Szerkesztő:Samat/Wikimánia 2012

A július 12. és 15. között megtartott 2012-es Wikimániát a washingtoni társszervezet, a Wikimedia DC szervezte, helyileg pedig természetesen Washington, D.C.-ben volt. A részvételem költségeinek nagy részét (repülőjegy, szállás, regisztrációs díj) a Wikimédia Alapítvány és a Wikimédia Magyarország ösztöndíjai fedezték, köszönet érte!

Mivel a többiek inkább a szöveges beszámolóra helyezték a hangsúlyt, az én beszámolóm a képi illusztrációk felé mozdult el: kevesebb szöveget (utólag megnézve, nem is olyan kevés), de több, az eseményekről készített képet találhattok benne. Röviden igyekszem összefoglalni, hogy a Wikimánia alatt mivel foglalkoztam és mely rendezvényeken vettem részt.

Odaút

A washingtoni konferenciára Lisszabonon, majd New Yorkon keresztül vezetett az utam.

Lisszabonban több mint fél napot (egy éjszakát és egy délelőttöt) töltöttem az átszállásra várva, így amennyire csak az időm engedte, körbejártam, megnéztem a nevezetességeit.

A fenti meghatározást pontosítva, a repülőgép innen a newarki reptérre érkezett, így New Yorkot végül egyáltalán nem érintettem. Cserébe Malatinszky András nagylelkű felajánlásának köszönhetően kipróbálhattam az Egyesült Államok egyetlen nagysebességű vasútvonalát, a Boston és Washington vonalon közlekedő Acela Expresst, sőt, szerencsés módon a társaságával is megtisztelt a 200 km/h feletti száguldás során (pont akkor utazott ő is ezen a járaton).

A főváros egy kiadós záporral fogadott, és itt is köszönetet mondok Andrásnak, amiért egészen a szállásig szállított autóval, így elkerültem az elázást, Tgr-rel és Binárissal ellentétben.

0. nap

A konferencia nyitónapja előtt is számos programot kínált a Wikimánia a korán érkezők számára. Már július 1-jén indult egy több mint egyhetes városfelfedező, -megismerő és -lefotózó program, a Wikimania Takes Manhattan New Yorkban; 10–11-én egy kétnapos Hackathon, ami a Wikimédia szoftverfejlesztőinek rendezvénye szokott lenni, ez azonban kifejezetten a technológia iránt érdeklődő kezdőkre fókuszált; a nők részvételének növelésével foglalkozó AdaCamp (az Ada Initiative szervezésében); szintén 10–11-én a helyi Wikimédia-szervezetek (chapterek) megbeszélést tartottak egy jövőben felállítandó közös szervezettel, a Wikimedia Chapters Associationnal kapcsolatos kérdésekről, valamint emellett is több kisebb-nagyobb rendezvény (pl. washingtoni városnéző túrák), találkozók és megbeszélések is voltak párhuzamosan (pl. a GLAM-programok sorába tartozó Wikipedia Loves Libraries, vagy a WALRUS Congress, ami az Amerikai Egyesült Államok Wikimédia-önkénteseit próbálta közelebb hozni egymáshoz).

Mivel én csak 10-én este érkeztem, így ezen programok nagy részéről lemaradtam, és 11-én a délelőttöt is elsősorban városnézéssel (Arlingtoni temető, Pentagon, belváros) töltöttem. Délután meglátogattam a konferencia helyszínét, ahol regisztráltam. Mivel a szervezők megismertek az előző évről, egyből beszerveztek önkéntesnek, hogy segítsem a szervezők munkáját a konferencia során tájékoztatással és az előadások reggeli indulásának segítésével.

