Nagy Oszkár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nagy Oszkár
Született 1893. szeptember 11.
Pécska
Elhunyt 1965. március 1. (71 évesen)
Nagybánya
Foglalkozása festő

Nagy Oszkár (Magyarpécska, 1893. szeptember 11.Nagybánya, 1965. március 1.) magyar festő, grafikus.

Élete[szerkesztés]

1912-ben Nagybányán tanult, majd 1913 és 1915 között Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt, ahol Ferenczy Károly növendéke volt. Az első világháborúban az olasz fronton szolgált, majd 1917-ben Olaszországban hadifogságba került. 1919-ben tért haza Aradra, majd a szolnoki művésztelepen dolgozott Fényes Adolf mellett, 1920-ban pedig a kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla társaságában. 1920 és 1922 között Olaszországban járt a román kultuszminisztérium ösztöndíjával. Később négy évtizeden keresztül Nagybányán élt és dolgozott. Az 1920-as évek elején a Nagybányához közeli Felsőbányán rivális művésztelepet akart létrehozni, ezért pályatársai nehezteltek rá. 1922-től egyéni kiállításokon szerepelt műveivel Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Temesváron. 1993-ban rendezték meg életmű-kiállítását Kolozsváron és a Miskolci Képtárban. Művei többnyire alakos kompozíciók (főként bányásztémák), enteriőrök, csendéletek és nagybányai, valamint felsőbányai tájképek.

Egyéni kiállítások[szerkesztés]

  • 1922 • Akt műkereskedés, Szatmárnémeti
  • 1930 • Újságíróklub, Szatmárnémeti [Mándy Laurával]
  • 1936 • Carlton Szálló, Temesvár
  • 1940 • Vármegyeház üvegterme, Kolozsvár
  • 1942 • Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár
  • 1944 • Széchenyi téri kioszk, Nagyvárad
  • 1980 • Korunk Galéria, Kolozsvár
  • 1993 • Miskolci Képtár, Miskolc

Források[szerkesztés]