Vállas rétisáska

Vállas rétisáska
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Egyenesszárnyúak (Orthoptera);
Család:	Sáskafélék (Acrididae);
Nem:	Chorthippus;
Tudományos név
	Chorthippus dichrous; (Eversmann, 1859)
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vállas rétisáska témájú kategóriát.

A vállas rétisáska (Chorthippus dichrous) a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos sáskafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A vállas rétisáska testhossza a hím esetében 13-18 mm, a nőstény 17-24 mm. Közepesen nagy termetű faj. Színe halványbarnás vagy szürkés, néha zöldes. Előfordulnak -kétszínű egyedek is, amelyeknek a háta sötétbarna, oldala világosbarna, szürke vagy zöld. A hímek potrohának végén a felső oldal halványbarnás vagy -narancsos. A torpajzs élei nagyjából párhuzamosan futnak, csak kicsit hajlanak ki hátul. Szárnyai jól fejlettek, az első szárnyak keskenyek és hosszúak, egyértelműen túlérnek a hátsó térden; a mediális mező nem hirtelen kiszélesedő.

Éneke 3-6 cirpelésből áll, melyek igen rövidek (kb. fél másodperc) és szabálytalan időközönként követik egymást.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A hátas rétisáska és a pusztai rétisáska hasonlít hozzá.

Elterjedése[szerkesztés]

Közép-Európától Közép-Ázsiáig honos, legnyugatibb előfordulása a Kárpát-medencében, a Fertő-tónál van. Magyarországon több helyen előforduló (alföldi szikesek, Kiskunság, Mezőföld) de ritka faj.

Életmódja[szerkesztés]

Zárt, száraz (néha közepesen nedves vagy nedves), magas füvű réteken fordul elő, jellemzően együtt a púposhasú rétiszöcskével és a tőrös szöcskével. Magyarországon a homokos talajú, dús növényzetű réteken a kis kúpfejűszöcskével együtt is megtalálható.

Kifejlett egyedeivel június közepétől októberig lehet találkozni, leggyakrabban július végétől szeptember közepéig.

Magyarországon nem védett.