Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet (migrációs válsághelyzet) fogalmát Magyarországon a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 2015. évi módosítása vezette be.[1]

A törvényjavaslat indokolása szerint

„A külföldiek tömeges bevándorlására adott kormányzati válasz a hatályos magyar jogi környezetben nem – vagy csak jelentős késedelemmel – adható meg. Ezért indokolt a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” fogalmának bevezetése, amely bizonyos jogszabályi rendelkezések módosítását teszi szükségessé. A válsághelyzetet az érintett megyei (fővárosi) rendőr-főkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, a miniszter javaslatára a Kormány rendeletben rendelheti el. A válsághelyzet elrendelése a jogrendszer általános szabályaitól való eltérést vonja maga után. ”

Fogalma[szerkesztés]

Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek minősül

  • ha a Magyarországra érkező elismerést kérők száma
    • egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, vagy
    • két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt, vagy
    • egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt meghaladja,
  • ha a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma – a külföldiek ellátásában közreműködő személyeket nem számítva –
    • egy hónap átlagában a napi ezer főt, vagy
    • két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt, vagy
    • egy hét átlagában a napi kétezer főt meghaladja.
  • ezeken kívül pedig bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény kialakulása, amely valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője kezdeményezésére, a miniszter javaslatára a kormány rendeletben rendelheti el. Az egészségügyi államigazgatási szerv haladéktalanul megvizsgálja, hogy a járványügyi intézkedések elrendelésének jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e.

Alkalmazható intézkedések[szerkesztés]

Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén:

  • A Kormány rendeletben meghatározhatja a területfelhasználás és beépítés feltételeit.
  • Beépítésre nem szánt területen nemzetbiztonsági célból megengedett új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni.
  • Építés alatt álló tilalom alatt álló területeken szabad nemzetbiztonsági célú építkezéseket végezni
  • Az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonosi joggyakorlásában vagy vagyonkezelésében, továbbá a többségi állami tulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok tulajdonában vagy használatában álló ingó és ingatlan vagyontárgyak legfeljebb hat hónap időtartamra igénybe vehetők, amennyiben az igénybevevő szerv a válsághelyzet kezeléséhez szükséges intézkedést saját erőforrásai terhére csak aránytalanul nagy ráfordítással vagy késedelmesen tudná végrehajtani.
  • A miniszter a többségi állami tulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok számára a tevékenységi körükbe tartozó szolgáltatások nyújtására szerződéskötési kötelezettséget írhat elő.
  • A bevándorlók elhelyezésére és fogvatartására szolgáló létesítmények építésével, telepítésével és üzemeltetésével összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokat nem kell lefolytatni.

A rendőrség és a honvédség alkalmazása[szerkesztés]

A 2015. szeptember 21-én elfogadott 2015. évi CXLII. törvény szerint[2] tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a rendőrség

  • útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, a forgalmat korlátozhatja,
  • nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozhatja,
  • magánlakásba – külön írásos utasítás birtokában – ellenőrzés, a helyszín megfigyelése és biztosítása céljából beléphet, és ott tartózkodhat,
  • területet, épületet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetve az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.

A honvédség fegyverhasználati joggal közreműködik

  • az államhatár őrzésében,
  • az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtásában,
  • valamint az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények elhárításában.

Kihirdetése[szerkesztés]

2015. szeptember 15-én a kormány Bács-Kiskun és Csongrád megyére kihirdette a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet,[3] melyet három nap múlva Baranya, Somogy, Zala és Vas megyére is kiterjesztett.[4]

Miután 2016. március 9-én 0 órától Szlovénia, Horvátország és Szerbia szigorított az illegális bevándorlók beengedésének szabályain, a magyar kormány az egész ország területére érvényes válsághelyzetet hirdetett ki a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 80/A. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozva („migrációs helyzettel összefüggő körülmény kialakulása, amely valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti”).[5] Pintér Sándor belügyminiszter a döntést azzal indokolta, hogy a balkáni intézkedések „nem tudni, pontosan milyen reakciókat vált ki a migránsokból”.[6] Az ellenzéki pártok szerint a válsághelyzet kihirdetésének törvényi feltételei nem állnak fenn.[7]

Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi koordinátora közérdekű adatigénylésére az ORFK és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal azt válaszolta, hogy a válsághelyzet elrendelésére vonatkozó kérelmük indokai 10 évig titkosak.[8][9]

2016. szeptember 5-én a kormány 2017. március 8-ig meghosszabbította az egész ország területére érvényes válsághelyzetet.[10]


2017. augusztus 30-án kormány úgy döntött, hogy a válsághelyzetet 2018. március 7-ig meghosszabbítja,[11] annak ellenére, hogy a rendkívüli válsághelyzet további fenntartásánák semmilyen, a törvényben előírt feltétele nem áll fenn. [12] [13]

Kritikák[szerkesztés]

A jogszabály kritikusai szerint a válsághelyzetben alkalmazott eljárások nemzetközi egyezményeket[14] és uniós irányelveket[15] sérthetnek.[16] A válsághelyzetben például nem alkalmazhatók a kiskorúakat védő speciális eljárási szabályok. Nincs előírva, hogy a perrel kapcsolatos fontosabb iratokat (pl. a vádiratot és az ítéletet) le kelljen fordítani a vádlott anyanyelvére (2010/64/EU irányelv[17]). A Helsinki Bizottság képviselője szerint a „biztonságos származási és harmadik ország” meghatározása is ellentmond több uniós és ENSZ-iránymutatásnak és a valóságban létező viszonyoknak.[18]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2015. szeptember 4-én szavazta meg az országgyűlés, a kormány nevében Pintér Sándor belügyminiszter által előterjesztett javaslat alapján.<
  2. 2015. évi CXLII. törvény egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról - Magyar Közlöny 2015. 134. szám, 2015. szeptember 21.
  3. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdetett a kormány két megyére (magyar nyelven). Kormány.hu, 2015. szeptember 15. (Hozzáférés: 2015. szeptember 15.)
  4. A Kormány 270/2015. (IX. 18.) Korm. rendelete (magyar nyelven). Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2015. szeptember 18. (Hozzáférés: 2015. szeptember 18.)
  5. A Kormány 41/2016. (III. 9.) Korm. rendelete (magyar nyelven). Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2016. március 9. (Hozzáférés: 2016. március 10.)
  6. http://hvg.hu/itthon/20160309_migracios_valsaghelyzetet_hirdettek
  7. Az egész országra migrációs válsághelyzetet hirdet a kormány. Index, 2016. március 9. (Hozzáférés: 2016. március 10.)
  8. Léderer András: Tíz évre titkosították, miért is van most válsághelyzet. helsinkifigyelo.blog.hu, 2016. április 5. (Hozzáférés: 2016. április 6.)
  9. Fazekas Ágnes: Titkosított válsághelyzet. Népszava, 2016. április 6. (Hozzáférés: 2016. április 6.)
  10. A Kormány 272/2016. (IX. 5.) Korm. rendelete (magyar nyelven). Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2016. szeptember 5. (Hozzáférés: 2016. szeptember 6.)
  11. https://mno.hu/belfold/meghosszabbitjak-a-bevandorlas-okozta-valsaghelyzetet-2414828
  12. http://www.pecsistop.hu/tartalom/cikk/489660_jovo_marciusig_meghosszabbitjak_a_tomeges_miatti
  13. http://24.hu/belfold/2017/08/30/tudta-hogy-allitolag-tomeges-bevandorlas-van-erre-hivatkoznak-orbanek/
  14. Megdöbbentő kivételek a menekültügyi törvénycsomagban – index.hu
  15. Nemzetközi bíróságokon sokat veszíthet majd a magyar állam az új menekültellenes törvények miatt – 444.hu
  16. Majdnem 100 ügyvéd kikelt a kormány menekültszabályai ellen – index.hu
  17. Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve (2010. október 20.) a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról
  18. Kirabolják, megverik? Oké, biztonságos! – hvg.hu

Források[szerkesztés]