Thassy Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
miskei és monostori dr. Thassy Gábor
Thassy Gábor főorvos.png
Született 1871. május 16.
Flag of Hungary (1915-1918; angels; 3-2 aspect ratio).svg Zalalövő, Zala vármegye
Elhunyt 1950. április 20. (78 évesen)
Flag of Hungary (1949-1956).svg Zalaegerszeg, Zala megye
Állampolgársága magyar
Nemzetisége Flag of Hungary.svg magyar
Házastársa Hérics-Tóth Jolán
Foglalkozása Zala vármegye tiszti főorvosa, egészségügyi tanácsos

Miskei és monostori dr. Thassy Gábor (Zalalövő, Zala vármegye, 1871. május 16. - Zalaegerszeg, Zala megye, 1950. április 20.)[1] Zala vármegye tiszti főorvosa, egészségügyi tanácsos, a zalamegyei Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt alelnöke. Az 1919-es Tanácsköztársaság ellen szervezett "alsólendvai ellenforradalom" egyik tagja.

Élete[szerkesztés]

A római katolikus nemesi származású miskei és monostori Thassy család sarjaként született a "Thassy Béla Gábor Kálmán" név alatt. Édesapja, miskei és monostori Thassy Imre (1844-1932) zalalövői földbirtokos és édesanyja szarvaskendi és óvári Sibrik család sarja, szarvaskendi és óvári Sibrik Hedvig (1848-1932) volt.[2] Apai nagyszülei miskei és monostori Thassy Mihály (18041898), földbirtokos, és hottói Nagy Magdolna (18131899) asszony voltak. Anyai nagyszülei szarvaskendi és óvári Sibrik Sándor (18111893), földbirtokos, és egyházasbüki Simon Karolin (18201886) úrnő voltak.

Középiskoláit Sopronban, az orvosi egyetemet Budapesten, Grazban és Bécsben végezte. Miután különböző kórházakban és klinikákon tette le a gyakorlati idejét Zalaegerszegre költözött ahol letepeledett és hamarosan keresett és közkedvelt orvos lett.[3]

1897 és 1906 között körzeti orvos volt Szepetneken. 1907. májusától tiszteletbeli főorvosnak nevezték ki.[4] A vármegyei szolgálat ranlétráján fokoztosan lépett fel és annak az eredménye volt, hogy a vármegyei tiszti főorvosának nevezték ki 1908. március 11.-én. Ezt a tisztséget 1936. július 1.-ig töltötte be.[5] A világháborúban besorolták és a 4. tüzérezreddel az orosz fronton teljesitett szolgálatot. Tulajdonosa lett a Ferenc József-rend lovagkeresztjének, a jubileumi éremnek a német vaskeresztnek és a Károly csapatkeresztnek.

1919-ben a Tanácsköztársaság alatt dr. Thassy Gábor részt vett mint az egyik szervező az alsólendvai ellenforradalomban, amelyet Fangler Béla néhány zalai értelmiségivel vezetett. 1919. április 20.-án, húsvér vasárnapján Fangler tartott titkos gyűlést a lakásában, ahol jelen volt Thassy Gábor. Abban állapodtak meg, hogy másap este elindulnak a fehér csapatokkal Zalaegerszeg felé és Thassy Gábor vállalta a vármegyei direktorium letartoztatását.[6] Az ellenforradalom bukása után, a direktorium elhatározta, hogy tuszokat szedetnek a város polgárai közül, és 1919. április 22.-én parancsolták dr. Udvardy Jenő, dr. Thassy Gábor, és más tisztelt polgárok jelentkezését a vármegyei direktorium hivatalánál. Rendőrökkel vitték be, majd elengedték naponta kétszeri jelentkezési kötelességgel.[7]

Házassága[szerkesztés]

1898. január 8.-án Budapesten feleségül vette jaáki Hérics-Tóth Jolánt (1877-?), dr. jaáki Hérics Tóth János (1841-1908) m. kir. curiai tanácselnök[8] és jaáki Tóth Mária (1850-1932) lányát.[2][9]

Források[szerkesztés]