Szent Szófia-székesegyház (Polack)
| Szent Szófia-székesegyház | |
| Полацкі Сафійскі сабор | |
| Fehéroroszország kulturális öröksége | |
 | |
| A Szent Szófia-székesegyház főhomlokzata | |
| Vallás | ortodox keresztény |
| Építési adatok | |
| Építése | 1044-1066 |
| Rekonstrukciók évei | 1738–1765 |
| Stílus |
|
| Tervezője | Johann Christoph Glaubitz |
| Település | Polack |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Szófia-székesegyház
Pozíció Fehéroroszország térképén
| |
 é. sz. 55° 29′ 11″, k. h. 28° 45′ 31″Koordináták: é. sz. 55° 29′ 11″, k. h. 28° 45′ 31″ | |
 | |
| A Szent Szófia-székesegyház weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Szófia-székesegyház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szent Szófia-székesegyház (belaruszul: Полацкі Сафійскі сабор, oroszul: Собор Святой Софии в Полоцке) a fehéroroszországi Polack városának kiemelkedő műemléke, amely egy Nyugati-Dvina feletti magaslaton áll.
Története[szerkesztés]
Az eredeti székesegyház[szerkesztés]
Az eredeti templomot II. Vszeszláv polocki fejedelem (1044–1101) építette 1044 és 1066 között, első említése még az építéséről adott hírt 1056-ban. Az épület a város keleti oldalán lévő sziklás magaslaton, a Nyugat-Dvina és a városnak is nevet adó Polota folyók összefolyásánál áll, és valószínűleg Fehéroroszország legrégebbi temploma. A székesegyház feltételezett eredeti megjelenését már csak maketteken és a 2005-ös 20 rubel címletű ezüst emlékérmén lehet látni. A székesegyház eredeti formájában hasonlított a kijevi Szent Szófia-székesegyházra és a novgorodi Szent Szófia-székesegyházra, amelyeket szintén az Isteni Szent Bölcsességről neveztek el.
Saját templomának felépítése után II. Vszeszláv megpróbálta megszerezni a Kijevi Rusz trónját. A sikertelen kísérlet után megtámadta a környező fejedelemségeket: 1067-ben elfoglalta Novgorodot, és kifosztotta az ottani Szent Szófia-székesegyházat, majd egy harangot és egyéb zsákmányokat vitt magával, hogy a saját székesegyházát díszítse velük. A templomot megemlítik az Igor-ének történetében is, ahol azt állítják, hogy Vszeszláv fejedelem éjszakánként vérfarkas alakban járta Kijev utcáit, és reggelente hallotta a saját polacki székesegyházának a harangjait.
Jelenleg csak a templom egyes részei nyúlnak vissza Vszeszláv idejébe, bár az építők nevét a székesegyház alapjába vésve megtalálták, akik név szerint: Dávid, Toma, Mikula, Kopes, Petr és Voris. Később a 11. századból származó 16 polocki fejedelem temetkezési helyét is feltárták, köztük az alapító, II. Vszeszláv sírját. A voszkreszenszkojei levél (1156) szerint a székesegyháznak eredetileg hét kupolája volt, később ez ötre csökkent, miután az 1447-es tűzvész után újjáépítették.
A sorozatos átépítések[szerkesztés]
A katedrálist a 11. és a 18. század között többször újjáépítették és jelentősen átalakították. A székesegyházhoz könyvtár is tartozott, de elpusztult, amikor Báthory István lengyel királyként elfoglalta a várost a 16. század végén a livóniai háború alatt. 1596-ban a templomot majdnem teljesen újjáépítették és templom-erőddé alakították át. 1596–1654 és 1668–1839 között a templom a görögkatolikus egyház tulajdonában állt. Polocki Szent Jozafát görögkatolikus érsek (1618–1623) építette újjá az 1607-es tűzvész után, de 1643-ban ismét tűzvész pusztította el a székesegyházat és a várost.[1]
Nagy Péter és Aleksandr Menšikov 1705-től a templomot lőporraktárként használta, ám 1710-ben felrobbant. A következő közel három évtizedben (1738–1765) Florian Hrebnicki érsek újjáépítette a székesegyházat. Johann Christoph Glaubitz vilniusi építész tervezte meg a jelenlegi templomot, amely a „vilniusi barokk” stílusnak az egyik legszebb példája. Az épületet barokk tornyokkal egészítették ki, a kupolákat eltávolították (vagy legalábbis nem építették újjá őket).[2] A várost elfoglalták a franciák Napóleon 1812-es oroszországi hadjárata idején (két csatát is vívtak Polackban augusztusban és októberben, a második a házak között zajlott), valamint az 1940-es években a németek is. A székesegyház funkciói az évszázadok során többször is megváltoztak. A székesegyház a keleti rítusú görögkatolikus egyházhoz tartozott 1839-ig, amikor is az orosz görög katolikus egyház és az orosz ortodox egyház egyesült.
A szovjet időszak és a jelen[szerkesztés]
A kommunista uralom idején a székesegyház a Polocki Regionális Állami Archívum raktára volt 1949 és 1954 között. 1967-ben helyreállítási munkákat végeztek, mivel a székesegyházat ateizmus múzeummá akarták átalakítani, de a múzeumot végül 1969-ben Vitebszkbe költöztették. 1981-ben a székesegyház mellé szállították az egyik Borisz-követ. A székesegyház ma a Polocki Állami Múzeum részét képzi, hangversenyteremként és orgonakoncertek helyszíneként használják. Tervben van az épület visszaszolgáltatása az orosz ortodox egyház részére.
Galéria[szerkesztés]
-
Az eredeti székesegyház rekonstruált képe a 2005-ös fehérorosz ezüst 20 rubeles emlékérmén -
A templom 1875-ben -
A templom hátulja
.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ POLOCKI SZENT JOZAFÁT. archiv.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
- ↑ Pár órás séta a belorussziai Polackban | Alexkaland. alexkaland.hu. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Saint Sophia Cathedral in Polotsk című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
