Timár Szaniszló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Timár Szaniszló
Született 1859. március 22.[1]
Baja
Elhunyt 1917. április 26. (58 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása hírbemondó

Timár Szaniszló, születési nevén Schwarzenberg Mór (Baja, 1859. március 22. – Budapest, 1917. április 26.) hírlapíró.

Élete[szerkesztés]

Apja timármester volt, aki részt vett a szabadságharcban, amikor megbetegedett és anyagilag is tönkre jutott. Timár sok nélkülözést közt folytatta tanulmányait Baján, majd Budapesten elvégezte az orvosi tanfolyamot; 1888-ban a lóvonat elgázolta balkezét, így az orvosi pályáról kénytelen volt visszalépni. Schwarzenberg Mór családi neve helyett a Timár Szaniszló nevet vett fel. Az irodalom iránt már orvosnövendék korában érdeklődéssel viseltetett, majd Csiky Gergellyel megismerkedett, aki bevezette az irodalomba; az Egyetértés belmunkatársa lett, ahol novellái és elmélkedő tárcái jelentek meg. Később a színházi rovatot vette át és színházi referens lett.

Cikkei a Fővárosi Lapokban (1887. 341. sz. Shakespeare és Raphael, 1889. 131. Régi népszínműi nyomok az első magyar színdarabokban, 306. Az érzelgős elem népszínműveinkben); az Egyetértésben (1894. 148. Irók és meczenások, 1901. 153. Ibsen Henrikről, 1901. 320. sz. Csiky Gergelyről, 1902. 258. Kossuth a színpadon, 1903. 76. Tóth Lőrincz 1814-1903., 1904. 52. Japán asszonyokról, 126. A gyász óráiban: Jókai Mór, 295. sz. Kurucz költészet, 1908. 308. sz. A Nemzeti Szinház multja és jelene) sat.

Álneve: Tom.

Munkái[szerkesztés]

  • Az aranyborjú. Montecarlói történetek. Bpest, 1893.
  • Az élet vásárja. U. ott, 1895. (Beszélyek. Ism. Egyetértés 196., nemzet 257., Magyar Geniusz 31., Otthon II. 375. l., Élet 50. sz.).
  • Selyem és rongy. Regény. U. ott, 1897. két kötet. (Előbb az Egyetértésben. Ism. Ország-Világ 1896.).
  • Az Öröm vallása. Regény. U. ott, 1901. (Ism. hazánk 40., Új Idők 11. sz., Vasárnapi Ujság 8. sz.).

Szerkesztette: Az Új-Világ csodái. Röptében a «Nagyvilág körül». Amerikai díszmű, fénynyom. képekkel, magyar és német szöveggel, 16 füzet. Budapesten év n.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15740.htm, Timár Szaniszló, 2017. október 9.