Szily Aurél
| Szily Aurél | |
| Született | Schlesinger Harry Aurél 1880. június 1.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1945. szeptember 13. (65 évesen)[1] Budapest[3] |
| Állampolgársága | |
| Szülei | Szily Adolf |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34, N/A, 2, 14) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szilsárkányi Szily Aurél, született Schlesinger Harry Aurél[4] (Budapest, 1880. június 1.[5] – Budapest, Erzsébetváros, 1945. szeptember 13.)[6] szemészorvos, egyetemi tanár. Szily Adolf fia és Szily Pál testvére.
Élete[szerkesztés]
Szily Adolf (1848–1920) szemészorvos, egyetemi tanár és Jónás Regina (1847–1927) gyermekeként született zsidó családban. Egyetemi tanulmányait szülővárosában és Freiburgban végezte. 1905-ben a Budapesti Tudományegyetemen szerezte meg orvosi diplomáját. 1907–1908-ban a berlini Robert Koch Intézetben dolgozott, 1908–1909-ben a Heidelbergi Kísérleti Rákkutató Intézetben Vinzenz Czerny-vel folytatott kutatásokat. Ezt követően 1924-ig a Freiburgi Egyetem szemklinikáján működött Theodor Axenfeld szemorvos vezetése alatt. 1910-ben adjunktusi kinevezést kapott. Az első világháború idején tanúsított munkájáért – amit egy hadikórházban végzett a francia-német front mögött – több kitüntetést kapott, köztük a Vaskereszt Rendet. 1924-ben a Münsteri Egyetem Szemkórházának első igazgatójává választották, s munkásságának köszönhetően az intézmény világhírű lett. Tagja lett 1927-ben az International Council of Ophthalmology-nak. 1930-ban a Klinische Monatsblatter für Augenheilkunde című szemészeti folyóirat főszerkesztője lett. A nácik hatalomra kerülése után származása miatt elvesztette igazgatói állását, s valamennyi megbízatását. 1939-ben családjával hazatért Magyarországra, nem vállalt állást, visszavonulva csupán kutatómunkát végzett. 1941 novemberében visszavonták német állampolgárságát. 1945-ben kinevezték a Budapesti Tudományegyetem szemklinikájának élére, de két héttel első munkanapja után váratlanul meghalt. Nagy jelentőségűek a látóidegfő morfológiájára, a szem anatómiájára és fejlődéstanára, a sympathicus szemgyulladásra vonatkozó kutatásai. Ő volt az első, aki felismerte az anaphylaxia jelentőségét a szemészetben. Több mint száz tudományos dolgozatot tett közzé. Halálát tüdőgyulladás okozta.
Első felesége Margarete Eissler (1885 körül – 1929. október 3.), akitől két gyermeke született: Clemens (1912) és Gabriele (1915). Második házastársa a bárói családból származó Walburga von Spiegel von und zu Peckelsheim (1888–?) volt, akit 1932-ben vett nőül.
Főbb művei[szerkesztés]
- Az állatok szeméről (1899)
- A csillagingás tüneményének optikai magyarázata (1900, németül is)
- Histiogenetische Untersuchungen, J. F. Bergmann (Wiesbaden 1907)
- Über das Entstehen eines fibrillären Stützgewebes im Embryo und dessen Verhältnis zur Glaskörperfrage, J. F. Bergmann (Wiesbaden 1908)
- Die Anaphylaxe in der Augenheilkunde (Stuttgart, 1914)
- Atlas der Krieg-Augenheilkunde (I – II., Stuttgart, 1916)
- Erkrankungen der Tränenwege, der Linder, der Binde-, Leder- und Hornhaut, Thieme (Lipcse, 1924)
- Schilddrüse und Auge, Grill (Budapest 1937)
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Albrecht von Graefe-díj (1925)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 16.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 59882/1880. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1880. év 11. oldal 8. sor
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 794/1880. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 10.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 5259/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 10.)
Források[szerkesztés]
- Bíró Imre: Szily Adolf, Szily Aurél (1983. augusztus 21.) Orvosi Hetilap, 124. évfolyam, 34. szám
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001.
- Holger Busse: Szily Aurél – egy nagy szemorvos élete és tudományos munkássága (2004. június 1.) Szemészet, 141. évfolyam, 2. szám, 255–256. o.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 852. o. Online elérés
