Sziklai Emília
| Sziklai Emília | |
.jpg) | |
| Arcképe az 1931-ben megjelent Színművészeti lexikonban | |
| Született | 1858. szeptember 11. |
| Elhunyt | 1934. október 6. (76 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Fabinyi Ferenc |
| Foglalkozása | énekes |
| Iskolái | Színészeti Tanoda (–1874) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklai Emília témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sziklai Emilia, névváltozat: Sziklay (Kolozsvár, 1858. szeptember 11. – Budapest, 1934. október 6.)[4] énekesnő. Fabinyi Ferenc jogász felesége.
Életútja[szerkesztés]
Sziklay János és Borhy Emília lánya. A Színművészeti Akadémián tanult, 1873. június 13-ai vizsgáján a következő kritikát kapta a Reformban: „A „Váróteremben" szereplő fiatal özvegyet oly sikerrel játszotta, hogy nem is jöhet a növendékekkel egy mérték alá. A kisasszony mozgásában, hanglejtésében, kézmozdulataiban oly biztosság látszott, mintha nem is először lépett volna fel és nem is operai növendék volna". 1875-ben Balatonfüredre szerződött, május 16-án énekelt először nyilvánosan a helyi színkörben rendezett hangversenyen.
Ugyanezen év októberében a Népszínházhoz került. Az intézmény megnyitóján, 1875. október 15-én ő énekelte az első dalt Rákosi Jenő Leánykérő című népszínművében Kata szerepében. Itt 1881. április 28-áig játszott, Szilaj Kata szerepében lépett fel utoljára. Az intézmény 1965 addigi előadása közül 680-ban szerepelt. Blaha Lujza búcsúztatta virágcsokorral.
1880-ban Bécsben vendégszerepelt mint „Népszínmű Társulat” tagja, s ekkor ismerkedett meg Mátray Betegh Bélával, akinek hívására 1881-ben Kolozsvárra ment. Május 10-én a Kis herceg címszerepét játszotta. Utolsó fellépése 1883. március 28-án volt, René szerepében búcsúzott a színpadtól a Donna Juanitában. 1883. május 4-én Kolozsváron házasságot kötött Fabinyi Ferenc marosvásárhelyi királyi táblabíróval, és otthagyta a színi pályát.
A 8 Órai Ujság 1925. október 16-ai száma a következőket írja róla: "A Népszínház egykori kiváló együttesének öt olyan élő tagja van ma, akik a méltóságos asszonyok. Az első a Népszínház első előadásán szerepelt és később sokáig Blahánéval együtt működött Sziklai Emília, korának egyik legszebb asszonya, most Fabinyi [István][5] volt államtitkár özvegye, aki ez idő szerint a Margitszigeten lakik."
Fontosabb szerepei[szerkesztés]
- Rózsa (Huber K.: A király csókja)
- Kata (Rákosi J.: A leánykérő)
- René (Vega: Donna Juanita)
- Borcsa és Szilaj Kata (Lukácsy S.: A vereshajú)
- Lidia (Suppé: Fatinicza)
- Germaine (Planquette: Cornevillei harangok)
- Márta (Genée: Kapitány kisasszony)
- Laura (Szigligeti: A pünkösdi királyné)
- Fiametta és Beatrice (Boccaccio)
- Margit (Háromcsőrü kacsa)
- Finum Rózsi (Falu rossza)
- Angyal Liszka (Tolonc)
- Borcsa (Kósza Jutka)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967
- ↑ https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz24/343.html
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári halotti akv. 141/1934. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ A lap tévesen közli a Ferenc helyett az István keresztnevet.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931.
- 8 Órai Ujság, 1925. október 16. / 233. szám, 4. old.
- Magyar családtörténeti adattár
További információk[szerkesztés]
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008.
