Szerkesztő:Tfodor/próbalap

Csink János (1823-1905) az első magyar nyelvű angol nyelvkönyv írója. Ügyvédi diplomával rendelkezett, de az 1848/49. évi szabadságharcban vállalt tevékenysége miatt ettől eltiltották. Elsősorban tanítóként, iskola szervezőként és nyelvtanárként dolgozott, írói munkássága is e területekhez kapcsolódik.

Csink János író, tanító

Tanulmányai

Csink János fényképe

Csink János 1823. nov. 5-én született a szepesi városok egyikében, Durándon. Édesapja jómódú földbirtokos volt, aki feleségével Jozéfi Máriával dédelgető, gondos, vallásos szeretettel nevelték. 1834/35. iskolai évben, mint donatista az osgyáni gimnáziumba ment, hogy német ajkú, de magyar lelkű szülei örömére a magyar nyelvet is teljesen elsajátíthassa. Tanulmányait Késmárkon folytatta, 1844-ben kitüntetéssel végezte a jogot. Hasonló eredményt mutatott föl 1844/45-ben a teológiai tudományok összes ágazataiból. 1846. január 12-én felesküdött esküdtnek. Ugyanebben az évben Késmárkon Mattyasovszky József ügyvéd, majd Gideon Lajos kir. táblai előadó bíró mellett dolgozott. 1847. szeptember 23-án Pesten kapta meg ügyvédi oklevelét. 1848 és 49-ben, mint Duránd jegyzője élte át a forradalom dicsőséges, szép napjait, melyben úgyis, mint Szepes vármegye törvényhatósági bizottsági tagja, úgyis, mint a város kerületi képviselője, igen-igen tevékenyen vett részt, különösen a közös élelmezés és a szükséges fegyverek előállítása érdekében tanúsított, hazafias, saját életbiztonságát veszélyeztető szolgálatot.

Emigrációban

A világosi fegyverletétel után külföldre menekült. Előbb Nógrád vármegyében bujdosott, mint órássegéd, amikor órát is javítania kellett! Majd október 29-én átlépte az osztrák határt. Boroszlóban elfogták, de két hónapi börtönfogság után elbocsátották, ahonnan Hamburgba jutott el, majd Belgiumon át folytatni útját, míg 1850. január 6-án Londonba meg nem érkezett. Itt, mint emigránst, kegyelem-kenyérrel kínálták, de azt nem fogadta el. Napszámban dolgozott - szűcs volt - míg az angol nyelvet teljesen el nem sajátította. 1850. augusztus 25-én megnősült, felesége Alexander Marianna. 1851-ben felkereste John Runtz igazgatót, a Birkbeck-féle polgári-iskolák vezetőjét. Úgy megnyerte a kiváló pedagógus rokonszenvét, hogy ajánlatára a londoni magyar napszámosból az angol iskola francia nyelvtanára lett rövid idő alatt. 1853-ban a Cityroad-Birkbeck iskolában segédtanító lett. 1855-ben már John-street Literary and Scientific Institution polgári iskolájában működik, mint igazgató (head-master), ahol egészen 1857. december 20-ig tanított oly kiváló eredménnyel, hogy amikor a hazajövetelre engedélyt kapott, akkor a hideg angol vér, a tőle szokatlan melegséggel búcsúzott el. A fönntartó hatóság ugyanis nem elégedett meg azzal, hogy távozásakor ünnepélyes búcsúnapot tartott, neki Shakespeare műveinek díszkötésű,illusztrált példányát adta emlékül, hanem ami a frázisokat éppen nem kedvelő angoloknál igen ritka dolog, hozzá egy igen meleg hangú, elismerő búcsúiratot is intézett, tanítványai pedig a magyar-angol jeles írónak arany tollat adtak emlékül. Száműzetéséből 1858. január 6-án érkezett haza szülővárosába, Durándra. Innen csakhamar Késmárkra megy, hogy gondoskodjék a mindennapi kenyérről családja számára. Herczogh Dániel ügyvéd irodájának vezetését vállalta magára, míg terve szerint, a törvényes engedély megkapása után, saját maga irodát nem nyithat. De ez a terve, mint annyi más, hajótörést szenvedett. Hiába igazolta Duránd város elöljárósága 1858. július 28-án keltezett okmányban, hogy mint ügyvéd 1847-, 48- és 49-ben a megyei bíróságok előtt peres feleket képviselt, hogy ügyvédi oklevelét szabályszerűen kihirdették, hogy állampolgársága kétségbevonhatatlan, Csink Jánost a hatalmi szó az ügyvédi gyakorlattól eltiltotta.

