Szerkesztő:KAIRSESV/Észak-Macedónia vízrajza
Észak-Macedónia domborzata[szerkesztés]
Észak-Macedónia területének három negyede hegység. Az ország nyugati részén a Hellenidák óidei keletkezésű, medencékkel tagolt, közép- és magashegységi belső vonulatai húzódnak, ettől keletre a Variszkuszi-hegységrendszer lepusztult röghegységei találhatóak. A hegységeket folyóvölgyek tagolják, amelyek a széles alföldektől a szűk szorosokig váltakozik. A legnagyobb – dombságokkal tagol – sík vidék az ún. Vardar-övezet, a Vardar mentén található terület, amelyet az északi részeken a kelet felől beömlő folyók völgyei bővítenek, mintegy 6993 km² kiterjedésű. Ez, az amúgy földrengésveszélyes zóna adja a mezőgazdaságra alkalmas területke nagyrészét.
Észak-Macedónia vízgyűjtő területei[szerkesztés]
I. Vardar: 1. Vardar (Вардар), 2. Pcsinja (Пчиња), 3. Bregalnica (Брегалница), 4. Crna reka (Црна Река), 5. Treszka (Треска);
II. Drim (Дрим), III. Sztruma (Струма) - Sztrumica (Струмица), IV. Meszta (Места), V. Marica (Марица), VI. Duna, VII. Loudiasz (Λουδίας) / Koludej (Колудеј), VIII. Aliákmon(asz) (Αλιάκμονας) / Bisztrica (Бистрица).
Észak-Macedónia területe és a Vardar vízgyűjtő területe (I.) nagy mértékben fedik egymást. A Vardar Észak-Macedóniában ered, áthalad az ország középső részén, végül Görögország földjéről ömlik az Égei-tengerbe. A Vardar a Balkán-félszigetről az Égei-tengerbe ömlő folyók között a harmadik legnagyobb.
| Folyó | Hossz (km) | Vízgyűjtő terület (km²) |
|---|---|---|
| Bisztrica (VIII.) | 297 | 6971 |
| Marica (V.) | 480 | 52900 |
| Sztruma (III.) | 415 | 17330 |
| Vardar (I.) | 388 | 22387 |
| Meszta (IV.) | 243 | 7500 |
A Vardar vízgyűjtő területe északon átlóg Szerbia területére, egyrészt a Lepenac, másrészt Pcsinja (2.) folyóknak köszönhetően. Délen a Fekete-folyó (Szrna Reka - 4.) jobb oldali mellékfolyója, az Eleska (Елешка) Görögország területén ered. Szintén északon Szkopjétól északra ered a Binacska Morava (Биначка Морава) nevű folyó, amelynek víze a Déli-Moraván és a Nagy-Moraván keresztül a Dunába ömlik, ez a rész tehát a Duna (VI.) és a Fekete-tenger vízgyűjtő területe. Keleten a Sztruma (III.) mellékfolyója, a Sztrumica hagyja el az országot. Nyugaton a Fekete-Drim (Szrna Drim) az ország két legnagyobb tavával, az Ohridi-tóval és a Preszpa-tóval együtt a Drim vízgyűjtő területéhez (II.) tartozik, amely az Adriai-tengerbe ömlik. Ilyenformán az Észak-Macedóniában eredő vizek három tengert is táplálnak.
Észak-Macedónia folyói[szerkesztés]
| Folyó | Teljes hossz (km) | Észak-macedóniai hossz (km) | Teljes vízgyűjtő terület (km²) | Észak-macedóniai vízgyűjtő terület (km²) | Vízhozam (m³/s) |
|---|---|---|---|---|---|
| Vardar | 388 | 301 | 22387 | 20535 | 174 |
| Lepenac | 75 | 15 | 770 | 75 | 10 |
| Bregalnica | 211 | 211 | 4307 | 4307 | 28 |
| Szrna reka | 207 | 207 | 5890 | 37 | |
| Pcsinja | 128 | 85 | 3140 | 1896 | 14 |
| Treska | 132 | 132 | 2350 | 2350 | 23 |
| Sztrumica | 114 | 81 | 1900 | 10 | |
| Kriva | 75 | 75 | 1002 | 1002 | 14 |
| Szrn Drin | 149 | 56 | 3504 | 118 |
Bregalnica[szerkesztés]
A Bregalnica Észak-Macedónia második leghosszabb folyója.
Felső szakasz[szerkesztés]
Malesevija[szerkesztés]
A Bregalnica a Malesevo-hegyen (Малешевски Планини) ered 1690 m-es magasságban, ez a rész az ország legkeletibb területe, a hegyen Észak-Macedónia és Bulgária osztozik. Tulajdonképpen három folyó ered itt, északon a Ravna, tőle délre a Bregalnica, délen pedig a Berovói-folyó. A Ravna Pehcsevo (Пехчево) várostól keletre ered, és útja során át is halad a mintegy háromezer lakosú településen, amely névadója a Pahcsevói járásnak[1] (Општина Пехчево). A Berovói-folyó nevét a közeli városról, Berovóról kapta. A folyó város előtti szakasza előtt található a Berovói-tó, amely duzzasztással létrehozott mesterséges tó, mintegy 2500 méter hosszan a folyó völgyében. Egyike annak az öt mesterségesen létrehozott tónak/víztározónak, amit a Bregalnica vízgyűjtő területén hoztak létre. A Berovói-tó kialakításának elsősorban turisztikai okai voltak.
