Szomáli dikdik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Szomáli dikdik
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Antilopformák (Antilopinae)
Nemzetség: Törpeantilopok (Neotragini)
Nem: Dikdikek (Madoqua)
(Ogilby, 1837)
Faj: M. piacentinii
Tudományos név
Madoqua piacentinii
Drake-Brockman, 1911
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szomáli dikdik témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szomáli dikdik témájú kategóriát.

A szomáli dikdik (Madoqua piacentinii) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és az antilopformák (Antilopinae) alcsaládjába tartozó faj.[1]

Előfordulása[szerkesztés]

Eredetileg csak Szomália középső részének tengerparti sávjából ismerték, ahol az Indiai-óceántól legfeljebb tíz kilométeres távolságig fordul elő. Az új évezred első éveiben azonban Etiópia délkeleti régiójában, Ogadenben is felfedezték a Shebelle és időszakos mellékfolyói völgyében. A tengerparti szomáli dikdikek homokos talajon, hűs és párás tengeri szélnek kitett sűrű bozótosokban élnek, az etiópiai állomány pedig balzsamfák és akáciák alkotta tüskés bozóthoz kötődik.

Megjelenése[szerkesztés]

A fej-testhossza 45-50 centiméter, marmagassága 30-33 centiméter és testtömege körülbelül 2-3 kilogramm. A legkisebb a dikdikek között.[2]

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az ezredfordulón, az etiópiai állomány felfedezése előtt harmincezresre becsülték a faj állományát, de a szomáliai polgárháború következtében biztosra vehető, hogy azóta csökkent a szomáli dikdikek száma a tengerparti élőhelyek zavarása és a fegyverek elterjedése következtében. Bőre kedvelt kézműipari alapanyag, emiatt is vadásszák. A kaotikus viszonyok miatt azonban nem állnak rendelkezésre az állományról, így a Természetvédelmi Világszövetség nem értékelte a faj helyzetét. A szomáli dikdik élőhelyén egyik országban sincsenek természetvédelmi területek, és fogságban sem tartanak ilyen állatokat, noha a felsoroltak rendkívüli fontosságúak lehetnek a faj megőrzésében.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (1911. december 8.) „On Antelopes of the Genera Madoqua and Rhynchotragus found in Somaliland”. Proceedings of the Zoological Society of London (4), 978–980. o. DOI:10.1111/j.1096-3642.1911.tb01968.x.  
  2. Kingdon, J. (1997). The Kingdon Guide to African Mammals. Academic Press. ISBN 0-12-408355-2

További információk[szerkesztés]