Tollundi férfi
| Tollundi férfi | |
 | |
| Született | i. e. 5. század |
| Elhunyt | i. e. 405 és i. e. 384 között |
| Halál oka | akasztás |
| Sírhelye | Bjældskovdal |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tollundi férfi témájú médiaállományokat. | |
A tollundi férfi a legszebb természetesen konzerválódott mocsári múmialelet; feje és arca úgy hat, mintha csak aludna.[1] A 40 év körüli férfit, aki a korai vaskorban (Kr. e. 4. század) Skandináviában élt,[2] kivégezték. Akasztott holtteste maradványaira, 1950-ben a dániai Jyllandban, a Bjældskovdal tőzegmocsárban találtak rá.[3]
Háttér
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Megtalálás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1950. május 6-án[4] Viggo és Emil Højgaard tollundi lakosok tőzegkitermelés közben Silkeborg-tól 12 kilométerre nyugatra a Bjældskovdal lápban találták meg a holttestet.[1] A rendőrség szakemberei tanácstalanok voltak, ezért a múmia vizsgálatát és korának meghatározását Peter Glob régészprofesszorra bízták.[1][5] A kezdeti vizsgálatok után Glob megállapította, hogy a holttest egy több mint kétezer éve feláldozott férfié.[1][3]
Test
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A tollundi férfi teteme a láp szélétől 50 méterre, és 2 méter mélyen a tőzegbe ágyazódva, féloldalt, hason feküdt a mocsárban. A holttest, a nyaka köré tekert szíjat és báránybőrsapkát kivéve teljesen meztelen volt, minden bizonnyal azért, mert növényi eredetű szálakból – mint például lenből, kenderből, vagy csalánból – készített ruházatát a láp savas közege teljesen elbontotta. Testét – kiemelten a fejét – a mocsár olyan tökéletesen konzerválta, hogy arcvonásai, ráncai, de még a serkenő szakállának rövid szálai is tökéletesen láthatóak.[6]
Vizsgálatok és eredmények
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A történelmi ismeretek alapján, a férfi múmiáját őrző mocsár a korai vaskorban alakult ki; ezért a tetem is hozzávetőlegesen 2000 éves.[1] A tollundi férfi hajának 14C-es vizsgálata alapján a tudósok megállapították, hogy a test Kr.e. 400 óta fekszik a lápban. A legújabb szénizotópos vizsgálat pedig Kr. e. 292-82 közé[7] teszi a halál időpontját.
A röntgenvizsgálat kimutatta, hogy a férfi feje sértetlen, szíve, tüdeje és mája jó állapotban konzerválódott. A felvételek alapján azt is megállapították, hogy halálakor 20 évesnél mindenképp idősebb volt, mert a bölcsességfogai már kinőttek; korát 40 év körülire becsülték. 161 centiméter magas, vékony testalkatú, ápolt férfi volt.
A halál oka
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az 1950-ben elvégzett első boncolás eredményeként az orvosok megállapították, hogy az illetőt inkább felakasztották, mint megfojtották.[8] A kötél szorítása miatt a nyakán keletkezett barázda magasan, közvetlenül az áll alatt fut körbe, viszont a nyak hátsó részén, ahol a hurok elhelyezkedett, nincs nyoma csomónak. A 2002-ben, törvényszéki szakértők által végzett ismételt vizsgálatok megerősítették a kezdeti feltételezést.[9] Annak ellenére, hogy a nyaki csigolya sértetlen volt (ami az akasztott áldozatok esetében is gyakori) a röntgen kimutatta, hogy a szintén sérülésmentes nyelv felfúvódott – ez egyértelműen akasztásos halálra utal.[10]
Utolsó étkezés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A gyomor- és a béltartalom elemzése[1] kimutatta, hogy a tollundi férfi utolsó étkezése során vadon termett gyümölcsökből és magvakból készített kását evett: árpa, lenmag, magvas gomborka (Camelina sativa), keserűfű, muhar, és kamilla maradványait különítették el. A férfi emésztőrendszerében hús nyomait nem találták, és az étel emésztettsége alapján halála előtt 12-24 órával evett utoljára. Bár a kor étkezési szokásait tekintve, a hasonló növényekből készített főzetek, levesek nem számítanak különlegesnek, két érdekességet[1] mégis megállapítottak a kutatók:
- A kása nagyon sokféle műveléssel termesztett, illetve vadon termő magvat tartalmazott; ezek között ritka, nehezen begyűjthető gabonafélék is elfordultak, és olyanok is amelyeket szándékosan csak kivételes alkalmak során használtak.
- A kása alapanyagát olyan növények alkották, amelyek a vidéken kizárólag tavasz idején teremnek.
A pollenanalízis alapján a férfi a tél legvégén, illetve a tavasz elején lelte halálát.
Tollundi férfi ma
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A tollundi férfi maradványait a dániai Silkeborg Múzeum kiállításán láthatja a nagyközönség. A kiállított múmiának csupán a feje eredeti,[1] mert a szerves anyagok megóvására, 1950-ben alkalmazott konzerválási módszerek elégtelensége miatt, a testet nem tartósították. A lápi tetemek miután a szöveteket megőrző közegből kikerülnek, nagyon gyorsan kiszáradnak és a szövetek elporladnak. 1987-ben a Silkeborg Múzeum munkatársai a csontváz alapján szilikonból rekonstruálták a testet, és ez eredeti fejet a test-másolathoz illesztették.