11-én este azonban részt vettem a Google Opening Reception nevű fogadáson a Kongresszusi Könyvtár Thomas Jeffersonról elnevezett épületében. Alábbi galéria a fogadás előtt, alatt és után készített képeimet foglalja össze:

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

1. nap

A konferenciának a George Washington University Lisner Auditorium és Marvin Center nevű épületei adtak otthont. Sokan érkeztek úgy, hogy a nyitónapon reggel akartak regisztrálni, a regisztráció és a nyitóelőadás pedig két különböző épületben volt, így sok önkéntesre volt szükség az érkezők tájékoztatására és útbaigazítására, ezt csináltam én is. Mivel már reggel 7 előtt „munkába kellett állni”, így lemaradtam a reggeliről, és dél körül már elég éhes voltam. Az én feladatom először az volt, hogy senkit ne engedjek be a hivatalos megnyitó előtt az épületbe, ami elég ijesztő feladat, ha több száz ember áll veled szemben, aki be akar menni, a feladatot pedig a szervezők sem könnyítették meg, akik a kihirdetett megnyitási időpont után 20 perccel még nem érkeztek meg, a tömeg meg már kezdett türelmetlenkedni… Ezután már csak azt a feladatot kaptam, hogy minden egyes belépőnek ellenőrizzem a konferenciakártyáját, amit a regisztrációkor kaptak, akinél nem volt ott vagy még nem regisztrált, azt pedig vissza kellett küldeni a másik épületbe. Ez sem hálás feladat, de legalább mindenki jól megjegyezte az arcomat :)

Mivel sokan késtek, illetve a két épület közötti ide-oda sétálás miatt későn érkeztek meg, akiket útba kellett igazítani, illetve a belépésüket ellenőrizni, így a megnyitóról és a megnyitó előadás nagy részéről lemaradtam, ráadásul mire bementem, üres széket sem találtam, így a terem leghátsó részében, a folyosón tudtam helyet foglalni. A megnyitó előadást egyébként Mary Gardiner, a már korábban említett Ada Initiative társalapítója tartotta a szerkesztői sokféleség fontosságáról. Mary Gardiner előadását Jimmy Wales, a Wikipédia társalapítójának beszéde követte, ami az előző évihez nagyon hasonló koreográfia szerint zajlott: tettetett vagy valós műszaki problémák a vetítővel, a teremben ülők szerkesztői korfájának megvizsgálása, néhány érdekes történet a Wikipédia különböző országokbeli és földrészenkénti helyzetéről, valamint szerkesztői és alkalmazotti díjak kiosztása. Az előadást követően kérdéseket lehetett feltenni az előadónak a Wikimédia-mozgalommal vagy a projektjeivel kapcsolatban.

A megnyitó előadások után rövid szünetet követően a konferencia további része a Marvin Centerben folytatódott, ahol egyszerre több helyszínen, párhuzamosan hat-hét előadás zajlott, így minden másfél órás szekció előtt választani kellett a panelek között aszerint, melyik érdekelt a legjobban (elvileg lett volna lehetőség az egyes paneleken belül is a váltásra, de a gyakorlatban ez általában nem működött).

Elsőre a Chapters I. nevű panelt választottam, aminek egyetlen hosszú előadását Lodewijk Gelauff és Deror Avi Lin tartotta a Wikimédia-társszervezetek elmúlt évben megvalósított tevékenységéről, legizgalmasabb projektjeiből készített összeállítással. Az előadás osztályozta a helyi szervezetek tevékenységét szerkesztői találkozókra; külső kapcsolatépítésre, együttműködésekre, valamint tartalomszerzésre irányuló tevékenységekre; szerkesztői versenyekre és szerkesztési rendezvényekre; konferenciákra. Ezen osztályozás mentén számos érdekes projektet ismertettek Svédországtól Indiáig, vagy Lengyelországtól Ausztráliáig. (Ezeket itt nem sorolom fel egyenként, az előadások teljes anyaga nyilvánosan elérhető lesz előbb-utóbb.)

