Szerkesztővita:Bennó/Címleírás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Mi a helyzet akkor, ha XY ír egy részletes életrajzi adatokkal ellátott előszót NN művéhez, és az a felhasznált irodalom? Például ez így jó? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2010. június 16., 22:18 (CEST)

  • Szabó György: Benkő József és Transsilvaniája. In: Benkő JózsefTranssilvania specialis : Erdély földje és népe I–II. Ford. és szerk. Szabó György. Bukarest; Kolozsvár: Kriterion. 1999. 7–94. o. ISBN 9732605243

Pontosan. Az ItK-szabvány azt ajánlja, hogy hanyagoljuk az előszó/utószó és hasonló finomságokat, hanem ha tanulmány értékű egy ilyen, és ezért idézzük, akkor úgy idézendő, mint bármely más publikáció, ami itt történetesen egy könyvhöz van csatolva adott oldalszám alatt. BennóPffffft-kalpagos.gifiroda 2010. június 16., 22:25 (CEST)

Szó szerint így csinálnám, gyönyörű, az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez az 1999-es pasztillai címleírási reform gyönyörűséges leképezése, amit itten fent elő tetszett állítani, és amit próbálok elnyomni magamban. :-) Majd az ilyen eseteket is tárgyazás alá kell venni, de talán jobb úgy haladni, hogy előbb a könyvek címleírásán próbáljuk ki a megegyezés folyamatát. A többi már gyerekjáték lesz, max azon fogunk marakodni hogy In, in: vagy = legyen a fenti esetekben a keretcím előtt, és hol legyen az oldalszám. Pasztilla 2010. június 16., 22:35 (CEST)
látod, nem volt hiábavaló az okításra fordított energiád :-)Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2010. június 16., 22:42 (CEST)

Stratégia[szerkesztés]

Mielőtt elkezdenénk az egyes paraméterek általános jellemzőit felvázolni, szükségességét, majd formátumát megtárgyalni, talán az volna jó, ha legelőször is minél több hivatkozási példát összegyűjtenénk kontrollnak, magyar könyvkiadási környezetből. Ehhez bőven kellene támogatás, mert én megakadtam, nincs meg a forráshivatkozási MSZ ISO-szabványom stb. Szóval ez egy pusztába kiáltott segélykiáltás. Pasztilla 2010. június 17., 21:36 (CEST)

Amit mindenképpen végig kell gondolni az esetek közül:

  1. amikor nincs szerző, vagy nem szerző értékű az elsőrendű közreműködő (tanulmánykötet, antológia szerkesztővel);
  2. bonyolult szerkezetű, többkötetes művek (közös címmel, kötetenkénti címmel stb.);
  3. lexikoncikkre, szótár cikkére való hivatkozás (elég gyakori a WP-n);
  4. ...
A lexikoncikket most hagyd, koncentráljunk a teljes címekre, könyvekre. Az első ponttal messzemenően egyetértek, nekem határozott elgondolásaim vannak, amit a közremüködői résznél remélhetőleg majd harcba vethetek. A második fel van jegyezve, de nehéz pár mondatban összegezni a létező gyakorlatokat. Pasztilla 2010. június 18., 18:39 (CEST)

Alakul, mint púpos gyerek a prés alatt[szerkesztés]

Első számú technikai észrevételem: ha megállapodtunk a formában, meg kell nyerni az ügynek Danit, hogy a citesablonok kódjában ezeket meg is tudjuk valósítani. Két komoly technikai akadály lesz: a bonyolult alesetek kezelése és az adatcsoportok elkülönítése. BennóPffffft-kalpagos.gifiroda 2010. június 18., 18:17 (CEST)

Persze, a technikai megvalósítás nyilván egy külön főfájás. Elsősorban is azt kellene, hogy valóban értsük és értelmezzük a címleírás egyes elemeinek szerepét és egymáshoz való viszonyát, mert csak annak fényében lehet értelmes megbeszélést folytatni egy akár külön wikikulcs használatról (mindenből vegyük ki a jót és a logikusat és a szépet), azért próbálom most összegyűjtögetni ezt a sok szart. Mint említém, a drukkoláson kívül is számítanék rád, és ne előre rohangálj fényéveket a megjegyzéseiddel, hanem oszd, amit tudsz, te is szerkesztesz könyvet. Pasztilla 2010. június 18., 18:27 (CEST)

Első átolvasás után háromlépcsősnek látszik a folyamat:

  1. legalsó szint: az elemeken belüli kérdések;
  2. az elemek sorrendje;
  3. az elemek elválasztása.

Ezt metszi a két másik aspektus: a rövid hivatkozás és a hosszú. Mivel ezek technikailag is elkülönülnek, ha jól értem, most csak a cikk végi forrásjegyzék/irodalomjegyzék teljes címleírásaival foglalkozunk, amik technikailag a citesablonokban révén vagynak. BennóPffffft-kalpagos.gifiroda 2010. június 18., 18:30 (CEST)

Az elsőre: ja, szerintem jól látod. A másodikra: itt és most kizárólag a könyvek, teljes címek címleírásáról van szó. Később jöhetnek a kisebb falat részcímek (tanulmányok, folyóiratcikkek) és bár a hivatkozási forma nem függetleníthető teljes egészében a címleírástól, azt is ráérünk a végén rendezni, az lesz a legegyzserűbb. Pasztilla 2010. június 18., 18:37 (CEST)

Hasonmás kiadás[szerkesztés]

Ha egy 1941-ben megjelent könyvet 1989-ban újra kiadnak hasonmás kiadásban, és nekem ez utóbbi van a kezemben, hogyan kell feltüntetni a forrásoknál? Konkrétan a Farkas utcai református templomnál lenne rá szükségem, de esetleg ide is be kellene venni? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2010. június 19., 13:17 (CEST)

Bibliográfiai hivatkozás[szerkesztés]

Elnézést, nem erről van szó?

http://paedpsych.jk.uni-linz.ac.at/internet/ARBEITSBLAETTERORD/LITERATURORD/ZitationISO690.html#5.1

ISO-690 ZJ vita 2010. július 1., 19:39 (CEST)

Részint igen, részint nem. Ez nem a címleírási szabvány, hanem az attól funkciójában kissé elkülönülő és annál kisebbre törő hivatkozási szabvány. Ettől függetlenül rettenetesen igen nagy szükségem volna rá, de nekem nincs meg, ezért volt a segélykiáltásom. Az MSZ ISO-690 volna érdekes, azaz a szabvány honosított verziója, az 1990-es évek elejéről. Pasztilla 2010. július 2., 10:53 (CEST)

Fent van a NET-en egy szkennelt változat pdf-ben. Elég durva. Letöltöttem, kinyomtattam, és megpróbálom a szkenner OCR segítségével élerte kelteni. Ha újra megtalálom, megírom, hol van. Sajnos, a Szabványügyi Hivatal anyagi függősége miatt egy csomó közérdekű anyaghoz nem lehet hozzáférni. msz_iso_690.pdf ZJ vita 2010. július 2., 16:10 (CEST)