Szörényi Andor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

dr Szörényi Andor (Kúla, 1908. december 20.Budapest, 1967. március 8.) római katolikus pap, biblikus doktor.

Eredeti családneve: Schiber, 1931-ben magyarosította Szörényire.

Élete[szerkesztés]

Német ajkú családja 1786-ban Ulm, Regensburg környékéről a török dúlás által kiüresedett területekre települt. A zombori majd a kalocsai jezsuita gimnáziumba járt és itt élte át, hogy a trianoni szerződés szülővárosát Jugoszláviához csatolta. Zichy érsek a budapesti papnevelő intézetbe küldte és a Pázmány Péter Tudományegyetem Teológiai Karán elvégezte a teológiát.(1926-31)

1931-32 között Hajóson volt német káplán. Ezt követően Rómába került ahol biblikus licenciátust szerzett, majd elkészített és megvédte doktori értekezését. 1936-tól Dunapatajon, majd ismét Hajóson volt káplán. 1939-től a kalocsai érseki szeminárium tanára lett. 1939-ben cikket írt az Egyedül Vagyunk c. folyóiratban,[1] amelynek címe: "Zsidó fajiság, zsidó lélek". A cíkk megjelenése következtében 1946-47 között internálásra került, de sikerült tisztáznia magát. 1950-től a kalocsai szeminárium rektora, majd 1951-től az éppen megalakuló Központi Papnevelő Intézet tanára lesz. Oktatási tevékenysége idején nagy érdeklődés jelentkezett mind biblikus és mind a profán tudományok felől, ugyanis erre az időszakra tehető a Holt-tengeri tekercsek (1947-1951) megtalálása. 1956-ban tagja volt a Papi Forradalmi Tanácsnak, mely támogatást és információt biztosított a hosszú elzárkóztatásban lévő - és egyesek szerint elavult gondolkodású - Mindszenty József hercegprímásnak. Ennek hatására a rádióban elhangzott beszéde a vártnál korszerűbb volt. 1959-ben a kar dékánjaként keményen fellépett a budapesti kispapok "OPUS PACI" lázadása ellen és elmarasztalta résztvevőket. Az ellenszegülő hallgatóknak (mintegy 14 kispap) távoznia kellett a szemináriumból. Kb 50 kispap szolidaritásból követte őket. Élete végen Rómában bevádolták haladó nézetei miatt, ezért több alkalommal védekezni kényszerült. Első meghallgatására már betegen (agyvérzés) érkezett. 1967. március 5-én meghalt édesanyja. 1967. március 17-én együtt temették őket a farkasréti temetőben.

Művei[szerkesztés]

  • Zsidó fajiság, zsidó lélek. Budapest., 1939.
  • Bevezetés az ószövetséghez. Jegyzet. Szeged, 1948.
  • Az Úr Jézus szenvedéstörténete. Jegyzet. Budapest, 1950.
  • Adventi szentírási elmélkedések. Jegyzet. Budapest, 1950.
  • Bevezetés az ÚSz-hez. Jegyzet. Budapest, 1953.
  • Psalmen und Liturgie im alten Testament. Budapest, 1961.
  • Bevezető az apostolok cselekedeteibe. Jegyzet. Budapest, 1963.
  • A Biblia világa. Az ÚSz. Budapest, 1966.
  • Das Buch Daniel. Leiden, 1966.
  • Biblia világa Ecclesia, 1968.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Ebben folyóiratban jelent meg Rejtő Jenő néhány írása is.

Források[szerkesztés]

  • Új Ember 2010.10.10 Tarjányi Béla: "Haladó gondolkodású biblikus Szörényi Andorra emlékezünk"
  • Katolikus lexikon
  • Székely Tibor: A hatalom és a Központi Szeminárium kispapjai