.jpg)
A három folyó a Malesevo-fennsíkon folyik össze, ez a Malesevo-hegy (Малешевски Планини), a Bejaz-domb[2] (Бејаз Тепе)és a Placskovica-hegy (Плачковица)által körülzárt magasföld, amelyen közigazgatásilag a Pehcsevói és a Berovói járás osztozik, a folyóvölgyben a lakosság nagyrésze mezőgazdaságból él, a növénytermesztés elsősorban gyümölcsfákat (szilva, alma, cseresznye, meggy, körte, birs, dió) jelent, míg az állattenyésztés juhokat, kecskéket, szárnyasokat, de kisebb részben szarvasmarhát is.
A Kalimanci-tó[szerkesztés]
A Pijanec-völgyet elhagyva a Bregalnica az Oszogovo-hegy és a Kalimanci-dombság között halad tovább. Az Oszogovo-hegyen ered a Kamenica-folyó (Каменица). A Kamenica névben a macedón kamen (камен) 'kő' és az -ica (-ица) képző található, a szó számos szláv nyelvben hasonló hangzású, ezért a Kamenica nevet, különösen a balkáni térségben, de Szlovákiában is sok folyó és település is viseli. Az Oszogovo-hegy lábánál is találunk egy Macedón Kamenica (Македонска Каменица) elnevezésű várost. Itt található a Kalimanci-tó (Калиманско Езеро) a Kamenica és a Bregalnica találkozásánál. A folyóvölgyet 1969-ben egy gáttal zárták el, így született meg ez a mesterséges tó, amely a két folyó völgyében Y-szerű alakot öltött. Hossza 14 km, szélessége 0,3 km, mélysége pedig 80 méter. 4,23 km² területű és 127 millió köbméter vizet foglal magában. A folyó felduzzasztásának elsődleges célja a környező területek számára öntözővíz biztosítása volt. A tóból két csatorna vezet ki: az északi 98 km hosszú, és elvezet egészen az Ovcse-mezőig (Овче Поле), a déli 36 km hosszú és a Kocsani-mező (Кочанска Поле) rizsföldjeihez vezet. A gáton egy kis teljesítményű erőmű is található. Macedón Kamenicánál található a tó egyetlen szigete, Kalata (Калата) a környék a római kortól kezdve lakott volt, korábban egy Lukovica nevű település állt itt, ahol ónt bányásztak, innen a sziget neve is (macedón: kalaj (калај) 'ón'). A mai sziget mindössze 0,015 km² területű, és 100-150 m-re van a parttól. A nyári alacsony vízállásnál a sziget olykor félszigetté válik.
Középső szakasz[szerkesztés]
Kocsani-mező[szerkesztés]
A Kocsani-mező (Кочанска Поле) vagy Kocsani-völgy (Кочанска котлина) az Oszogovo és a Palcskovica hegyek között fekvő síkság, nevét Kocsani (Кочани) városáról kapta. A környező magashegyekből sok kisebb-nagyobb vízfolyás érkezik a Braglnicába. Északról az Oszogovóról az Orizari- és a Kocsani-tó, valamint a Zletovska, délről, a Placskovicáról pedig az Oszojnica és Zrnovszka.
A Kocani-völgy területe 1020 km², és Bregalnica mentén mintegy 26 km hosszú. Legmagasabb potja az Oszojnica beömlésnél van 330 méteres tengerszint feletti magassággal, legalacsonyabb potnaja pedig a Zletovszka torkoltának közelében, ahol 290 méter, ebből kitűnik, hogy a síkság esése mindössze 40 méter.
Az évi átlagos hőmérséklet 13°C, ami a Kocani-völgyet Észak-Macedónia egyik legmelegebb völgyévé teszi. Ennek, és a gazdag vízhálózatnak köszönhetően a völgy igen alkalmas risz termesztésére, amely mintegy ezer hektáron zajlik.
Az Orizari-folyó (Оризарска Река) Orizari településre kapta a nevét, amelyen keresztülfolyik. A névben egyébként a macedón oriz (ориз) 'rizs' szó fedezhető fel, az Orizari településnév is igen elterjedt a Balkánon. A folyó forrása 1510 méteres magasságban található, hossza 30 km, vízgyűjtö területe pedig 133 km². Ozori település felett a folyó egy hasadékvölgyben halad, ezen a területen Orizari-folyónak nevezik, a település alatt, ahol sík vidékre ér, a Maszalnica (Масалница) nevet viseli.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A macedón opstina (Општина) az Észak-Macedón közigazgatás első szintje, jelenleg az országban 80 járás található, amelyek mérete és népessége igen változatos. Az opstina a volt jugoszláv tagállamok jellemző közigazgatási egysége, lásd az angol nyelvű szócikket: en:Opština.
- ↑ A Bejaz-domb nevével ellentétben földrajzilag hegy.
Források[szerkesztés]
- Ez a szócikk adatokat tartalmaz a következő idegen nyelvű Wikipédia-szócikkekből: en:Pehčevo Municipality, en:Berovo Lake, mk:Беровско Езеро, mk:Калиманци (езеро), mk:Калата, mk:Кочанска Котлина, mk:Оризарска Река.