Az ebédet követően a technológiai fejlesztés segítségével a felhasználó élmény növelésével foglalkozó Technology and Infrastructure III. panelt választottam. A panel lehetőséget nyújtott egy kis betekintésre a jövő Wikipédiájába, a Wikimánia számomra legérdekesebb előadásai voltak. Az első előadást Trevor Parscal és Roan Kattouw tartotta a készülő Visual Editorról, aminek segítségével a jövőben nem lesz szükség a wikikódok ismeretére a Wikipédiába való bekapcsolódáshoz. Az előadás előbb bemutatta a koncepciót, ismertette a legfontosabb előforduló problémákat, demonstrálta egy demón az eszköz működését, majd ismertette a jövőben várható fejlesztéseket. Ez jelenleg a fejlesztők egyik leginkább figyelt és várt fejlesztése, bevezetésére várhatóan valamikor a jövő év második felében kerülhet sor. A második előadást Erik Moeller tartotta a közösségi hálókkal kapcsolatos tapasztalatokról, pontosabban, hogy ezeket hogyan lehetne integrálni a Wikipédiába. Bemutatott egy összehasonlítást a Facebook és a Wikipédia, valamint a Quora és a Wikipédia vonatkozásában, és hogy a közösségi hálók eszközei hogyan tehetnék könnyebbé pl. a műhelyek és a műhelyben dolgozók munkáját. Az ötletek közül néhány: egy műhely érdeklődési körébe tartozó lapot jelentősen bővítő szerkesztőknek a rendszer felajánlja, hogy csatlakozzon a műhelyhez; az ilyen lapot szerkesztőnek a mentés után felkínál három lehetőséget: 1) ezt a lapot szerkesztem tovább, 2) kérem a következő, hasonló problémával rendelkező lapot, 3) műhelylapra vissza; a műhelylapon egy feltűnő Csatlakozom! gomb; az értesítő rendszer megújítása; a megfelelő azonosítás, célszemély megtalálása stb. A harmadik előadást Brandon Harris tartotta az Athéné projektről. Az előadás nagyon izgalmas újításokat mutatott be, amikkel a Wikipédia felülete érdekesebbé, működése hatékonyabbá válhat. Az előadás alcíme, „A Wikipédia 2015-ben” alapján ezek a fejlesztések most még az eléggé távoli jövőre tervezettek, de a bemutatott, működőnek tűnő demó nagyon látványos volt, remélhetőleg bizonyos elemei már korábban is megérkezhetnek. A projekt egyes részelemeiről, jelenlegi fejlesztési irányairól Tgr beszámolójában olvashattok többet.

A kávészünetet követő szekcióban szintén egy technológiai fejlesztéssel foglalkozó panelre ültem be, a Technology and Infrastructure V.-re, ami a Wikidatával foglalkozott három egymást követő előadáson keresztül. Az első előadás egy áttekintést adott és ismertette a Wikidata koncepcióját. Elhangzott, hogy a Wikipédia elég nehézkesen kezeli a listákat, az angol nyelvű Wikipédiában vannak listák, listák listái és a listák listáinak listái is, illetve ezek különböző kategóriái. A Wikipédia alapvetően nem adattárolásra lett kitalálva, azok kezelése, frissítése, kigyűjtése nehézkes, a különböző cikkekben található adatok sokszor egymásnak ellentmondóak stb., ennek egy lehetséges megoldására készül évek óta a Szemantikus Mediawiki is. Érdekességképpen elhangzott, hogy a kisebb Wikipédiák több mint felét az interwikik teszik ki. Emellett pont az interwikik kapcsán felmerült az, amiről a magyar Wikipédián is szó volt, hogy az interwikibotok összeszemetelik laptörténetet, és sokszor nehéz már megtalálni bennük a tényleges, tartalmat érintő szerkesztéseket. A második előadás inkább technológiai jellegű volt, a tervezett szoftverarchitektúrát és a Wikidata tervezett működését mutatta be egy működő demón keresztül. A harmadik előadás szintén technológiai jellegű volt, és azt próbálta bemutatni, hogy a Wikidatának milyen lehetséges jövőbeli felhasználásai lehetnek, milyen alkalmazások épülhetnek rá. A Wikidatát három fázisban tervezik beüzemelni, első lépésben az interwikiket telepítenék át rá, második lépésben a cikkekben található infoboxok adattartalmát, harmadik lépésben pedig lehetőség lenne a felépített adatbázison lekérdezések futtatására, így pl. listák automatikus generálására a Wikipédia szócikkei számára. Érdekességképpen éppen az előadás napján fejeződött be a Wikidata logópályázata, aminek még a Wikimánia alatt meg is lett a nyertese (szerintem nem jól választottak). További, a magyar Wikipédia szempontjából fontos érdekesség, hogy az előadás előtt megkerestek minket (konkrétan legelőször Binárist), hogy esetleg a magyar Wikipédia nem szeretne-e tesztwiki lenni az első fázisban. Erre a megkeresésre gyorsan lecsaptunk, a wikidatás panelt követően pedig le is ültünk (Bináris, Tgr és én, a Wikidata fejlesztőivel) megbeszélni, hogy ez mit jelent, mivel jár, és egyáltalán, hogyan működne a gyakorlatban. A megbeszélést követően lefordítottam a metán található Wikidatát ismertető oldalt (azóta sajnos elavult), Bináris írt egyet a magyar Wikipédiára, majd a megbeszélteknek megfelelően kiírtunk egy véleménykérő szavazást a kocsmafalra. Mivel mindenkinek tetszett az ötlet, azóta a magyar Wikipédia lett azon két nyelvi változat egyike, ahol a rendszert először fogják élőben tesztelni.

