Szerkesztő:Kristofcserpes/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Z-transzformáció a matematikában és a jelfeldogozásban használt eszköz, ami egy számsorozatot (valós vagy komplex) a hozzátartozó frekvenciatartományhoz képez le.

A Z-transzformáció fontos szerepet játszik a az irányítás és szabályozástechnikában, főként digitális szűrök tervezésében.

A Z-transzformációt gyakran tekintik a Laplace-transzformáció diszkrét idejű megfelelőjeként.

Definíció[szerkesztés]

A Z-transzformáció egy diszkrét függvényeteken elvégezhető transzformáció. A Z-transzformáció lehet egyoldali vagy kétoldali.

Kétoldali Z-transzformáció[szerkesztés]

Legyen egy diszkrét függvény, ahol egy egész számot jelöl. A függvény Z-transzformáltja a következő Laurent-sor:

.

A változó egy komplex szám, ahol modulusa és pedig szöge.

Egyoldali Z-transzformáció[szerkesztés]

A Z-transzformáció definiálható egy hatványsorként is

.

A jelfeldolgozás területén az egyoldali Z-transzformáció a kauzális jeleknél játszik fontos szerepet.

Konvergenciasugár[szerkesztés]

Konvergenciasugárnak (gyakran ROC, angolul ´region of convergence´) nevezzük azoknak a pontoknak halmazát, ahol a Z-transzformált definíciójában levő sor konvergens.

Az abszolút értékek tulajdonságait kihasználva felállítható az alábbi egyenlőtlenség:

Ebből következik, hogy konvergenciasugár nem csak a transzformálandó függvénytől hanem modulusától -től is if függ.

továbbá felbontható egy pozitív és negatív részre:

Értelmezés sikertelen (formai hiba): {\displaystyle X(z) = \underbrace{\sum_{n=-\infty}^{\infty}x[n]z^{-n}}_\text{} }

A transzformálandó függ Egy Z-transzformált eredeti függvénye csak akkor egyértelmű, ha konvergenciasugár meg van adva. Ezt a tulajdonságot illusztrálni be lehet mutatni két különböző függvénnyel és melyeknek megegyezik a Z-transzformáltja, viszont a konvergenciasugaruk különbözik. Mindkét esetben a végtelen a Z-transzformált a mértani sor összegképletével lett kiszámítva. Fontos megjegyezni, hogy a képlet csak akkor alkalmazható, ha a hányados abszolút értéke kisebb, mit 1.

Legyen az első függvény egy exponenciálisan növekedő kauzális függvény:

(H[n] a Heaviside-függvényt jelöli).

Z-transzformált a következő:

A Z-transzformált, csak akkor létezik ha . Ebből következik, hogy Konvergenciasugara:


Átviteli függvény[szerkesztés]

Lineáris differenciaegyenletek konstans együtthatókkal egy hasznos eszköz diszkrét-LTI-rendszerek leírására.

Tulajdonságok[szerkesztés]

Legyen egy függvény az időtartományban és a Z-transzformált. A

Tulajdonság Időtartomány Z-Transformált Konvergencia terület Megjegyzés
Linearitás
Késés . ha . ha és
Sietés Kétoldali: . Egyoldali: . ha . ha és
Inverzió . ha . ha

Kapcsolata a Fourier-transzformációval[szerkesztés]

Ha a változót -re korlátozzuk (tehát abszolút értéke mindig 1), akkor megkapjuk Fourier-transzformáltját.

Fourier-transzformált csak akkor létezik, ha abszolút összeadható (azaz ). Ez azt jelenti, hogy sok függvénycsoportnak nincsen Fourier-transzformáltja (exponenciálisan növekvő függvényeknél).

A modulus bevezetésével kiterjeszthető transzformációt kapjuk.

Ha és , akkor "tompítva" lesz, ezért a Z-transzformáció nagyobb függvénycsoportokra alkalmazható, mint a Fourier-transzformáció.

Kapcsolata a Laplace-transzformációval[szerkesztés]

Legyen egy folytonos függvény. Ha -ből időközönként mintát veszünk, akkor egy diszkrét függvényt nyerünk. A függvény diszkrét egy Dirac-delta függvénysorozat segítségével történik meg:

Laplace-transzformáltja az alábbi:

Laplace-transzformáltja összehasonlítható z-transzformáltjával:

Ebből következik egy egyenlőség állítható fel a Z-Transzformált és a Laplace-transzformált között:

Tehát a kapcsolat a z-sík és az s-sík között a következő:

Továbbá a változó felbontható egy valós és komplex részre.

Így egy egyenlőség felállítható komponensei (geometriai modellben megadva) és komponensei (halmazelméleti modellben megadva) között:

Bilineáris transzformáció[szerkesztés]

Ha egy lineáris Z-Átviteli függvénybe a szubsztitúciót használjuk, akkor az a probléma lép fel, hogy a keletkező S-átviteli függvény nem lesz lineáris. Bilineáris transzformáció úgy oldja meg ezt a problémát, hogy a kifejezést egy alternatív formában reprezentálja:

.

Ezt az alternatív formát pedig kifejti egy Taylor-sorrá:

.

A sor első két tagja lineáris közelítése egy lineáris közelítés, ami egyben bilineáris transzformáció definíciója:

A fordított bilineáris transzformációt, akkor kapjuk meg, ha felső képlet -re megoldjuk:

Példa[szerkesztés]

Legyen egy alul áteresztő szűrő S-átviteli függvénye:

A bilineáris transzformációval létrehozott Z-átviteli függvény az alábbi


Definíció[szerkesztés]

Legyen négyzetes mátrix, aminek az elemei egy test része. karakterisztikus polinomjának a definíciója:

.

Karakterisztikus mátrix[szerkesztés]

A kifejezést karakterisztikus mátrixnak nevezik:

Karakterisztikus egyenlet[szerkesztés]

Az egyenlet karakterisztikus egyenletnet nevezik. Az egyenlet megoldása, azaz a karakterisztikus polinomjának gyökei, sajátértékei . A karakterisztikus polinom ezért kifejezhető mint:

ahol a sajátérték algebrai multiplicitása.

Tulajdonságok[szerkesztés]

  • Egy mátrix karakterisztikus polinomja foka .
  • Karakterisztikus polinom főegyütthatója 1.
  • Ha két mátrix és hasonló, akkor a karakterisztikus polinomok és azonosak.
  • Egy mátrixnak és annak a transzponáltjának azonosak karakterisztikus polinomjai.

Speciális mátrixok[szerkesztés]

mátrix[szerkesztés]

Ha egy mátrix akkor karakterisztikus polinomja