Vörös gorál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Vörös gorál
Naemorhedus baileyi - Kunming Natural History Museum of Zoology - DSC02442.JPG
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nem: Naemorhedus
Faj: N. baileyi
Tudományos név
Naemorhedus baileyi
Pocock, 1914
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Vörös gorál témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös gorál témájú kategóriát.

A vörös gorál (Naemorhedus baileyi) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjához és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjához tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erdőkben él, Kína, India és Mianmar határvidékén. A világpopuláció 10 000 példányt számlál, a fajra leselkedő veszélyeztető források: élőhelyének urbanizálása és a vadászata. Az IUCN vörös listája a sebezhető kategóriába sorolja a fajt. Kihalásának elkerülésének érdekében létrehozták a Hkakabo-Razi Nemzeti Parkot, ami a két ázsiai ország - Kína, Mianmar - területén fekszik. A kínai Shanghai Zoo-ban (állatkert) van egy tenyész csorda.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bundája sárgásvörös színű, hátán barna - a végén vörös - csík húzódik. 100 cm hosszú és 20–30 kg súlyú állat.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nappal, kora reggel és este legeli pázsitfélékből álló táplálékát. Kis csordákban (3 fős) él.

Szaporosása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csak a párzási időszakban (szeptember-november) mennek a bakok a nőstények közelébe, akkor a bakok összetűzésbe kerülnek egymással a nőstényekért. A bakok Flehmen-reakcióval szimatolják ki, hogy melyik nőstény érett a szaporodásra. A gidák 2 évig maradnak az anyaállattal.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]