Ugrás a tartalomhoz

Tojáspatkolás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Patkolt tojások (strucc- liba- tyúktojás) – Bognár László tojáspatkoló munkái[1]

A tojáspatkolás egy fémrátéttel történő, nagy precizitást igénylő tojásdíszítési (gyakran ólomlemezből formázott lópatkó motívummal) technika, a könnyűfém, kovácsoltvas, réz, ólom rátétet a kifújt tojás héjához szegezik. A szájhagyomány szerint eredetileg a kovácsok találták ki, hogy bizonyítsák kézügyességüket az év végén ajándékként elkészített „patkolt tojás” révén. Ügyes kovácsmesterek lágy fémdíszekkel patkolt tojást is készítettek.[2] Úgy tartották, hogy egy tojás megpatkolásakor derül ki, vajon kovács-e a kovács? Magyarországon kiemelkedő húsvéti tojásdíszítő technika volt a tojáspatkolás. Becses ünnepi ajándék volt a kovácsoltvas vagy más, lágyabb fémdíszekkel ellátott patkolt tojás, ami a leggyakoribb ékítményéről volt elnevezve, s amely a húsvéti hajnalfát[3] díszítette, de rontáselhárító feladatot is betölthetett.[4] Mára a patkolókovácsok és a háztáji baromfiak száma is megcsappant, maga a tojáspatkolás pedig furcsaságával és paradox látványával a vásári mutatványok, kiállítások, vásárok és hagyományőrző táborok témájává vált, bár a tojáshoz kötődő némely népszokás régi hagyományai még ma is élnek. Egy tökéletesen elkészített patkolással díszített tojás, akár egy arany nyaklánc árát is megérheti![5] A virtuóz tojásdíszítők[6] kényes műveit pedig még múzeum is őrzi. 2013-ban Markazon megnyílt egy tojásmúzeum, amelyet László Gyula tojáspatkoló állandó kiállításával nyitottak meg.[7][8][9]

A tojáspatkoló egy tojásdíszítő népművész. Az egyik leghíresebb patkoló és tojásfestő művész Európa legjobb tojásdíszítője,[10] Zsigóné Kati népi iparművész[11] – „A Tojásdíszítés királynője!” A tojásdíszítő technikák szinte minden ágát műveli: festett, karcolt, rátétes, mosott, vésett, viaszolt, csipkézett, metszett, patkolt, faragott és maratott tojásokat is készít.[12]

Története

[szerkesztés]
Két, fémdíszekkel és miniatűr fémpatkókkal megpatkolt törékeny libatojás. A tojáspatkolás mesterei tyúk-, gyöngytyúk-, kacsa-, fürj-, strucc- és sokféle más kifújt tojásra is ütnek fémdíszeket[13]
Strucc, tyúk és fürj tojásai

Magyarországon jelenleg néhány népművész foglalkozik tojáspatkolással, amelyhez általában libatojást és ólomlemezt használnak. A tojás karcolt és festett „hímes” formában egyébként is kedvelt alanya a díszítésnek, önmagában pedig a termékenység és a kezdet jelképe.

Adottságainál fogva talán Hanzel László Somogyvámoson a legismertebb tojáspatkoló, műveinek gyűjteménye ma a község egyik fő látnivalója,[14] akinek a fia, Hanzel Csanád somogyvári műhelyében viszi tovább édesapja mesterségbeli tudását (Guinness-rekord kísérletekor 1202 darab patkót rakott fel egy lúdtojásra, amelyeket 3600 patkószeggel rögzített[15]).[16] Munkáinak egy része megtekinthető édesapja állandó kiállításán Somogyvámoson, Kiss Kálmán neve is ismert Baranyából, Erzsébet községből, ahol az "Erzsébeti patkolda"[17] található. A szentendrei skanzenban is lehet látni időnként tojáspatkolókat. Ismert még Sallay László és Gyenge Sándor neve is, aki egykor az Állami Népi Együttes táncosa volt, ma nyugdíjasként Törökbálinton él.

A hazai tojáspatkolók között meg kell említeni Bognár Lászlót (1957-2013),[18] aki harminc évig (haláláig) patkolt tojásokat egyedi technikával, melyet a hagyományos tojáspatkolást továbbfejlesztve saját maga alakított ki. Munkáin az ősmagyar és népművészeti motívumok egyaránt fellelhetőek, melyet saját fantáziájával egészített ki. Alkotásai között nincs két egyforma.

Székesfehérvári a tojáspatkoló világrekorder Koszpek József. Rekordja: 1119 darab, kézzel készített patkó egy strucctojáson.[19] Egy 61 patkós tyúktojás a Vatikánban található, egyik kölni látogatásakor kapta a pápa.[20]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Wielkanocne jajo po węgiersku... czyli podkuta pisanka., lnianapolka.blogspot.com (lengyelül)
  2. ↑ Magyar Néprajz VII. Folklór 3. Népszokás, néphit, népi vallásosság / ÁPRILIS HÚSVÉTI ÜNNEPKÖR, mek.niif.hu
  3. ↑ Húsvét vasárnap hajnalán a legények a kiszemelt lány kerítéséhez egy fiatal fát erősítettek, majd másnap bebocsátást kérve alaposan megöntözték a leányzót.
  4. ↑ Magyar Néprajz húsvéti ünnepkör húsvéti tojás, hímes tojás, írott tojás, piros tojás, mek.oszk.hu
  5. ↑ Dollhouse Tourism, Hungary, cdhm.org (angolul)
  6. ↑ Népi kézművesség: Ferenczi Éva Mária, tojáspatkoló, hagyományőrzés.eu
  7. ↑ Patkolt tojás kiállítás , markaz.hu
  8. ↑ Míves Tojás Magángyűjtemény, gyongyos-matra.hu
  9. ↑ Igazi magyar virtus volt a tojáspatkolás, nlcafe.hu
  10. ↑ Zsigóné Kati készíti az ország tojását, lokal.hu
  11. ↑ A Népi Iparművésszé minősítés feltételei, tudnivalói
  12. ↑ Zsigóné Kati Népi iparművész - „A Tojásdíszítés királynője!” tojásfestés, zsigonekati.com
  13. ↑ A tojáspatkolás nagymestere
  14. ↑ Tojáspatkoló Kiállító Műhely 8699 Somogyvámos, Csepregi Lajos út 22. , somogymuzeum.hu
  15. ↑ Újabb Guinness-rekord születhet Somogyvámoson[halott link], sonline.hu
  16. ↑ Édesapja örökségét viszi tovább a somogyvári tojáspatkoló. [2018. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 2.)
  17. ↑ Erzsébeti Patkolda, magyarvagyok.hu
  18. ↑ Bognár László 1957-2013 tojáspatkoló, users.atw.hu
  19. ↑ Tojásos legek, magro.hu
  20. ↑ A legszebb húsvéti tojások! Természetes festékkel és mintával díszítve, vegyszerek használata nélkül! Archiválva 2018. október 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarorszagom.hu

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tojáspatkolás&oldid=26532178”