Terekcankó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Terekcankó
Terek Sandpiper Xenus cinereus by Vedant Kasambe 01.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Nem: Xenus
Kaup, 1829
Faj: X. cinereus
Tudományos név
Xenus cinereus
(Güldenstädt, 1775)
Szinonimák
  • Tringa cinerea
Elterjedés
A terekcankó elterjedési területe   költőhely (nyáron)   költözési útvonal   telelőhely
A terekcankó elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Terekcankó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Terekcankó témájú médiaállományokat és Terekcankó témájú kategóriát.

A terekcankó (Xenus cinereus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó Xenus egyetlen faja.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Johann Anton Güldenstädt német ornitológus írta le 1775-ben, a Scolopax nembe Scolopax cinerea néven. Sorolták a a Tringa nembe Tringa cinerea néven is.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Finnországtól, Kelet-Európán keresztül Szibéria keleti részéig költ. Az Európai területekről Afrikába vonul, eljut Dél-Afrikáig. Az ázsiai területekről pedig Dél-Ázsiába költözik, de eljut Indonéziába, Ausztráliába és Új-Zélandra is. Természetes élőhelyei a mocsaras északi tengerpartok, a tajgák, magas füvű bokros területek, tundrák és erdős sztyeppek.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres, de kisszámú tavaszi és őszi átvonuló. Májustól júniusig, illetve szeptemberben észlelhető.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 22–24 centiméter, szárnyfesztávolsága 57–59 centiméteres, testtömege 60–100 gramm közötti.[5] Csőre enyhén felfelé áll. Tollazata felül sötétszürke, alul világos.

Csoportos repülés
és táplálkozás közben

Életmódja[szerkesztés]

Vizes területeken keresgéli apró rákokból, férgekből, csigákból és magvakból álló táplálékát.[5]

Szaporodása[szerkesztés]

Mocsaras réteken, a bozótosba rejti fészkét. Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyen 20-25 napig kotlik. A kikelő fiókák fészekhagyók.[5]

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. december 19.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. december 19.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. december 19.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  5. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]