Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet (migrációs válsághelyzet) fogalmát Magyarországon a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 2015. évi módosítása vezette be.[1]

A törvényjavaslat indokolása szerint:
„A külföldiek tömeges bevándorlására adott kormányzati válasz a hatályos magyar jogi környezetben nem – vagy csak jelentős késedelemmel – adható meg. Ezért indokolt a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” fogalmának bevezetése, amely bizonyos jogszabályi rendelkezések módosítását teszi szükségessé. A válsághelyzetet az érintett megyei (fővárosi) rendőr-főkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, a miniszter javaslatára a Kormány rendeletben rendelheti el. A válsághelyzet elrendelése a jogrendszer általános szabályaitól való eltérést vonja maga után.“

A válsághelyzet kihirdetésére első alkalommal 2015 szeptemberében került sor, ekkor még csak Magyarország néhány megyéjére vonatkozóan. 2016 márciusában már az ország egész területére érvényesen, hat hónap időtartamra, amit utána az érvényesség lejárta előtt újabb és újabb hat hónappal meghosszabbítottak, annak ellenére, hogy a válsághelyzet további fenntartásának semmilyen a törvényben előírt feltétele nem állt fenn.

Fogalma[szerkesztés]

Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek minősül

  • ha a Magyarországra érkező elismerést kérők száma
    • egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, vagy
    • két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt, vagy
    • egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt meghaladja,
  • ha a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma – a külföldiek ellátásában közreműködő személyeket nem számítva –
    • egy hónap átlagában a napi ezer főt, vagy
    • két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt, vagy
    • egy hét átlagában a napi kétezer főt meghaladja.
  • ezeken kívül pedig bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény kialakulása, amely valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője kezdeményezésére, a miniszter javaslatára a kormány rendeletben rendelheti el. Az egészségügyi államigazgatási szerv haladéktalanul megvizsgálja, hogy a járványügyi intézkedések elrendelésének jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e.

Alkalmazható intézkedések[szerkesztés]

Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén:

  • A Kormány rendeletben meghatározhatja a területfelhasználás és beépítés feltételeit.
  • Beépítésre nem szánt területen nemzetbiztonsági célból megengedett új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni.
  • Építés alatt álló tilalom alatt álló területeken szabad nemzetbiztonsági célú építkezéseket végezni
  • Az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonosi joggyakorlásában vagy vagyonkezelésében, továbbá a többségi állami tulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok tulajdonában vagy használatában álló ingó és ingatlan vagyontárgyak legfeljebb hat hónap időtartamra igénybe vehetők, amennyiben az igénybevevő szerv a válsághelyzet kezeléséhez szükséges intézkedést saját erőforrásai terhére csak aránytalanul nagy ráfordítással vagy késedelmesen tudná végrehajtani.
  • A miniszter a többségi állami tulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok számára a tevékenységi körükbe tartozó szolgáltatások nyújtására szerződéskötési kötelezettséget írhat elő.
  • A bevándorlók elhelyezésére és fogvatartására szolgáló létesítmények építésével, telepítésével és üzemeltetésével összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokat nem kell lefolytatni.

A rendőrség és a honvédség alkalmazása[szerkesztés]

A 2015. szeptember 21-én elfogadott 2015. évi CXLII. törvény szerint[2] tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a rendőrség

  • útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, a forgalmat korlátozhatja,
  • nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozhatja,
  • magánlakásba – külön írásos utasítás birtokában – ellenőrzés, a helyszín megfigyelése és biztosítása céljából beléphet, és ott tartózkodhat,
  • területet, épületet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetve az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.

A honvédség fegyverhasználati joggal közreműködik

  • az államhatár őrzésében,
  • az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtásában,
  • valamint az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények elhárításában.

Kihirdetése[szerkesztés]

2015. szeptember 15-én a kormány Bács-Kiskun és Csongrád megyére kihirdette a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet,[3] melyet három nap múlva Baranya, Somogy, Zala és Vas megyére is kiterjesztett.[4]

Miután 2016. március 9-én 0 órától Szlovénia, Horvátország és Szerbia szigorított az illegális bevándorlók beengedésének szabályain, a magyar kormány az egész ország területére érvényes válsághelyzetet hirdetett ki a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 80/A. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozva („migrációs helyzettel összefüggő körülmény kialakulása, amely valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti”).[5] Pintér Sándor belügyminiszter a döntést azzal indokolta, hogy a balkáni intézkedések „nem tudni, pontosan milyen reakciókat vált ki a migránsokból”.[6] Az ellenzéki pártok szerint a válsághelyzet kihirdetésének törvényi feltételei nem állnak fenn.[7]

Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi koordinátora közérdekű adatigénylésére az ORFK és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal azt válaszolta, hogy a válsághelyzet elrendelésére vonatkozó kérelmük indokai 10 évig titkosak. A Helsinki Bizottság álláspontja szerint „Ez az egész titkolózás önmagában is rendkívül súlyos kérdéseket vet fel a jogállami működéssel kapcsolatban. A kormány szeretne felhatalmazást kapni arra, hogy lényegében bemondásra 60 napra teljhatalmat kapjon, miközben alkotmányos alapjogokat függesztene fel. Az ezzel kapcsolatos súlyos aggályokra a kormány eddig rendre sértődötten kikérte magának a feltételezést is, hogy valós terrorveszély nélkül vezetne be ilyen különleges állapotot. Ehhez képest azt látjuk, hogy ez ennél jóval visszafogottabb jogkorlátozásra lehetőséget adó tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel kapcsolatban sem hajlandó magyarázatot adni. Mindannyiunk érdeke, hogy a jogkorlátozásokat kizárólag alapos indokkal, a szükséges mértékben és a szükséges ideig lehessen fenntartani.“ [8][9]