Esti programként volt egy GLAM-fogadás a Newseum épületében és tetőteraszán, amire el szerettem volna menni, de csak korlátozott számban tudtak jelentkezőket fogadni, és mire egész napos próbálkozást követően késő délutánra pár percre sikerült nethez jutnom a gépemen, a túljelentkezés miatt már lezárták a regisztrációt. (Az egyetemi netre nem csak én panaszkodtam, este körbeküldtek egy levelet, hogy ahhoz, hogy a rendszer ne dobjon le a hálózatról minden percben, folyamatosan pingelni kell a szervert. A baj az volt, hogy nekem így sem működött: csatlakozást követően néhány másodperc után újra meg újra ledobott, ráadásul a belépési adatokat is újra és újra meg kellett adni. A problémámmal megkerestem a Helpdeskhez pont az ilyen problémák miatt odaültetett egyetemi rendszergazdát/informatikust, de ő is csak azt tudta megállapítani, hogy tényleg nem működik a vezeték nélküli internet a gépemen. Azt ígérte, másnapra elemzik a hálózati logokat, hogy mi ennek az oka, és megoldják. Másnapra a probléma nem oldódott meg, így a konferencia alatt végig legfeljebb 1-2 percig élő netkapcsolattal rendelkeztem, ami több alkalmazás kipróbálását eleve ellehetetlenítette.) Mivel az esti partira nem mehettem, így még egy darabig beszélgettem más résztvevőkkel, majd visszamentem a szállásra.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

2. nap

A második napot ismét hajnalban, önkénteskedéssel kezdtem, de az előző napból tanulva, indulás előtt azért ettem gyorsan valamit, plusz elraktam a táskámba is egy-egy almát, banánt. Ezen a napon az első szekciók közül a Legal II. nevűt látogattam meg, a jogi ügyekkel kapcsolatos érdeklődésem kielégítése érdekében. Az első előadást Geoff Brigham, a WMF jogásza tartotta, és előadásában a WMF a jogi osztályának felépítését és leggyakoribb jogi ügyeit ismertette típusok szerint, általánosságban bemutatta, hogy mivel foglalkoztak az elmúlt évben. Az előadásból megtudhattuk, hogy az Alapítvány jogi osztálya a korábbiakhoz képest jelentősen bővült, és hogy a szerkesztői közösség szerepe milyen komoly és pozitív a jogi ügyek megelőzése érdekében; ehhez néhány összehasonlítást is hallhattunk, hogy a Wikipédiához hasonló oldalak milyen mennyiségű, jogsértésekkel kapcsolatos ügyvédi felszólítást kapnak a Wikipédia és társprojektjeihez képest (szerzői joggal kapcsolatban évi kb. 10 felszólítás vs. a Google nagyságrendileg 10000 felszólítása; élő személyek életrajzaival kapcsolatban kb. 200 levél vs. a Google 2 millió felszólításával stb.). Az előadás végén szó esett a WMF jogi osztálya által kezdeményezett jogi tanácsadó oldalról, ahol a leggyakoribb joggal kapcsolatos kérdésekre próbálnak válaszolni, hogy a közösség ne őket keresse meg az ilyen jellegű, újra és újra előforduló kérdésekkel. Az oldallal kapcsolatban a közösség reakcióját, ötleteit várják. Szintén megemlítette, hogy az Alapítvány tervez felállítani egy védelmi alapot, amely arra az esetre tartanának fenn, ha valaki egy szerkesztőt vagy adminisztrátort perelne be; erre ugyan nem volt eddig sok példa, így inkább jelképes gesztus, a szándék megjelenítése, hogy az Alapítvány, ha kell, megvédi az önkéntes szerkesztőit. A második előadást Markus Glaser tartotta Németországból, akinek az előadása elsősorban a Wikipédiában található személyes adatokkal és az ezzel kapcsolatos személyiségi jogokkal foglakozott, bemutatva, hogy a szerkesztőknek milyen mennyiségű személyes adata érhető el még így, félig anonim környezetben is pl. a szerkesztések elemzésén, mások hozzászólásain vagy pl. a feltöltött fényképeinken keresztül, és felhívta a figyelmet, hogy ezzel sokkal óvatosabban kellene bánni, esetleg a szoftver módosításával is segítve az ilyen jellegű adatok megfelelő, rejtett kezelését. A szekció harmadik előadásában arról hallhattunk egy elemzést, hogy a nagy digitalizációs projektek (pl. Google Books) milyen hatással vannak a Wikipédiára és általában az információk interneten való elérhetőségére, illetve a szerzői jog, illetve annak változása milyen hatással vannak az előbbiekre. Látványos volt annak a kontrasztja, hogy jogi akadályok, korlátok esetén sokszor bizonyos információk teljesen elérhetetlenek, míg ahol ilyen akadályok nincsenek, milyen könnyű a hozzáférés az ismeretekhez, információkhoz, és ez a Wikipédia kapcsolódó cikkein is mennyire meglátszik.

