Ugrás a tartalomhoz

Szoprán törpedenevér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szoprán törpedenevér
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Simaorrú denevérek (Vespertilionidae)
Alcsalád: Vespertilioninae
Nemzetség: Pipistrellini
Nem: Pipistrellus
Faj: P. pygmaeus
Tudományos név
Pipistrellus pygmaeus
(Leach, 1825)
Szinonimák
  • Pipistrellus (Pipistrellus) lacteus Temminck, 1840
Elterjedés
Az elterjedési területe
Az elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szoprán törpedenevér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szoprán törpedenevér témájú kategóriát.

A szoprán törpedenevér (Pipistrellus pygmaeus) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjéhez, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjéhez és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Európa erdeiben található meg.

Magyarországi előfordulása

[szerkesztés]

Hazánkban a Tiszántúl és a Duna–Tisza köze északi tájain fordul elő, és a Dunántúlon szórványosan előfordul.

Megjelenése

[szerkesztés]

Kontinensünk egyik legkisebb denevérfaja. Alkarhossza 2.7 - 3.2 cm. Testtömege 4 - 7 g. Feltűnően rövid, világos színű orra van. Morfológiai bélyegei emlékeztetnek a közönséges denevérre, pontos határozása nehéz. A hát és hasi oldal színezete között nagyon csekély az árnyalatbeli eltérés. A háti oldal homokszínű barna, illetve vörösesbarna, ezáltal sokkal "színesebbnek" tűnik, mint a közönséges törpedenevér. A bundától mentes bőrfelületek színezettsége (pl. fülek, szemek környéke) általában világosabb barna, csak úgy, mint a közönséges törpedenevér esetében. A felnőtt egyedek, főképp a hímek gyakran pézsma szagúak. A hím ivarszerv színe sárgásfehér.

Életmódja

[szerkesztés]

Sok esetben vizek fölé hajló vagy sűrű növényzetben vadászik. Táplálékspektruma sokféle, de főképp szúnyogokat, molylepkéket, apró rovarokat fogyaszt. Esetleges vándorlási jellegeiről kevés az ismeretünk, sok esetben feltételezhető, hogy a közönséges denevérnek tulajdonított hosszútávú vándorlások tulajdonképpen e faj számlájára írhatóak. A maximális megtett távolság 775 km. Átlagéletkora 1,2-1,6 év, a legmagasabb feljegyzett életkor 8 év feletti.

Szaporodása

[szerkesztés]

Szülőkolóniái épületekben és faodvakban találhatóak. A kölykök júniustól július közepéig születnek meg, három héttel később kezdenek el röpülni.

Természetvédelmi állapota

[szerkesztés]

Populációs trendje ismeretlen. Gyakori fajnak tűnik, de ritkább, mint a közönséges törpedenevér. Esetleges védelmi intézkedések lehetnek a vadászterületként használt erdők és a szálláshelyként használt épületek megfelelő kezelése.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]