Szebeny György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szebeny György
Született 1887. november 18.
Budapest
Elhunyt 1968 (80-81 évesen)
nem ismert
Állampolgársága magyar
Foglalkozása

Szebeny György, teljes nevén: Szebeny György Ferenc Pál (Budapest, 1887. november 18.München, 1968[forrás?]) magyar olimpikon, evezős, gépészmérnök, repülőgép-szerkesztő.

Élete[szerkesztés]

Szebeny Antal és Csik Ludmilla gyermekeként született Budapesten. 1920. június 5-én Schwerinben házasságot kötött Sturzkopf Herminával, Sturzkopf Walter és Fabrice Lujov gyermekével.[1]

Sportpályafutása[szerkesztés]

A Hungária Evezős Egylet MTK sportolójaként versenyzett. A testvér négyes, a legidősebb Antal, az ikrek Miklós és György, valamint a legfiatalabb István a magyar evezős sport emlékezetes sportolói.

1910-ben a kormányos nyolcevezős (Bányai Béla, Szebeny György, Szebeny Antal, Szebeny Miklós, Jesze Kálmán, Hautzinger Sándor, Éder Róbert, Kirchknop Ferenc, kormányos: Koch Károly) versenyszámban - bronzérmes

Az 1912. évi nyári olimpiai játékok kormányos nyolcevezős versenyszámban 8 nemzet versenyzett. Öt előfutamot rendeztek, a magyarok Németország legjobb nyolcasával került egy futamban. A német nyolcas sportolói sokkal erősebbek voltak, evezős technikájuk az angol stílusra épült, két hajóhosszal nyerték a 3. futamot. Hungária Evezős Egylet csapattársaival (Szebeny István vezér evezős, Baján Artúr, Manno Miltiades, Jeney István, Gráf Lajos, Szebeny Miklós, Szebeny György, Vaskó Kálmán kormányos) a 7. helyen végzett.

Az első világháború alatt Fischamendben a repülőműszaki gárda tagja. A Műegyetem keretében 1921-ben megalakult a A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület, elsők között lépett az egyesület tagjai sorába.

Szebeny-iskolagép[szerkesztés]

1921-ben az albertfalvai gyárban elkészült repülőgépe az iskolagépek kategóriájában első díjat nyert. A gépet a 85 lóerős Fejes-féle lemezmotor működtette. A kialakított két ülés egymás mellett lett elhelyezve. A géppel Fehér Antal berepülő pilóta több eredményes repülést végzett.

A Kereskedelmi Minisztérium (KM) II. szakosztálya 1922-ben Szegeden rendszeres pilótaképzést tartott. A KM iskola-repülőgép pályázatot írt ki, a négy pályázó közül az albertfalvai Neuschloss-Lichtig Repülőgépgyár- és Faipari Rt. -nél 1923-ban a meglévő repülőgépét alakították át Oravecz Béla főmérnökkel, ami elnyerte a kiírt pályázatot. Szombathelyen tartott kiképzésen ezzel a repülőgéppel 1925-ben két tragikus baleset történt. A repülőgép gyártását befejezték.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Gerhárd Lajos: A magyar sport pantheonja I-II. és III-IV. kötet - 1932. "A magyar sport pantheonja" Kiadóvállalat
  • (1971) „újságcikk”. Repülés (folyóirat) 1971. XXIV. évfolyam 11. szám.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]