A második délelőtti szekciók közül a Technology and Infrastructure VIII. nevűt látogattam meg, ahol az első előadást a Wikia fejlesztői tartották egy IRC-hez hasonló, MediaWikibe beépülő, szerkesztői kommunikációt elősegítő és hamar igen népszerűvé vált eszközről, aminél fontos feladat volt, hogy egyszerre sok száz független beszélgetést (chatszobát) és több ezer belépett felhasználót is hatékonyan kezeljen. A második, igen érdekes előadást Brion Vibber tartotta egy olyan eljárásról, amivel lehetőség lesz zoomolható, mozgatható képek, interaktív térképek és diagramok beillesztésére az eddigi statikus illusztrációk helyett. Erről Tgr is írt a beszámolójában. A harmadik előadás egy olyan eszközről szólt, ami kifejezetten a kezdő szerkesztők segítésére fejlesztettek ki. Az előadás kiemelte, hogy a jelenlegi eszközök hatékonyan segítik a haladó szerkesztőket, az ő igényeikhez igazítják őket, de nehézkes a használatuk a kezdők számára, ezért rájuk koncentrál, az ő szerkesztői élményüket próbálja segíteni.

A kora délutáni szekcióban a Wiki Loves Monuments-es panelre mentem el, ahol több előadás ismertette a pályázat múltját, jelenét és jövőjét, a lehetséges buktatókat és a legjobb, bevált megoldásokat. Ismertették, milyen sok eszközt fejlesztettek ki a pályázat és a résztvevők támogatására, illetve a korábbiakkal ellentétben sok feldolgozási feladatot automatizáltan bot fog elvégezni. Az előadás után több megbeszélést is tartottunk a nemzetközi szervezői csapattal a szeptemberig szükséges feladatokról (akkor még úgy volt, hogy Magyarország is részt fog venni a nemzetközi pályázatban, sajnos azóta kiderült, hogy ez idén nem lehetséges).

