Tornai patakcsiga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Tornai patakcsiga
Bythinella pannonica A MRKVICKA.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Caenogastropoda
Rend: Littorinimorpha
Öregcsalád: Rissooidea
Család: Hydrobiidae
Alcsalád: Belgrandiinae
Nem: Bythinella
Faj: B. pannonica
Tudományos név
Bythinella pannonica
von Frauenfeld, 1865
Szinonimák

Sadleriana pannonica

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tornai patakcsiga témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tornai patakcsiga témájú médiaállományokat és Tornai patakcsiga témájú kategóriát.

A tornai patakcsiga (Bythinella pannonica) a Bükk és a Tornai-karszt kis méretű endemikus vízicsigafaja.

Külseje[szerkesztés]

A csigaház magassága 2–4 mm, szélessége 2–3 mm, 4-5 lekerekített kanyarulatból áll. Színe barna, de a rátelepülő algák miatt sokszor zöldnek látszik.

Régebbi tudományos neve Sadleriana pannonica volt, 2002 óta a Bythinella genusba sorolják.

Elterjedése[szerkesztés]

A tornai patakcsiga csak Északkelet-Magyarországon és Délkelet-Szlovákiában él a Bükk hegység és a Tornai-karszt területén. Mintegy 100 helyről ismert, helyenként tömegesen előfordul.

Életmódja[szerkesztés]

A patakcsiga állandó vízhőmérsékletű, köves-kavicsos aljzatú karsztforrásokban és azok kifolyó patakjaiban él. A számára megfelelő helyeken akár több száz példány is előfordulhat négyzetméterenként, szinte ellepi a köveket és vízinövényeket. Jól alkalmazkodott a tápanyagszegény környezethez, de érzékenyen reagál életkörülményei változására. Ha a víz szennyezetté válik, egész populációk kerülnek veszélybe; a Miskolc-környéki forrásokból már kipusztult.

A köveken megtelepedett kovamoszatokkal, kékalgákkal és baktériumokkal, valamint vízbe hullott, korhadó levelekkel, fadarabokkal táplálkozik. Petéit a kövek felszínére vagy más csigák házára rakja.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Bár az egyes populációit veszélyeztetheti a vízszabályozás és csak limitált területen él, nagy egyedszáma és számos előfordulási helyei miatt a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján a korábbi "sebezhető" helyett "nem fenyegetett" kategóriába került.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Források[szerkesztés]

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2014. március 18.)
  • Fehér, Z., G. Majoros, A. Varga (2008): A scoring method for the assessment of rarity and conservation value of the Hungarian freshwater molluscs. Heldia 6, S. 127–140.
  • Glöer P. (2002): Die Süßwassergastropoden Nord- und Mitteleuropas. Die Tierwelt Deutschlands, ConchBooks, Hackenheim, 326 pp., ISBN 3-925919-60-0. S. 144.
  • Horsák M., Juřičková L., Beran L., Čejka T. & Dvořák L. (2010): "Komentovaný seznam měkkýšů zjištěných ve volné přírodě České a Slovenské republiky." Malacologica Bohemoslovaca, Suppl. 1: S. 1–37.
  • Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN 963 11 2610 2

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pannonische Zwergquellschnecke című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.