2016. szeptember 5-én a kormány 2017. március 8-ig meghosszabbította az egész ország területére érvényes válsághelyzetet.[10]

2017. augusztus 30-án kormány úgy döntött, a válsághelyzetet 2018. március 7-ig meghosszabbítja.[11] Kovács Zoltán kormányszóvivő úgy nyilatkozott, hogy „a tömeges bevándorlás következtében nőtt Európában a terrorveszély, ezért a magyar emberek biztonsága érdekében továbbra is szükség van a határok szigorú ellenőrzésére.” A kormánynak a terrorveszély növekedéséről szóló véleményét viszont nem igazolta semmivel. [12] A Magyar Helsinki Bizottság véleménye szerint a rendkívüli válsághelyzet további fenntartásának semmilyen, a törvényben előírt feltétele nem áll fenn.[13][14]

2018. február 16-án a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet további 6 hónappal, 2018. szeptember 7-ig meghosszabbította.[15][16] A döntést kihirdető kormányrendeletben nincs indoklás.[17] A rendkívüli válsághelyzet további fenntartásának azonban semmilyen, a törvényben előírt feltétele nem áll fenn.[forrás?]

Kritikák[szerkesztés]

A jogszabály kritikusai szerint a válsághelyzetben alkalmazott eljárások nemzetközi egyezményeket[18] és uniós irányelveket[19] sérthetnek.[20] A válsághelyzetben például nem alkalmazhatók a kiskorúakat védő speciális eljárási szabályok. Nincs előírva, hogy a perrel kapcsolatos fontosabb iratokat (pl. a vádiratot és az ítéletet) le kelljen fordítani a vádlott anyanyelvére (2010/64/EU irányelv[21]). A Helsinki Bizottság képviselője szerint a „biztonságos származási és harmadik ország” meghatározása is ellentmond több uniós és ENSZ-iránymutatásnak és a valóságban létező viszonyoknak.[22]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2015. szeptember 4-én szavazta meg az országgyűlés, a kormány nevében Pintér Sándor belügyminiszter által előterjesztett javaslat alapján.<
  2. 2015. évi CXLII. törvény egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról - Magyar Közlöny 2015. 134. szám, 2015. szeptember 21.
  3. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdetett a kormány két megyére (magyar nyelven). Kormány.hu, 2015. szeptember 15. (Hozzáférés: 2015. szeptember 15.)
  4. A Kormány 270/2015. (IX. 18.) Korm. rendelete (magyar nyelven). Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2015. szeptember 18. (Hozzáférés: 2015. szeptember 18.)
  5. A Kormány 41/2016. (III. 9.) Korm. rendelete (magyar nyelven). Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2016. március 9. (Hozzáférés: 2016. március 10.)
  6. http://hvg.hu/itthon/20160309_migracios_valsaghelyzetet_hirdettek
  7. Az egész országra migrációs válsághelyzetet hirdet a kormány. Index, 2016. március 9. (Hozzáférés: 2016. március 10.)
  8. Léderer András: Tíz évre titkosították, miért is van most válsághelyzet. helsinkifigyelo.blog.hu, 2016. április 5. (Hozzáférés: 2016. április 6.)
  9. Fazekas Ágnes: Titkosított válsághelyzet. Népszava, 2016. április 6. (Hozzáférés: 2016. április 6.)
  10. A Kormány 272/2016. (IX. 5.) Korm. rendelete (magyar nyelven). Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2016. szeptember 5. (Hozzáférés: 2016. szeptember 6.)
  11. http://www.origo.hu/itthon/20170830-kovacs-zoltan-migracio-okozta-valsaghelyzet.html
  12. https://mno.hu/belfold/meghosszabbitjak-a-bevandorlas-okozta-valsaghelyzetet-2414828
  13. http://www.pecsistop.hu/tartalom/cikk/489660_jovo_marciusig_meghosszabbitjak_a_tomeges_miatti
  14. http://24.hu/belfold/2017/08/30/tudta-hogy-allitolag-tomeges-bevandorlas-van-erre-hivatkoznak-orbanek/
  15. http://hvg.hu/itthon/20180216_Orban_fel_evvel_meghosszabbitotta_a_migracios_valsaghelyzetet
  16. https://magyaridok.hu/belfold/ismet-meghosszabbitottak-tomeges-bevandorlas-okozta-valsaghelyzetet-2808639/
  17. A Kormány 21/2018. (II. 16.) Korm. rendelete - Magyar Közlöny 2018. 21. szám, 2018. február 16.
  18. Megdöbbentő kivételek a menekültügyi törvénycsomagban – index.hu
  19. Nemzetközi bíróságokon sokat veszíthet majd a magyar állam az új menekültellenes törvények miatt – 444.hu
  20. Majdnem 100 ügyvéd kikelt a kormány menekültszabályai ellen – index.hu
  21. Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve (2010. október 20.) a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról
  22. Kirabolják, megverik? Oké, biztonságos! – hvg.hu

Források[szerkesztés]