A férfi két lábfeje és a jobb hüvelykujja a tőzegben kiválóan konzerválódott, ezeket az eredeti testrészeket elkülönítve, formalinban tárolják. Ennek alapján 1976-ban a Dán Rendőrség elkészítette a tollundi férfi hüvelykjének lenyomatát, amely a világ egyik legrégebbi ujjlenyomata.[1]
Jyllandi lápi tetemek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A jyllandi Bjældskovdal lápból két további vaskori múmiát emeltek ki: 1938-ban a tollundi férfi megtalálási helyétől mindössze 90 méterre az ellingi asszony tetemére, illetve két évvel később, 1952-ben a grauballei férfi maradványaira találtak rá. A tudományos vizsgálatok mindkét esetben erőszakos halál, illetve feltételezett rituális gyilkosság nyomait találták.
Lásd még
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Silkeborg Public Library, Silkeborg Museum (2004). "The Tollund Man". Silkeborg Public Library. 2013. december 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. szeptember 22..
{{cite web}}: Unknown parameter|dateformat=ignored (súgó) - ↑ Susan K. Lewis — PBS (2006). "Tollund Man". Public Broadcasting System — NOVA. Hozzáférés: 2007. szeptember 22..
{{cite web}}: Unknown parameter|dateformat=ignored (súgó) - 1 2 Glob, P. (2004). The Bog People: Iron-Age Man Preserved. New York: New York Review of Books. 304. o. ISBN 1590170903.
- ↑ "Archivált másolat". 2013. december 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. március 21..
- ↑ (NYRB). "P. V. Glob (1911-1985)". New York Review of Books (NYRB). Hozzáférés: 2007. szeptember 22..
{{cite web}}: Unknown parameter|dateformat=ignored (súgó) - ↑ Silkeborg Public Library, Silkeborg Museum (2004). "The Tollund Man: Hair and beard". Silkeborg Public Library. 2012. május 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. október 10..
{{cite web}}: Unknown parameter|dateformat=ignored (súgó) - ↑ J. van der Plicht, W.A.B. van der Sanen, A.T. Aerts, H.J. Streurman. "Dating bog bodies by means of 14C-AMS" (PDF). Journal of Archaeological Science (31): 471–491. ISSN 0305-4403. 2011. szeptember 17. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2010. március 21..
{{cite journal}}: Unknown parameter|Originallanguage=ignored (súgó); Unknown parameter|Year=ignored (|year=suggested) (súgó); Unknown parameter|accesdate=ignored (|access-date=suggested) (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Silkeborg Museum, The Tollund Man's Appearance Archiválva 2011. július 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, Silkeborg Museum and Amtscentret for Undervisning, Silkeborg Public Library, 2004
- ↑ Silkeborg Museum, Latest Research Archiválva 2011. július 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, Silkeborg Museum and Amtscentret for Undervisning, Silkeborg Public Library, 2004
- ↑ Silkeborg Museum, Was the Tollund Man Hanged? Archiválva 2011. július 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, Silkeborg Museum and Amtscentret for Undervisning, Silkeborg Public Library, 2004
- Renate Germer (2006). Múmiák a világ minden tájáról. Budapest: Tessloff és Babilon Kiadó. 38. o. ISBN 963-9446-86-6.
- Howard Reid: Halhatatlanok nyomában – Múmiák, halál és túlvilági élet, (fordító: Tamás Gábor) , Gold Book Kft. Kiadó, Debrecen, 1999. ISBN 963 9437 59 X
- Christian Fischer (1980). Der Tollund-Mann und die Elling-Frau. Silkeborg: Silkeborg Museum. (németül)
- Wijnand van der Sanden (1996). Mumien aus dem Moor - Die vor- und frühgeschichtlichen Moorleichen aus Nordwesteuropa. Amsterdam: Drents Museum / Batavian Lion International. ISBN 90-6707-416-0.
{{cite book}}: Unknown parameter|Originallanguages=ignored (súgó); Unknown parameter|Originaltitle=ignored (súgó) (németül) - Peter Vilhelm Glob (1966). Die Schläfer im Moor. München: Winkler.
{{cite book}}: Unknown parameter|Kommentar=ignored (súgó); Unknown parameter|Originallanguages=ignored (súgó); Unknown parameter|Originaltitle=ignored (súgó); Unknown parameter|Übersetzer=ignored (súgó) (németül) - Tacitus (1972). Germania. Ditzingen: Reclam. ISBN 3-15-009391-0. (németül)
- Peter Pieper (2001). Moorleichen. Berlin / New York: de Gruyter. ISBN 3-11-017164-3.
{{cite book}}: Unknown parameter|Band=ignored (|volume=suggested) (súgó); Unknown parameter|Sammelwerk=ignored (|work=suggested) (súgó); Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) (németül)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Seamus Heaney:The Tollund Man and The Tollund Man in Springtime (angolul)
- National Geographic September 2007: "Tales From the Bog" Archiválva 2008. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- Museum Silkeborg Archiválva 2007. július 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- Informationen zum Tollund-Mann (angolul)