Új zsinagóga (Szeged)
A szegedi Új zsinagógát 1900-1902 közt építették Baumhorn Lipót tervei alapján. Baunhorn 22 zsinagógát tervezett a 19-20. század fordulóján, legszebb alkotása éppen a mór-arab-mediterrán elemekkel vegyített szecessziós stílusú szegedi Új zsinagóga. A szegedi zsinagóga Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája.[1]
Előzmények
A török hódoltság alól felszabadult Szeged városa igen elnéptelenedett, szerb, német, zsidó jövevények is jöttek benépesíteni. A zsidó népesség 1786-ben kapott engedélyt a Helytartótanácstól a letelepedésre szabad királyi városokban. Hitközségüket Szegeden 1791-ben alapították meg. Első zsinagógájukat 1800-1803-ban építették, amely nem maradt fenn.
1840-1843-ban építettek helyette újat, ez a kis régi zsinagóga ma is megvan a Hajnóczy utcában az Új zsinagóga közelében, kicsiny méretei ellenére a neoklasszicista építészet egyik legszebb alkotása, Lipovszky Henrik, Lipovszky József munkáját dicséri. Ma ez az épület az önkormányzat tulajdonában van, s kulturális célokat szolgál.[2]
Az Új zsinagóga története
A 19. század vége felé a zsidó hitközség kinőtte régi zsinagógáját, új nagy templomot terveztek, építésére 1900-ban kapták meg az engedélyt. Európa egyik legszebb, hazánk második legnagyobb zsinagógája a szegedi Új zsinagóga. 1900-1902-ban épült fel. Méretei: 48 m hosszú, 35 m széles, 48,6 m magas, belmagassága 32 m. Belső tartószerkezete kizárólag vasból készült. A zsinagóga stílusának megtervezésében nagy szerepe volt Löw Immánuel (1854-1944) főrabbinak. A tervező Baumhornt Lipótot eszmékre, a híveket áldozatkészségre lelkesítette. A kivitelezők Szilágyi János, Schaar Ede és Stark Vilmos voltak. A nagy szabad építési telek lehetőséget nyújtott a tervezőnek arra, hogy a templomot szimmetrikus alapbeosztású, központi elrendezésű, perspektívájában hatásos épületnek állítsa be. Szinte valamennyi stílusirányzat szerepet kapott a templom építésében, a templom stílusa tehát teljességgel eklektikus, mintegy kifejezve a zsidóság asszimilációs képességét.[3] A kupola beillesztése csegelyekkel[4] bizánci stílust mutat, a karzattartó oszlopok a román stílus, az orgona feletti csillagboltozat a gótikus stílus példája. A kupola megjelenése kívülről barokk jellegű.
A stíluskeveredés mégsem zavar bennünket, mert egységet teremt a falak elefántcsontfehér-kék-arany színharmóniája és a stílusjegyek mértékletes alkalmazása. Löw Immanuel munkássága nyomán e zsidó templomban találunk először magyar nyelvű feliratot a diadalíven:
"Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!" A közbeékelt héber szöveg azonos tartalmú, de nem szó szerint azonos:
"Szeresd felebarátodat, mert az is olyan, mint Te!"
Kupolabelső, festett ablakok
A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. A kupola 4 csegelyére az erkölcsi létet meghatározó három (de [héberül négy szóval kifejezhető) tényezőt írták fel héberül: a Tóra, a munka és az emberszeretet. A kupoladob 24 oszlopa a nap huszonnégy óráját szimbolizálja, fölöttük kék alapon a csipkebokor virágai a kinyilatkoztatás szimbólumai. A végtelen tér élménye fogalmazódik meg a kupola virágokkal díszített egyre sötétülő sorától a csillagos kék üvegburkolatban. Középen a Dávid csillag körül a nap kivilágítható sugarai koronázzák meg az égboltot. A festett kupolaablak és a templom valamennyi színes üvegablaka Róth Miksa műhelyében készült. A templom színes, szecessziós földszinti és emeleti ablakain a zsidó nép vallásának és történelmének fontosabb eseményeit jelenítik meg az Új zsinagóga felépítésének időpontját is beleértve. A főbejárat felett látható a Régi zsinagóga képe, elébe egy csónak kikötve, emlékeztetve a szegedi nagy árvízre (1879), s mellette az Új zsinagóga, mely 1902-ben lett kész.[5]
Az oltárfal
A templom másik ékessége az oltárfal, amelyen a második jeruzsálemi Szentély hatása érezhető, szerkezetileg modenai beosztást mutat. Az oltár aranyozott fehérségét a kórus kék színezése még jobban kiemeli. A tóraolvasó márványasztal záróköve, amely a templom építésének a leírását takarta, jeruzsálemi márványból van. Sajnos a holokauszt alatt az építési leírások eltűntek. Az ember és az Isten közti szövetségre utaló frigyszekrény ajtaja éppen úgy, mint az ősi frigyládáé Nílus-parti sittimfából[6] készült, iszóp növényt formázó pántdíszítései az alázatosság és a lelki tisztaság szimbólumai. A frigyszekrényt egy félretolható függöny takarja. A függönyön a templom architektúrája és stílusjegyei ismétlődnek középen a jeruzsálemi füstölő oltárral. A frigyszekrényben bársonyruhába öltöztetett tóratekercsek vannak, amelyek héber írással Mózes öt könyvét tartalmazzák. Ezekből egy-egy szakaszt(szidra) a zsidó szombatokon és ünnepnapokon a tóraolvasó olvas fel. A felső szószékből a rabbi szól híveihez, az oltárnál az előimádkozó imádkozik.
