Szerdahelyi Sándor (újságíró, 1873–1913)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szerdahelyi Sándor
Született 1873
Csanádapáca
Elhunyt 1913. december 5. (39-40 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása újságíró
Sírhely Kozma utcai izraelita temető

Szerdahelyi Sándor, Schlosz (Apáca, 1873. – Budapest, Terézváros, 1913. december 5.)[2] újságíró, tartalékos magyar királyi hadnagy.

Életpályája[szerkesztés]

Schlosz Ignác és Kohn Fáni fiaként született. Gimnáziumi tanulmányait Verbászon, Újvidéken és Szegeden végezte el. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte el. Egyetemi hallgatóként (1891) Horváth Gyula a Magyar Hírlaphoz szerződtette. 1896-tól a Pesti Napló munkatársa, külpolitikai rovatvezetője, majd Neményi Ambrus mellett vezércikkírója és országgyűlési tudósítója, majd Ifj. Ábrányi Kornél mellett a lap helyettes, 1901-től felelős szerkesztője volt. 1908-tól a Vázsonyi-párti A Polgár szerkesztője és kiadója volt. Halálát tüdőhurut okozta.

Több külföldi regényt fordított magyarra. Hadzsi álnéven karcolatokat és krónikákat is írt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Magyar irodalmi lexikon III. (S–Z). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1965.  
  • Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1