Taupói-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Taupói-tó
A tó műholdról
A tó műholdról
Ország(ok) Új-Zéland
Hely Északi-sziget
Vízgyűjtő terület3 487 km2
Típus kráter-tó
Elsődleges források Waitahanui River
Elsődleges lefolyások Waikato
Hosszúság46 km
Szélesség33 km
Felszíni terület616 km2
Legnagyobb mélység186 m
Víztérfogat59 km3
Part hossza193 km
Tszf. magasság356 m
Elhelyezkedése
Taupói-tó (Új-Zéland)
Taupói-tó
Taupói-tó
Pozíció Új-Zéland térképén
d. sz. 38° 49′, k. h. 175° 55′Koordináták: d. sz. 38° 49′, k. h. 175° 55′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Taupói-tó témájú médiaállományokat.

A Taupói-tó 616 km²-es felületével Új-Zéland legnagyobb tava, az Északi-sziget közepén terül el. A Taupo tűzhányó kalderájában keletkezett, annak mintegy 26 ezer évvel ezelőtti szupervulkáni kitörése nyomán. A Waitahanui, Tongariro, és Tauranga Taupo folyók táplálják, fölös vizét a Waikato, Új-Zéland leghosszabb folyója vezeti le.

A tó partján üdülőváros terült el, fontos turisztikai központ, több millió évi látogatóval. A tóból nagy mennyiségben halásszák a betelepített sebes pisztrángot és szivárványos pisztrángot.

Látkép a tóról

Keletkezése[szerkesztés]

A tó a Taupo nevű, körülbelül 26 500 évvel ezelőtt felrobbant szupervulkán (az esemény neve Oruanui kitörés) kalderájában alakult ki. Ez volt a legnagyobb vulkánkitörés a Földön a Toba-vulkán 75 000 évvel ezelőtti kitörése óta. A Taupo azóta 28 alkalommal tört ki.[1] A tó felszíne alatt, valamint a környékén továbbra is működnek vulkáni eredetű hőforrások.[2][3]

Élővilága[szerkesztés]

A tő környékén bükkfafélék és kőtiszafafélék alkotnak erdőt, amelynek aljnövényzetében főleg páfrányok élnek, mint a Blechnum filiforme, Asplenium flaccidum, Doodia media, Hymenophyllum demissum, Microsorum pustulatum és a Microsorum scandens. Néhány más jellegzetes társult növény az Olearia ranii és a Alseuosmia quercifolia.[4]

A hazai állatvilág képviselői a Paranephrops planifrons, egy endemikus folyami rákféle, és a kokopu, a Galaxias családhoz tartozó ugyancsak endemikus apró halfajta. A tóban jelentős állománya él a sebes pisztrángnak (Salmo trutta) és a szivárványos pisztrángnak (Oncorhynchus mykiss), ezeket Európából és Kaliforniából telepítették be a 19. század végén. A pisztrángok számára táplálékul Retropinnidae fajokat is betelepítettek.

Melegvíz-kedvelő szivacsok és más gerinctelenek élnek a víz alatti geotermikus hőforrások környékén.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Manville, Vern & Colin J. N. Wilson (2004). „The 26.5 ka Oruanui eruption, New Zealand: a review of the roles of volcanism and climate in the post-eruptive sedimentary response”. New Zealand Journal of Geology & Geophysics 47 (3), 525–547. o. [2008. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1080/00288306.2004.9515074. (Hozzáférés ideje: 2015. november 28.)  
  2. a b C. E. J. de Ronde, P. Stoffers, D. Garbe-Schönberg, B. W. Christenson, B. Jones, R. Manconi, P. R. L. Browne, K. Hissmann, R. Botz, B. W. Davy, M. Schmitt and C. N. Battershill (2002). „Discovery of active hydrothermal venting in Lake Taupo, New Zealand”. Journal of Volcanology and Geothermal Research 115 (3-4), 257–275. o. DOI:10.1016/S0377-0273(01)00332-8.  
  3. C.Michael Hogan. 2010. Extremophile. eds. E.Monosson and C.Cleveland. Encyclopedia of Earth. National Council for Science and the Environment, Washington DC
  4. C. Michael Hogan. 2009. Crown Fern: Blechnum discolor, Globaltwitcher.com, ed. N. Stromberg Archiválva 2012. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lake Taupo című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]