Kis kúpfejűszöcske

Kis kúpfejűszöcske
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Egyenesszárnyúak (Orthoptera);
Család:	Fürgeszöcskék (Tettigoniidae);
Nem:	Conocephalus;
Tudományos név
	Conocephalus fuscus; (Fabricius, 1793)
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Kis kúpfejűszöcske témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kis kúpfejűszöcske témájú médiaállományokat és Kis kúpfejűszöcske témájú kategóriát.

A kis kúpfejűszöcske (Conocephalus fuscus) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Eurázsiában honos szöcskefaj.

Megjelenése

A kis kúpfejűszöcske testhossza a hímek esetében 12-18 mm, a nőstényeknél 13-18 mm, ehhez járul még a 10-17 mm-es tojócső. Kis, karcsú testű faj. Feje előrefelé megnyúlt, kihegyesedő. Alapszíne élénkzöld (ritkán sárgás is lehet), a fej és a torpajzs tetején barnás csík fut végig. Csápjai nagyon hosszúak, kb. négyszer akkorák mint egész teste. Világosbarna szárnyai hosszúak, túlnyúlnak a testen. A nőstény barnás tojócsöve majdnem testhossznyi, a tövénél kissé felfelé törik, onnantól pedig majdnem egyenes.

Éneke csak ultrahangdetektorral érzékelhető jól (frekvenciamaximuma 30 kHz) . Hangja magas, perceken át hallható egyenletes pirregés, ritmusa hasonlít egy autó önindítójára.

Hasonló fajok

A sarlós kúpfejűszöcske hasonlít hozzá.

Elterjedése

Eurázsiában honos az Ibériai-félszigettől a Távol-Keletig (Skandináviából hiányzik). Magyarországon mindenütt megtalálható (főleg az Alföldön és a dombvidékeken) és a megfelelő élőhelyeken viszonylag gyakori.

Életmódja

A nedves, párás élőhelyeket kedveli, mocsárréteken, nádasokban, ártereken gyakoribb, de ősszel közepesen száraz rétekre, tisztásokra, erdőszélekre húzódhat. Zárt, magas (30-60 cm) növényzetet igényel. Mindenevő, de ha teheti inkább kisebb rovarokkal táplálkozik.

Kifejlett egyedeivel júniustól novemberig találkozhatunk. A nőstény káka, sás, nád, bogáncs szárába rakja petéit. A lárvák a következő év májusában kelnek ki és hatszor vedlenek.

Magyarországon nem védett.