Vadas Márton (pártmunkás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vadas Márton
Született 1900. február 4.
Kolozsvár
Elhunyt 1920. február 20. (20 évesen)
Budapest

Vadas Márton (Kolozsvár, 1900. február 4.Budapest, 1920. február 20.) pártmunkás.

Élete[szerkesztés]

Három testvére volt: Helén, Andor és Sára. Korán megárvultak, így Márton munkát vállalt a Gyapjúközpontban, hogy testvérei tanulhassanak. 1917-től kezdve a Galilei Körnek, létrejöttétől a KMP-nek is tagja volt. A proletárdiktatúra alatt belépett a Vörös Hadseregbe, és politikai biztosként Szolnokon harcolt az intervenciós csapatok ellen, illetve a közélelmezés szervezésével foglalkozott. Működött a KIMSZ-ben is, az 1919. június 20. és 22. között tartott kongresszuson küldött volt, s tagja volt a VIII. kerület munkástanácsnak.[1] A kommün bukását követően fivérével Vadas Andorral Bécsbe emigrált. Saját kérésére a KMP megbízásából testvérével - akit ő vont be a munkába - visszatért Magyarországra, ahol azonban 1920 januárjában elfogták, több héten át kínozták, majd Kelenföldön meggyilkolták őket. Holttestüket Mészáros Gáboréval a Dunába dobták.[2]

Emlékezete[szerkesztés]

Szegeden utca viseli nevét.[3] A MÜM 26. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet egy időben az ő nevét viselte.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hajdú Tiborné. Források Budapest történetéhez, 1873-1919. Források Budapest múltjából 2.. Budapest: Kossuth Nyomda, 492. o. (1971) 
  2. Új magyar lexikon. 6. köt. S–Z. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1962. 582. l. Vadas testvérek
  3. Vadas Márton utca 39 – Google Maps
  4. MüM 26 Vadas Márton Szakmunkás képző Budapest. Facebook. (Hozzáférés: 2015. július 8.)

Források[szerkesztés]

  • Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1972. 607. o.  
  • Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3  
  • R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965., 174. o.
  • A szocialista forradalomért: A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Szerk. Bakó Ágnes. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1975. 720–721. o. ISBN 9630902435  
  • Vadas Márton. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 7.)

További információk[szerkesztés]

  • Vörös Ujság (Bécs, 1920. május 9.)
  • Hofmann Éva: Mártírok emlékezete (Népszava, 1955. 24. sz.)
  • Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből. 1919-29 (I. Bp., 1964)
  • "Előre, harcra, ifjúmunkás!" 1919–1945. [Válogatott írások a magyar ifjúmunkás-mozgalom harcos múltjából. 2. kötet] Bp., 1954. 29–37. p.
  • Békés István: Hazádnak rendületlenül. A magyar nép aranykönyve. (Bp., Művelt Nép. 1955. 285. o. [A fehérterror áldozatai])
  • A magyarországi fehérterror betiltott és üldözött kiadványok tükrében. (Bp., Magvető. 1964. 207-214. o. (Hamburger Jenő: Mártírok))
  • Akik értünk harcoltak... (Bp., Szikra. 1955. 14-15. o.)
  • A Magyar Tanácsköztársaság hős ifjúsága (Bp., Szikra. 1953. 28-30. o.)
  • Válogatott írások a magyar kommunista ifjúsági mozgalom történetéből. 1917–1919. (Bp., Ifjúsági Kiadó. 1955. 316. o. [A vörös lobogó alatt])
  • Fejér megyei Napló. 1958. március 22. (Hős ifjúmunkások)