Ugrás a tartalomhoz

Torday Árpád

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Torday Árpád
SzületettTorday Árpád János
1874. december 11.
Budapest
Elhunyt1943. február 12. (68 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaCsató Margit Erzsébet
(h. 1911–1943)
SzüleiTorday Ferenc
Foglalkozásabelgyógyász
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1897, orvostudomány)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert[2]
SablonWikidataSegítség

Tordai Torday Árpád (Budapest, 1874. december 11. – Budapest, Ferencváros, 1943. február 12.)[3] orvos, belgyógyász, egyetemi rendkívüli tanár. Torday Ferenc (1871–1942) öccse.

Életútja

[szerkesztés]

Torday Ferenc és Leder Anna fiaként született orvoscsaládban. 1897-ben nyert orvosdoktori oklevelet a Budapesti Tudományegyetemen, ezután a budapesti II. számú kórbonctani intézetben dolgozott mint gyakornok, s ezt követően az I. számú belgyógyászat klinikán volt tanársegéd. 1911-ben a vér- és anyagforgalmi betegségek magántanára lett. Az első világháborúban négy évig különböző katonakórházakban teljesített hadi szolgálatot.Tizennégy évig működött a Kértly-klinikán, utóbb mint tanársegéd. A Kerületi Munkásbiztosító Pénztár orvosa volt, majd 1924-től 1939-ig, a korhatár elértéig a székesfővárosi Szent István Kórház belgyógyász-főorvosa. 1928-ban kapta meg egyetemi rendkívüli tanári kinevezését. 1930-tól végezte a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társaság titkári teendőit. Sokáig volt a Közkórházi Orvostársulat titkára, majd alelnöke, utána pedig az Újságírók Szanatórium Egyesületének volt a belgyógyász-szakorvosa. A Signum Laudis stb. kitüntetések mellett az egészségügyi főtanácsosi címet is kiérdemelte. Halálát szívizomelfajulás okozta.

Felesége Csató Margit Erzsébet (1891–1965) volt, akivel 1911. november 19-én Egerben kötött házasságot.[4] Gyermekei: Torday Irén, dr. Torday Árpád és dr. Torday Ferenc.

Fontosabb művei

[szerkesztés]
  • A typhus és coli bakterium gyors megkülönböztetésére szolgáló újabb vizsgálati módszerekről. Budapest, 1900. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból)
  • A pestisről. Budapest, 1900. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból)
  • Adalékok a leukaemia kérdéséhez. Budapest, 1905. (Klinikai Füzetek XV. 9., 10.)
  • A vészes vérszegénységről. Budapest, 1909. (Klinikai Füzetek XIX. 3., 4.).
  • A tüdő és az emésztőszervek rákja (Budapest, 1932)
  • A légutak heveny fertőzéses bántalmai (Budapest, 1932)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
  • Budapesti Orvosi Újság, 1943. február 18. / 7. szám, 84. old.

További információk

[szerkesztés]