Thormáné Kiss Margit
| Thormáné Kiss Margit | |
| Született | 1901. július 8. Eger |
| Elhunyt | 1977. december 24. (76 évesen) Nagybánya |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Thorma János |
| Foglalkozása | festőnő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Thormáné Kiss Margit (Eger, 1901. július 8. — Nagybánya, 1977. december 24.) magyar festőnő. 1924-től a nagybányai művésztelepen tanult és alkotott.
Életpályája[szerkesztés]
1901-ben született Egerben, de szüleivel együtt hamarosan Erdélybe került, Nagyenyeden elvégezte a tanítóképzőt 1921-ben. Ettől kezdve tanítónőként működött. 1924-ben abbahagyta a tanítást, s elment Nagybányára távoli rokonához, Thorma Jánoshoz, hogy tőle rajzolni, festeni tanuljon. A rajzolást és a festést nagyon szerette.
Kiss Margit 1924-ben mindjárt beiratkozott a Szabadiskolába, de igazán 1926-tól kezdett komolyan festeni és fejlődni. Thorma János szoktatta rendszeres munkára, szigorúan korrigálta. Kiss Margit tehetségesen utánozta mesterét, amennyire tudta, teljesen Thorma hatása alá került, 1929-ben házasságot kötöttek, s még közvetlenebb lett szakmai együttműködésük.
Gyarapodott festői tudása, gyakran bejárt az iskolába, más korrektúrákat is kapott, nemcsak a férjéét. Kialakult önálló munkássága, kritikai készsége. Eleinte a pasztellel boldogult könnyebben, később az olajfestésbe is beletanult. Nagybányán, Szatmáron, Kolozsváron állított ki, képei sikert arattak, meg is vásárolták azokat. Három cukrászda is segítségére sietett a nagybányai festőknek kiállításaik megrendezésében, a Berger-, a Siller- és a Jencsevics-cukrászda, gyakoribb kiállítói közé tartozott Thormáné Kiss Margit, tekintélyes festők azok, akikkel együtt állították ki a képeit, s pedig: Balla Béla, Boldizsár István, Égly Sári, Göllner Elemér, Jándi Dávid, Kádár Géza, Klein József, Krizsán János, Krizsánné Csíkos Antónia, Mund Hugó, Nagy Oszkár, Pittner Olivér.[1] Nagyon szeretett és tudott arcképeket rajzolni, festeni, jó eredményeket ért el ezen a területen. Kiss Margit rajzolni, festeni kizárólag Nagybányán tanult. Majd csak 1937 után, férje halálát követően jutott el kiállítani a fővárosba, Budapestre.
Alakos tájképeket, csendéleteket, arcképeket festett. A második világháború után már egyre kevesebbet dolgozott, de mindvégig egy nagybányai műteremlakásban élt a Festőtelepen. Nagybányán érte a halál, férje mellé temették a nagybányai református temetőbe.
Műveiből[2][szerkesztés]
- Ősz a Kereszthegy lábánál (pasztell, papír, 70×96 cm; alakos tájkép)
- Nagybányai táj aratókkal (pasztell, karton, 49x63 cm; alakos tájkép)
- Virágzó fák a Virághegyen (olaj, karton, 81,5×110,5 cm; tájkép)
- Nagybánya látképe (olaj, falemez, 98x125 cm, tájkép)
- Virágcsendélet (olaj, vászon, 73×58,5 cm)
- Kaszálók (olaj, vászon, 64,5×84 cm; alakos tájkép)
Források[szerkesztés]
- Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest : Kulturtrade Kiadó, 1994. Thorma Jánosné Kiss Margit lásd 135. p. ISBN 963-7826-35-1
- Murádin Jenő - Szűcs György: Nagybánya száz éve. Miskolc-Nagybánya, 1996. Thormáné Kiss Margit lásd 84, 85, 96, 100, 103, 174. p.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
.svg){kind=small}