A szünetben készítettünk csoportképeket azokkal, akik szerettek volna szerepelni benne és megtaláltunk. A késő délutáni szekciók közül a térképezéssel kapcsolatosra mentem be. Az első előadás az OSM-ről, a közösségi térképszerkesztés kihívásairól szólt, kiemelve néhány múltbeli projektet és esetet, mint a haiti, kelet-jeruzsálemi, a Kibera-projektet Kenyában vagy a dar es-salaamit Tanzániában. Az előadás a térképszerkesztést elsősorban közösségi, emberi szemszögből vizsgálta, azaz mi szükséges az önkéntes közreműködők ösztönzéséhez és egy sikeres projekt megvalósításához. A második, számomra nagyon érdekes előadást Kolossos tartotta a Wikipédia és az OSM kapcsolatáról, az együttműködés jelenlegi szintjéről, a fejlesztés alatt álló eszközökről és a jövőbeli tervekről. Részben arról, hogy az OSM és más térképi szolgáltatások, valamint a hozzájuk kapcsolódó (rájuk fejlesztett) eszközök hogyan segíthetik a Wikipédiát, bővíthetik annak tartalmát és szolgáltatását, részben pedig arról, hogy a Wikipédia hogyan segítheti az OSM önkéntes térképezőit a rá épülő eszközökkel, hogyan bővíthető az OSM térképi szolgáltatása a Wikipédia-cikkek linkjeivel és más tartalmi szolgáltatásaival. A harmadik előadást a WikiMiniAtlas fejlesztője, Daniel Schwen tartotta. A javascriptalapú eszköz interaktív, mozgatható és nagyítható térkép beillesztését teszi lehetővé a Wikipédia cikkeibe, amelyen számos réteg közül választhatunk (Landsat-képek, Hold- és Jupiter-térképek stb.), és különböző egyéb, érdekes szolgáltatásokat is kapunk vele (területek összehasonlítása, koordinátára állva odaugrik a térképen, vagy ráálva a térképen, kiemeli a Wikipédia-cikkben; feliratok nyelve kiválasztható, bélyegképek a Commonsról; eljárás a feliratok és bélyegképek megjelenítésének sorrendjére, méretük meghatározására, súlyozására, az átfedés elkerülésére stb.). Az eszköz már korábban érdekelt és többször nézegettem, de először láttam bemutatót a szolgáltatásáról és a használatáról.

Az előadásokkal és megbeszélésekkel végezve a késő délutánt és az estét Szerkesztő:Malatinszky meghívására a Washingtonhoz közel található Fairfaxben töltöttük, András otthonában, nagyon jó hangulatban, sütögetéssel és beszélgetéssel; a találkozót követően András még vissza is vitt minket a washingtoni szállásunkra.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

3. nap

A konferencia utolsó hivatalos napja közös előadással kezdődött, amit Sue Gardner, a WMF ügyvezető igazgatója tartott az Alapítvány elmúlt évéről, jelenjéről és jövőbeli terveiről. Az előadás szokásosan kellemes stílusú, lendületes volt, néhol összetett tartalmú diákkal. Az előadás végén a szervezők nyilvánosan megköszönték neki éppen 5 éves, energikus munkáját. Sue előadását a szokásoknak megfelelően az Alapítvány kuratóriumának Kérdezz, felelek! időszaka követte: a konferencia napjain többször kérték a résztvevőket a szervezők, hogy tegyék fel írásban kérdéseiket a WMF-fel vagy a projektekkel kapcsolatosan, ezekre az előre benyújtott kérdésekre adtak itt választ a kuratórium tagjai.

A délutáni szekciók közül először a Funds nevűt választottam. Ennek első előadását Asaf Bartov tartotta az Alapítvány támogatási rendszerének múltjáról, jelenjéről és jövőjéről. Előadásából kiderült, hogy az Alapítványtól az idei évtől nem csak a hivatalosan elismert társszervezetei (Wikimédia-chapterek), hanem bármely csoport vagy magánszemély is kérhet támogatást. Ennek a két folyamatnak a különválasztása szervezetileg is megtörtént, illetve folyamatban van. Létrehoztak emellett egy keretet olyan önkéntesek számára, akik nem Wikimédia-szervezésű eseményeken, pl. tudományos konferenciákon adnának elő a Wikimédiával (projektek, mozgalom) kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy szívesen támogatnak bárkit, akinek van egy jó ötlete, amely illik az Alapítvány és a Wikimédia-mozgalom céljaiba, van hozzá ideje, energiája, vagyis a megvalósításnak mindössze pénzügyi akadálya van. A második előadást Delphine Ménard tartotta az önkéntesség és a fizetett munka, az önkéntes közreműködők és a fizetett alkalmazottak szembeállításával: mikor lehet szükség egyikre és másikra, mikor szabad és nem szabad egyiket vagy másikat használni egy-egy feladatra, hogyan viszonyulnak a wiki(m|p)édisták a pénzhez. A harmadik előadásban Tomasz Ganicz, a lengyel társszervezet elnöke ismertette az ő szerkesztői támogatói rendszerüket, a támogatás feltételeit, az eljárás menetét és néhány eddigi eredményt (az előadás és bemutató egy kicsit rögtönzött volt, mert a témában egy másik résztvevőnek kellett volna előadást tartania, aki nem jött el, és Tomasz erre a helyszínen mondta, hogy ő szívesen bemutatja helyette). Ez a program nagyjából megegyezik több más társszervezet hasonló programjával, pl. a Wikimédia Magyarország költségtérítési támogatásával.