Újrakezdés

Itt kezdődött életének második fele! 1858. okt. 1-től a késmárki III - IV. elemi iskola vezetését vállalta magára 1859. június végéig. 1859. június 29-től 1868. június 30-ig a kassai elemi iskola tanítója volt. Hogy mennyire kivívta polgártársainak közbecsülését, ezt szépen igazolja az a tény, hogy őt beválasztották Kassa város törvényhatósága tagjai sorába. Itt egy tanügyi lapot is szerkesztett, „Az Iskola” címen. Már 1861-ben a kassai kereskedelmi testület megválasztotta őt 400 Forint tiszteletdíj mellett a kereskedelmi vasárnapi iskola tanítójává. Az Assahegyaljai Kovamalomkő, Ásványtermény és Gőzmalom Részvénytársaság választotta meg társulati igazgatójának Szegimalomban. Érdekes feljegyezni, hogy fizetése 1500 Forint, nyereség, kert, lakás és szántóföld használatából állott. 1870. április 13-án a Szepesi Hitel- és Iparbank választja meg főkönyvelőjének Lőcsére, hasonlókép jó fizetéssel. Ő mégis elfogadta az eperjesi iskolamesteri állást 386 Forint fizetésért. Mint az elemi isk. III - IV. leányiskolánk tanítója, hozzálátott a polgári leányiskola szervezéséhez, 1874-ben már háromosztályú virágzó polgári leányiskolát vezetett két elemi osztállyal ez az egy ember. 1874-ben körülbelül húszezer koronát gyűjtött az iskola céljaira. 1888-ban a durándi egyházközség, a városi gyermekkert alapítása által, valamint a tanügy terén való szolgálatai által szerzett érdemeinek méltatásaként tiszteletbeli egyházi felügyelőnek választotta meg. 1899-től pedig tiszteletbeli egyháztanácsosa volt az iránta hálás egyházának is. 1899. iskolai év befejeztével vonult nyugalomba. 1905. nov. 26-án távozott az élők sorából. Eperjesen temették el.

Munkái

1. A compleíe practical grammar of the hungarian language with exercises, selections from the best authors, and vocabulaires. To which is added a historical sketsh of Hungarian literature. London, 1853. (2.kiadás, Forgotten Books, 2012.)
2. Mértékek és pénzdarabok tabellái. Kassa, 1860.
3. Olvasókönyv a polgári iskola számára. Kassa, 1861. Két kötet.
4. Lehrbuch für Bürgerschulen. Kassa, 1862.
5. Az eperjesi ev. leányiskola szervezési terve. Eperjes, 1873.
6. Der Kindergarten, seine Einrichtung und Aufgabe. Eperjes, 1873.
7. Leitfaden für den Unterricht der deutschen Sprache. Eperjes, 1873.
8. Leitfaden für den Unterricht ili der schulen. Eperjes, 1876. Három rész.
9. Naturgeschichte fiir Volks- Geographie. Eperjes, 1874.
10. Unterricht in der Religion. Eperjes, 1876.
11. Leitfaden der Stillehre. Eperjes, 1876.
12. Magyar-német nyelvgyakorló könyv a nép- és polgári iskolák számára. Eperjes, 1876. Két rész. (2. kiadás, 1878., 3. kiadás. 1884. Eperjes)
13. Vezérfonal a földrajz oktatásához. Eperjes, 1877-79. Két rész. (I. folyam. Eperjes és környéke. II. Eperjes. Sárosmegye. III. Magyarország. IV. Európa. V. Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália leirása. VI. A Föld, mint égitest és a naprendszer.)
14. Oktatás a vallástanban. (I. Bibliai történet. II. Hit- és erkölcstan.) Eperjes, 1881-82. Két rész.
15. Gyakorlati angol nyelvtan kezdők számára. Eperjes, 1878.
16. Magyar nyelvtan iskolai használatra. I. folyam. A mondattan elemei. II. folyam. Szóragozás. Eperjes, 1884.
17. Két kötet egyházi beszéd.
18. Spruchs-Orts-Eigennamen, Register der heil. Schrift. 1880-1881. Töredék.
19. Nomina propria Librorum sacrorum eorumque significatio, atque virorum in libris sacris commemorata Ex libris sacris congessit. Eperjes, 1880-1890.

Források

Csink János emlékezete özv. Csink Jánosné, Alexandra Marianna úrnőnek kegyeletes emlékül ajánlja az eperjesi ág. hitv. evang. I. egyház. Eperjes, 1906

Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József