Mészáros Gábor (pártmunkás)

Mészáros Gábor
Született	Kohn Gábor 1896. Budapest
Elhunyt	1920. február 19. Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	aktivista
Sablon • Wikidata • Segítség

Mészáros Gábor, szül. Kohn Gábor (1896 – Budapest, 1920. február 19.) húsipari munkás, pártmunkás.

Élete

Az első világháború alatt orosz hadifogságba esett. Tomszkban, a helyi hadifogolytáborban ismerte meg mások mellett Kun Bélát, agitált, és belépett az oroszországi magyar kommunista szervezetbe. Az 1917-es októberi orosz forradalmat követően Moszkvába utazott, ahol a kommunista párt futárszolgálatra osztotta be. 1918 májusában pártszervezésre illetve agitációs munkára a német haderő uralta területre küldték, ám lebukott és halálra ítélték. Megszökött, és az OK(b)P megbízásából Finnországban, majd Ukrajnában volt kiküldetésen. 1918 végén került vissza Magyarországra, részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártja megszervezésében, ám nem sokáig maradt hazájában, mivel a KMP László Jenővel együtt Szlovákiába küldte, ahol a helyi kommunistáknak nyújtott segítséget pártjuk létrehozásában. Nemsokára visszatért, s Rudas Lászlóval együtt a Komintern alakuló kongresszusára küldték. A proletárdiktatúra alatt szervezte a Vörös Hadsereget, és az I. Vörös Hadtest politikai megbízottja volt. Fellépett a szerinte ellenforradalmi tisztek ellen, és sürgette, a "proletár parancsnokképző" felállítását. A vörösök bukása után elfogták, azonban megszökött, és Ausztriába emigrált, ám több ízben visszatért Magyarországra, hogy szervezze az illegális KMP-t, annak szervezeteit. 1920 elején újra elfogták. Erről Hamburger Jenő Mártírok című 1921-es művében így írt:

„	Alapos előkészületek után elindult. Csak Királyhidáig jutott el, a vagont, amelyben utazott, fehér tiszti kordon vette körül. Két hét óta várták - amint mondották - Kohn Gábort. Megláncolva bevitték a királyhidai fogházba, hogy este 9-kor továbbítsák Pestre. A fogháznak üres cellája nem volt, s ezért belökték az egyikbe, ahol két bécsi csempész ült. Ezektől Kohn Gábor a menekülés lehetőségei iránt érdeklődött. [...] Este 9 előtt egy tiszt, egy csendőrőrmester és egy szuronyos katona jöttek be a cellába. A tiszt valamit mondani akart, Gábor fejjel a gyomrának ugrott, a tiszt felbukott. [...] A folyosó végében álló őr utánalőtt [...] Két napig bujdokolt, a harmadik nap legyöngülve, kivérezve - mert a lövés a fején találta - a packforti Lajta-híd osztrák oldalán két magyar csendőr felismerte, megkötözte, s elhurcolta.	”
– Hamburger Jenő: Mártírok. In: Magyar pokol. A magyarországi fehérterror betiltott és üldözött kiadványok tükrében. Bp., 1964, Magvető, 212-213. p.

Ismét a kelenföldi laktanyába vitték, ahol Prónay emberei végeztek vele. A Vadas testvérekével (Márton és Andor) együtt holttestét a Dunába dobták.

Emlékezete

• Emléktáblája a budapesti Fiumei Úti Sírkertben, a Munkásmozgalmi Pantheon első pilonján található.

• Kubinyi Ferenc: A futár, Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, Budapest, 1970, 227 oldal

• Róla mintázta Bors Mátét, a Bors című regény főhősét Fülöp János.

Források

• R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965., 100-101. o.
• Új magyar lexikon 4. köt K–Me. Budapest, Akadémiai K. 1962. 610. l.
• Mészáros Gábor. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 8.)
• Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3  
• Hamburger Jenő: Mártírok. In: Magyar pokol. A magyarországi fehérterror betiltott és üldözött kiadványok tükrében. Bp., 1964, Magvető, 207-214. p.
• A szocialista forradalomért: A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Szerk. Bakó Ágnes. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1975. 447–448. o. ISBN 9630902435  
• Ismertető a Fiumei úti Kerepesi temető Munkásmozgalmi panteonjáról. (Hozzáférés: 2017. június 19.)

További információk

• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Békés István: Hazádnak rendületlenül. A magyar nép aranykönyve. (Bp., Művelt Nép. 1955.)
• Árkus József: Lenin-fiúk (Bp., 1960)
• Hofmann Éva: Mártírok emlékezete (Népszava, 1955. 24. sz.)
• Megőrizzük emléküket. – Hősi múltunkból (Élelmezési Dolgozó, 1963. december)
• A magyar szabadságért. A Magyar Kommunista Párt vértanúi. (Bp., Szikra, 1946., 49. o.)
• Árkus József: Lenin-fiúk. Emlékezés a Magyar Tanácsköztársaság hős védelmezőire. (Bp., Zrínyi Kiadó, 1960., 1937. o.)