A konferencia záróelőadását David Ferriero tartotta egy Wikipédiát dicsérő beszéddel, majd egy előadással bemutatkoztak a 2013-as, hongkongi Wikimánia szervezői. Az előadást a csoportfotók elkészítése követte. A fotózás utáni közös esti parti egy sportbárban volt, ahol a vacsorát követően több sport(játék) közül lehetett választani. Miután mindegyiket kipróbáltam és hosszan pingpongoztam, majd ki is beszélgettem magamat, egy rövid alvásra visszasétáltam a szállásra.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

+1. nap

A Wikimánia zárónapja utáni ráadásnapon reggel előbb a kommunikációs bizottság ülésére mentem be, ahol többek között arról volt szó, hogy hogyan lehet a nemzetközi kommunikációt egységesíteni (sajtóközlemények azonos időben és üzenettel menjenek ki minden országban), milyen módon számoljanak be az egyes szervezetek a másik szervezetek programjairól (közös vagy egyesített blog, hozzáférés a központi Facebook-profilhoz, soknyelvű fordítás stb.), de fél óra után elzavartak minket a teremből, és bár az ülés valamikor később valahol folytatódott egy másik teremben, de én ezt hosszabb kereséssel sem találtam meg, viszont belebotlottam Erik előadásába, amire szintén el szerettem volna menni. Erik Moeller egy kiscsoportos előadás keretében mutatta be a szerkesztői munkát segítő különböző eszközöket és használatukat. A bemutató végeztével még hosszú ideig a teremben maradtam, mert többé-kevésbé spontán csoportosulásokban különböző műszaki eszközökről voltak bemutatók (egy fejlesztő köré ült 2-4-6 érdeklődő, és figyelemmel kísérte, mit tud az eszköz, hogyan működik, kipróbálhatta, kérdéseket tehetett fel). Ezek közül az egyik különösen látványos volt számomra, mely 3D-s interaktív grafikák, modellek MediaWikibe való beágyazására szolgáló eszközt mutatott be (kezdetben orvosi és biológiai célú projekt volt, amivel a DNS-t meg mindenféle molekulákat lehetett forgatni és minden oldalról nézegetni, de a mostani cél, hogy tetszőleges 3D-s modellt be lehessen illeszteni a Wikimédia-projektekbe). Ebéd után, a bemutatók végeztével, miután elfogytak az ismerősök és már kibeszélgettem magamat, a szállásra visszafelé menet még körbejártam a Fehér házat és sétáltam egyet a Washington-emlékmű környékén, majd gyorsan hazamentem összepakolni a hajnali utazás előtt.

Hazaút

A konferenciát követően másnap, a nyári szabadságom terhére San Franciscóba repültem, ahonnan másfél hét alatt egy nagyon tartalmas túrát csináltam Kalifornia, Nevada, Arizona és Utah államokon keresztül, majd a hazaút előtt még meglátogattam az Alapítvány san franciscói irodáját.

A 2012-es Wikimániával voltak kisebb kellemetlenségek (probléma az internettel, étkezéssel), a szervezés színvonala is elmaradt az előző évitől (az is lehet, hogy ők helyezték nagyon magasra a mércét), de összességében mindenképpen megérte elmenni egyrészt az érdekes előadások miatt, másrészt a máshogy nem pótolható személyes kapcsolatok építése miatt, harmadrészt a konferencia alatti megbeszélések és találkozók (WLM, Wikidata, CEEWikiLink) miatt. Örülök, hogy ott lehettem Washingtonban, remélem, egy év múlva, Hongkongban is lesz rá lehetőségem.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
•