Orgona és előcsarnok
A frigyszekrény felett finom mívű örökmécses van, amelyet napkollektorok világítanak meg. Még feljebb a kiskupola, a templom nagy kupolájának egyszerűsített másolata magosodik.
Mögötte az orgona van, amely a temesvári Wegenstein C. Lipót alkotása. Az orgona rekonstrukcióját a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft: végezte el 2001-ben. 2317 sípos, 42 regiszteres, 2 manuálos ez a hangszer, amely nemcsak liturgikus célokat szolgál. Gyakran orgonakoncertek színhelye is a templom, amelynek kitűnő akusztikája van. Kiállításokat is rendeznek az előcsarnokban. A befolyt összeget a zsinagóga felújítására létrehozott alapítvány kezeli.
A zsinagógában 1340 ülőhely van, 740 a férfiaknak a földszinten, 600 ülőhely van a karzat padjaiban a nőknek.
A templomnak nagy méretű előcsarnoka van, régen itt gyűlt össze a násznép, itt történt az esketést megelőző lefátyolozás. Ma Holokauszt-emlékcsarnok, a második világháború alatt haláltáborokban vagy munkaszolgálatban elpusztult zsidókra emlékeztet. 1944-ben mintegy 6600 izraelita vallású magyar állampolgárt hurcoltak el Szegedről, közülük alig 1500 tért vissza. A márványtáblákon 1900 név olvasható. Egy másik tábla 3000 délvidéki mártírnak állít emléket, egy következő tábla a Kistelekről elhurcoltak neveit tartalmazza. Két fekete kőkoporsó a védtelen áldozatokra emlékeztet, a gyermekekre és az öregekre. 1944-ben a zsinagóga volt a gettó központja, az elhurcoltak ingóságainak gyűjtőhelye. A templom és a benne felhalmozott értékek megóvása elsősorban az orosz városparancsnoknak volt köszönhető.
Az Új zsinagóga és az Izraelita Hitközségi Székház 1945 után
A II. világháborút követően a zsinagóga épületének és berendezésének, s a vele egyidőben (1901-1902) ugyancsak Baunhorm Lipót tervei alapján egyazon eklektikus stílusban, mór, szecessziós elemekkel épült Izraelita Hitközségi Székház szintén műemlék épületének állagmegóvása jelent folyamatos gondot. 1979-ben volt egy kisebb felújítás, amely a madárbejárást és a beázásokat szüntette meg. 1990-től alakult meg a Szegedi Zsinagógáért Alapítvány, amely kulturális rendezvények (a már fentebb említett orgonakoncertek, kiállítások) bevételeiből próbálja finanszírozni a már nagyon esedékes felújításokat.
A II. világháború óta is folyamatos a Szegedi Zsidó Hitközség hitélete jeles rabbikkal, köztük Scheiber Sándor, kevés lélekszámmal.
Jegyzetek és források
- ↑ [1] Zsinagógák Csongrád megyében
- ↑ Részben Apró – Péter: Szeged c. könyve nyomán
- ↑ Löw Immanuel: A szegedi új zsinagóga című munkája nyomán
- ↑ gömbháromszög; a négyzetes alaprajz sarkaiból a kupola félgömbjéhez átvezető háromszögletű boltozatrész
- ↑ A szócikk alapvetően Csongrád megye építészeti emlékei c. kötet és Somorjai Ferenc munkái alapján készült
- ↑ cédrusfából
- Lőw Immánuel: A szegedi új zsinagóga. Szeged, Traub, 1903.
- Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, 2000. 757, ISBN 963-7193-28-6 Új zsinagóga ld. 415-417. o.
- Somorjai Ferenc: Szeged : új zsinagóga.(Ser. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 0139-245X ; 700.) Budapest : TMK Egyesület, 2001. 20 o. Bibl. 20. Angol nyelvű összefoglalóval. ISBN 963-554-480-4
- Apró Ferenc – Péter László: Szeged : a városról lakóinak és vendégeinek. Szeged, Grimm Kiadó, 2002. 240 o. ill. ISBN 963-9087-58-0 Új zsinagóga ld. 173-178. o.
- Somorjai Ferenc: Szeged. (Ser. Panoráma : magyar városok) Szeged, Panoráma, 2002. 325 o. ill. ISBN 963-243-860-4 Új zsinagóga ld. 163-171. o.
- Bálint Sándor: Szeged városa. 2. kiad. Szeged, Lazi, 2003. 171 o. ill. Új szinagóga ld. 133. o. ISBN 963-9416-49-5
