Törpesas

Törpesas
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Telluraves;
Csoport:	Afroaves;
Rend:	Vágómadár-alakúak (Accipitriformes);
Család:	Vágómadárfélék (Accipitridae);
Alcsalád:	Sasformák (Aquilinae);
Nem:	Hieraaetus;
Faj:	H. pennatus;
Tudományos név
	Hieraaetus pennatus; (Gmelin, 1788)
Szinonimák
	Aquila pennatus;
Elterjedés
	A törpesas elterjedési területe költőhely (nyáron) egész éves költözési útvonal telelőhely
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Törpesas témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Törpesas témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. november 14.) ezen a változaton alapul.

A törpesas (Hieraaetus pennatus) a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1788-ban, a Falco nembe Falco pennatus néven. Szerepelt az Aquila nemben Aquila pennatus néven is.^[3]

Előfordulása

Dél-Európában, Afrika északnyugati és Ázsia középső részén költ. Telelni délre vonul, eljut Indiába és Afrika déli részébe is. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi száraz erdők, hegyi esőerdők és cserjések, de előfordul sivatagokban is.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon ritka átvonuló, kóborló és alkalmi fészkelő, márciustól októberig észlelhető a területen.^[5]

Megjelenése

Testhossza 45-53 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 100-121 centiméteres. A testtömege 500-1250 gramm, a tojó akár 50%-kal is nagyobb lehet a hímnél.^[5] Az idős madaraknak fehér vállfoltjuk van.

Életmódja

Kisebb madarakkal, gyíkokkal és üregi nyulakkal táplálkozik. Erős lábával és karmaival a földön és a levegőben is zsákmányol.

Szaporodása

Április-májusban van a nászidőszaka. Fészkét fára vagy sziklapárkányra rakja. Egy vagy két tojást tojik, melyen 35 napig kotlik. Viselkedésükre fióka korukban a káinizmus jellemző, legtöbb esetben csak egy fiókát tud felnevelni.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4] Európában nem fenyegetett fajként van nyilvántartva, Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.^[5]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
↑ ^a ^b ^c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. november 14.)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. november 14.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. november 14.)

[E-3] Avibase. (Hozzáférés: 2020. november 14.)

[C-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)

[F-5] Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]