Tardos Gábor

Tardos Gábor
Született	1964. július 11. (58 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	matematikus
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (1982–1987) Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1988, PhD, matematika)
Kitüntetései	Rényi Alfréd-díj (1999)
MTMT MTA
A Wikimédia Commons tartalmaz Tardos Gábor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tardos Gábor (Budapest, 1964. július 11. –) magyar matematikus. Univerzális algebrával, kombinatorikával, kombinatorikus geometriával, számítógéptudománnyal foglalkozik.

Matematikai eredményei

• Fontos részeredményeket ért el Hanna Neumann sejtésével kapcsolatban: egy szabad csoport n+1 rangú és egy m+1 rangú részcsoportjának metszete legfeljebb nm+1 rangú.
• Topológiai módszerekkel igazolta, hogy ha ${\mathcal {H}}$ olyan véges halmazrendszer, amelynek minden eleme két adott egyenesen levő intervallum egyesítése, akkor $\tau ({\mathcal {H}})\leq 2\nu ({\mathcal {H}})$ teljesül, ahol $\tau ({\mathcal {H}})$ a ${\mathcal {H}}$ összes elemét metsző minimális halmaz elemszáma, $\nu ({\mathcal {H}})$ pedig ${\mathcal {H}}$ legnagyobb diszjunkt részrendszerének elemszáma.
• Tanítványával, Adam Marcusszal igazolta a Füredi–Hajnal-sejtést (és ezzel a Stanley–Wilf-sejtést).

Életrajza

• ELTE matematikus szak (1982–1987)
• Doktori (Ph.D.) fokozat matematikából, ELTE (1988)
• A Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatója (1990–2005)
• Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999–2002)
• Az MTA doktora (2005)
• A kanadai Simon Fraser Egyetem professzora (2005)
• A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (2019)

Elismerései

• Az Európai Matematikai Társulat Díja (1992)
• Rényi-díj (1999)
• Erdős Pál-díj (2000)
• Gödel-díj (2020)

Források

• Adatok