492. o (1971) 
  2. Új magyar lexikon. 6. köt. S–Z. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1962. 582. l. Vadas testvérek
  3. Vadas Márton utca 39 – Google Maps
  4. MüM 26 Vadas Márton Szakmunkás képző Budapest. Facebook. (Hozzáférés: 2015. július 8.)

Források[szerkesztés]

  • Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1972. 607. o.  
  • Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 9630525003  
  • R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965., 174. o.
  • A szocialista forradalomért: A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Szerk. Bakó Ágnes. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1975. 720–721. o. ISBN 9630902435  
  • Vadas Márton. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 7.)

További információk[szerkesztés]

  • Vörös Ujság (Bécs, 1920. május 9.)
  • Hofmann Éva: Mártírok emlékezete (Népszava, 1955. 24. sz.)
  • Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből. 1919-29 (I. Bp., 1964)
  • "Előre, harcra, ifjúmunkás!" 1919–1945. [Válogatott írások a magyar ifjúmunkás-mozgalom harcos múltjából. 2. kötet] Bp., 1954. 29–37. p.
  • Békés István: Hazádnak rendületlenül. A magyar nép aranykönyve. (Bp., Művelt Nép. 1955. 285. o. [A fehérterror áldozatai])
  • A magyarországi fehérterror betiltott és üldözött kiadványok tükrében. (Bp., Magvető. 1964. 207-214. o. (Hamburger Jenő: Mártírok))
  • Akik értünk harcoltak... (Bp., Szikra. 1955. 14-15. o.)
  • A Magyar Tanácsköztársaság hős ifjúsága (Bp., Szikra. 1953. 28-30. o.)
  • Válogatott írások a magyar kommunista ifjúsági mozgalom történetéből. 1917–1919. (Bp., Ifjúsági Kiadó. 1955. 316. o. [A vörös lobogó alatt])
  • Fejér megyei Napló. 1958. március 22. (Hős ifjúmunkások)