Szerkesztő:Bennó/Címleírás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Könyvek[szerkesztés]

Bibliográfiai leírás[szerkesztés]

Az egyszerűsített bibliográfiai leírás pontosabban körül nem írt fogalom, pusztán a részletes bibliográfiai leírás, illetve az annál magasabb fokon álló könyvtártudományi leírás ellentételezéséül használjuk mint azok egyszerűbb, kevesebb adatot tartalmazó változatát. Semmilyen körülmények között nem maradhatnak ki azonban egy címleírásból, azaz az egyszerűsített bibliográfiai leírás minimális követelményei az alábbi adatok:

  • Szerző
  • Cím
  • Kiadó neve, megjelenés helye és éve

Szerkesztői elhatározás kérdése, hogy az egyszerűsített bibliográfiai leírást mely további, a részletes bibliográfiai leírásokban megszokott információkkal egészítjük ki (alcím, közreműködők, ISBN szám, kötetszám, kiadási megjegyzés, keretcím stb.). Ezek körének meghatározásakor fontos szempont lehet, hogy a szükségesnél nagyobb mértékben ne terheljük túl a leírást, de a szükséges és adott esetben jelentőséggel bíró információknak is helyet adjunk (gyakorlatilag elhagyhatatlan az alcím, további fontos információval szolgálhat a keretcím stb.).

A részletes bibliográfiai leírás követelményei:

  • Szerző(k)
  • Cím és alcím
  • Összterjedelem (kötetszám)
  • Közreműködő(k)
  • Kiadási megjegyzések (kiadásjelzés)
  • Kiadó neve, megjelenés helye és éve
  • Összterjedelem (oldal- és tablószám)
  • Sorozatcím és sorozatszám

Wikispecifikus további paraméterek:

  • ISBN szám
  • URL

Sablonépítéskor – a felhasználó dolgát megkönnyítendő – helye lehet további megbeszéléseknek arról, hogy amennyiben címleírás szintjén el is különítünk egyes információkat (pl. közreműködő és közreműködői minőség), szükséges-e azokat a sablonparaméterek szintjén is elkülöníteni, nyerünk-e a közreműködő neve és a közreműködése minősége (szerk., ford., ill.) közötti algoritmikus viszony beépített alapértelmezésével annyit, amennyivel nehézkesebb lehet így a sablon használata.

Példák[szerkesztés]

A címleírás algoritmusa[szerkesztés]

Ahogy a fenti példák mutatják, a magyarországi könyv- és folyóirat-kiadásban számos gyakorlat létezik a címelemek egymás mellé rendelésére, szedés vagy írásjel alapján történő tagolására. A kiadóknál nem feltétlenül találkozunk egységes gyakorlattal, a megoldások szerkesztőnként vagy akár szerzőnként változhatnak – nüansznyi eltérésekkel –, a folyóiratokra jellemzőbb a következetesen végigvitt címleírási gyakorlat.


A címleírás elemei[szerkesztés]

Az alábbiakban minden címleírási elem tárgyalása három részre van bontva:

  • A sárga dobozban igyekszünk összefoglalni a címleírás egyes elemeinek sajátosságait, tipográfiai jellemzőit, a címleírásban elfoglalt helyét és a címleírás egyéb elemeivel való kapcsolatát, ahogy az a magyarországi könyvkiadási és szerkesztési gyakorlatból a fenti példák tükrében kibontakozik.
  • A zöld dobozban van helyük az egyes gyakorlatok előnyeit és hátrányait ütköztető, a wikimegoldás felé repítő megbeszéléseknek, vitáknak.
  • A kék dobozban javaslat olvasható a Wikipédia reménybeli jövőbeni címleírási elveire, ahogy az az összefoglaltak (sárga doboz) és a megbeszéltek (zöld doboz) alapján kikristályosodik.

A piros doboz az eredeti szándék ellenére sem töltötte be funkcióit, így jelen pillanatban a desztillátumok Szerkesztő:Pasztilla elgondolásait tükrözik.










Részdokumentumok[szerkesztés]

Gyűjteményes kötetek tanulmányai, folyóiratcikkek stb.

Egyéb dokumentumok[szerkesztés]

Kéziratok, disszertációk stb.

Wikielőzmények[szerkesztés]