Szerkesztő:Markolaci/László Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

László Gyula (Kőhalom, 1910. március 14. – Nagyvárad, 1998. június 17.) - régész-történész, képzőművész, egyetemi tanár


Élete[szerkesztés]

Az elemi iskoláit Kőhalomban és Kolozsváron végezte, 1928-ban Budapesten érettségizett.

A Képzőművészeti Főiskolát 1933-ban végezte el, 1935-ben a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Tanulmányúton Londonban, Rómában, Párizsban, és Firenzében járt.

1940–1949 között Kolozsváron volt gyetemi tanár. Miután visszatért Budapestre, a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállítások ügyeivel foglalkozott, 1957 és 1980 között a budapesti tudományegyetem tanára, tanszékvezetője volt. 1980-ban nyugdíjba vonult.

A 60-as évek közepén dolgozta ki a kettős honfoglalás elméletét.

Munkásságáért 1988-ban Fitz József-díjat, 1991-ben Széchenyi-díjat, 1993-ban Nagy Lajos-díjat és Budapestért Díjat kapott.

Művei[szerkesztés]

  • A honfoglaló magyarok művészete Erdélyben. Kolozsvár, 1943
  • A honfoglaló magyar nép élete. Kolozsvár, 1944
  • A népvándorlás lovasnépeinek ősvallása. Bp., 1946
  • Hunor és Magyar nyomában. Bp., 1967
  • Az ősember muvészete. Bp., 1968
  • A népvándorláskor művészete Magyarországon. Bp., 1970
  • A honfoglalókról. Diószegi Vilmos emlékének. Bp., 1973
  • Vértesszőlőstől Pusztaszerig. Élet a Kárpát-medencében a magyar államalapításig. Bp., 1974
  • Régészeti tanulmányok. Bp., 1977
  • A nagyszentmiklósi kincs. (Társszerzo.) Bp. 1977
  • Művészetről, művészekről. Írások a képzőművészetről. Bp. 1978
  • A "kettős honfoglalás". Bp., 1978
  • "Emlékezzünk régiekrol". A Kárpát-medence egykori népeinek története és a magyar honfoglalás. Bp., 1979
  • Őstörténetünk. Egy régész gondolatai néppé válásunkról. Bp. 1981
  • Számadás népünkről. Bp., 1986
  • Árpád népe, monográfia. Bp., 1988
  • Őseinkről. Bp. 1990
  • Arckép és kézírás. 1–2. Köt. Veszprém, 1992
  • A Szent László-legenda középkori falképei. Bp., 1993
  • A zurói temető Bp., 1993