Ternberg
| Ternberg | |||
 | |||
| A trattenbachi múzeumfaluhoz tartozó volt iskolaépület és a tűzoltóság | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Felső-Ausztria | ||
| Járás | Steyr-Land járás | ||
| Irányítószám | 4452,4453 | ||
| Körzethívószám | 07256 | ||
| Forgalmi rendszám | SE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3367 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 341 m | ||
| Terület | 62,07 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 56′ 47″, k. h. 14° 21′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 47″, k. h. 14° 21′ 27″ | |||
| Ternberg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ternberg témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ternberg osztrák mezőváros Felső-Ausztria Steyrvidéki járásában. 2019 januárjában 3406 lakosa volt.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Ternberg a tartomány Traunviertel régiójában fekszik az Ennstali Elő-Alpok északi peremén, az Enns folyó mentén. Területének 51,4%-a erdő, 39,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 3 települést egyesít: Ternberget, Trattenbachot és Dürnbachot.
A környező önkormányzatok: északnyugatra Aschach an der Steyr, északkeletre Garsten, keletre Laussa és Losenstein, délkeletre Reichraming, délre Molln, nyugatra Steinbach an der Steyr.
Története[szerkesztés]
Ternberg templomát 1100 körül említik először és ekkor már a garsteni apátsághoz tartozott. A faluról önálló egyházközségként a 14. század elején adnak számot először és ekkor is az apátság birtoka volt. Az addig a Bajor Hercegséghez tartozó régió a 12. században került Ausztriához, azon belül 1490-ben az Ennsen túli Hercegséghez. A 16-17. században a reformáció, ellenreformáció, parasztháború, török háborúk sújtotta a települést, amelynek templomát többször kifosztották.
Az Enns mentén fekvő településen a 17. században késkészítők telepedtek meg, akik a folyón leérkező stájer vasat dolgozták fel. A trattenbachi bicska hamarosan messze földön ismertté vált és még ma is készítik. Első hivatalos elismerésük 1680-ból származik. A bicskakészítés hagyománya 2015 óta Ausztria szellemi világörökségéhez tartozik.
1789-ben II. József egyházrendelete nyomán a garsteni kolostort bezárták, Ternberg pedig önálló egyházközséggé vált. 1918-ban a köztársaság kikiáltása után Ternberg Felső-Ausztria tartomány része lett, majd 1938-ban, amikor a Német Birodalom annektálta Ausztriát, az Oberdonaui gauba sorolták be. 1942-44 között Ternbergben működött a mauthauseni koncentrációs tábor egyik altábora. A mintegy 400 fogoly a vízierőmű, valamint utak, hidak építésénél dolgozott.
Lakosság[szerkesztés]
A ternbergi önkormányzat területén 2019 januárjában 3406 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 96,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 1,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 92%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 5,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a mezővárosban.
A népesség változása:
| 2016 | 3 390
|
| 2018 | 3 367
|
Látnivalók[szerkesztés]
- a Szt. Péter és Pál-plébániatemplom
- a trattenbachi templom
- a világ legnagyobb bicskája
- a trattenbachi múzeumfalu
Testvértelepülések[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források[szerkesztés]
- A település honlapja
- 41517 – Ternberg Statistik Austria
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ternberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
