Hátas rétisáska

Hátas rétisáska
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Egyenesszárnyúak (Orthoptera);
Család:	Sáskafélék (Acrididae);
Nem:	Chorthippus;
Tudományos név
	Chorthippus dorsatus; (Zetterstedt, 1821)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hátas rétisáska témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hátas rétisáska témájú médiaállományokat és Hátas rétisáska témájú kategóriát.

A hátas rétisáska (Chorthippus dorsatus) a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos sáskafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A hátas rétisáska testhossza a hím esetében 14-17 mm, a nőstény 18-21 mm. Viszonylag kis termetű, karcsú alkatú sáskafaj. Alapszíne olajzöld vagy barna, gyakran a háta zöld, míg többé része barnás. A hím potrohvégének felső része sokszor piros vagy narancssárga színű. A hátsó lábak térdei halványak, csak ritkán sötétek. A hátsó lábak sárgás vagy vörösesbarna színűek. A torpajzs élei elöl enyhén befelé hajlanak, hátrafelé széttartóak. A torpajzs élét alulról sötét sáv szegélyezheti. A hím szárnyai elérik vagy kissé túlhaladják a hátsó térdet; a nőstény szárnyai kissé rövidebbek. Az elülső szárnyon a mediális mező keskeny.

Ciripelése viszonylag halk. Éneke 3-10 strófából áll, egy strófa kb. 1 másodperc hosszú, melynek végén az impulzusok felgyorsulnak és összefolynak. A strófák 1-5 másodperces szünetekkel követik egymást.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Nagyon hasonlít hozzá a csinos rétisáska, amelynek szárnyvégein fehér csík húzódhat. Az Osche-rétisáskával is összetéveszthető.

Elterjedése[szerkesztés]

Eurázsiában honos az Ibériai-félszigettől egészen Dél-Szibériáig, az Amur vidékéig. Magyarországon gyakori, mindenütt megtalálható a síkságoktól a hegyvidékekig.

Életmódja[szerkesztés]

A nedves, sűrű vegetációjú gyepek, rétek, kaszálók, tisztások, erdőszélek lakója. Növényevő, főleg különféle füvekkel táplálkozik.

Kifejlett egyedeivel júliustól november elejéig találkozhatunk. A sáskák többségétől eltérően a nőstény petéit nem a talajba rakja, hanem a fűszálak közé. Az áttelelő peték fejlődéshez nedvességre van szükség. A lárvák május végén, június elején kelnek ki és négyszer vedlenek.

Magyarországon nem védett.