Szüry János

Szüry János
Magyarország kereskedelemügyi minisztere
Hivatali idő 1919. augusztus 7. – augusztus 15.
Előd	Dovcsák Antal
Utód	Hegyeshalmi Lajos
Született	1862. szeptember 22. Nagyszombat
Elhunyt	1927. augusztus 17. (64 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Szülei	Szüry Lajos
Foglalkozás	jogász, politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Szüry János témájú médiaállományokat.

Szüry János (Nagyszombat, 1862. szeptember 22. − Budapest, 1927. augusztus 17.) magyar miniszter, jogász, politikus, Szüry Dénes író, műfordító öccse.

Családja

1862. szeptember 22-én született Szüry Lajos Komárom vármegyei alispán és Krajcsovics Terézia fiaként. Bátyja Szüry Dénes író, műfordító.

Élete

Középiskolai tanulmányait Kalocsán, Budapesten és Pozsonyban, az egyetemet Pozsonyban és Budapesten végezte, ahol 1885-ben az államtudományok doktorává avatták. Állami szolgálatát 1885-ben, az akkor még létező közmunka- és közlekedési minisztériumban mint fogalmazógyakornok kezdte meg. A minisztérium kettéosztása után a kereskedelemügyi minisztériumba osztották be, ahol 1896-ban titkár, 1900-től osztálytanácsos, 1907-ben címzetes, 1908-től pedig valóságos miniszteri tanácsos lett. Kezdetben a vármegyei közutakért, majd a belkereskedelmi ügyekért felelt, majd 1905-től az iparfejlesztési osztályt irányította. Az Országos Ipartanácsnak, az Országos Közlekedési Tanácsnak és az Országos Védjegytanácsnak is 1906-ban lett tagja, utóbbinak 1910 és 1915 között elnöke is volt. 1918-ban a kereskedelemügyi minisztérium helyettes államtitkárának nevezték ki, 1919. augusztus 7. és 1919. augusztus 15. között a hivatalnokkormány kereskedelemügyi minisztere. 1920 júliusában a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lett. 1927. augusztus 17-én halt meg Budapesten.

Munkássága

1905-től szerkesztője, majd 1908-ban főszerkesztője lett a kereskedelemügyi minisztérium kiadásában megjelenő Közgazdasági Értesítő című heti folyóiratnak, amely konzuli és szaktudósítói jelentések alapján a világgazdaság fontosabb mozzanatait közölte. Szerkesztője volt a Volkswirthschaftliche Mitteilungen aus Ungarn című, német nyelven megjelenő havi folyóiratnak is, amely Magyarország közgazdasági viszonyait ismertette a külfölddel. Szakcikkei 1885-től a Magyar Közigazgatás és 1889-től a Közlekedés című szakfolyóiratban jelentek meg.

Szépirodalom

Joghallgató korától jelentek meg versei, költeményei különféle lapokban:

• Pozsonyvidéki Lapok (1880–82)

• Magyar Szemle (1894–96)

• Vasárnapi Ujság (1894)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.