Szóbokor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A szóbokor nyelvtani szakkifejezés, az egy szógyök köré szerveződő szavak csoportját, bokrát jelenti.

A szóbokorba szerveződő szavakat jelentésbeli és hangalakbeli hasonlóságuk kapcsolja össze. A szóbokrok egy-egy elvontabb jelentéskör köré csoportosulnak. A finom hangalakváltozások követik a jelentésváltozásokat. Így a nyelv mintegy összefüggő hálózatot képezve írja le a világot, és föltárja annak összefüggéseit.

A gyökök és szóbokraik további nagyobb csoportokba sorolhatóak. Szintén jelentés és hangalakbeli egyezések alapján beszélhetünk gyökcsaládokról, vagy más néven gyökbokrokról.

A gyökcsaládok elnevezésére, megkülönböztetésére – a hasonló gyökökből kivonva a közös nevezőt – alkotjuk a teremtő gyököket. Teremtő gyök, mivel ebből születnek a gyökök, amelyeket éppen ezért fiagyököknek is szoktunk nevezni. Valójában azonban ez a leszármazás csak elméleti, nem a szavak kialakulásának tényleges folyamatát jelzi.

Egypár fontosabb szóbokrunk[szerkesztés]

  • EGY teremtő gyök (mássalhangzós gerinccel rendelkező, egyszótagú szógyökökből álló szóbokor): EGY (magyar gyök) egy, egyetlen, egyezmény, egyed, egyén, egyedül, egység, egyenlő, mindegy, kiegyezés, elegy stb. EG (magyar gyök) ég, egész, egészség, -eg képző: összeg (egybe összesített), köteg (egybe kötött), tömeg (egybe tömörült) stb.
  • SZER gyök: szeret, szeretet, szerel, szerelem, szerelmes, szerez, szerzet, szerzetes, szerszám, szerény, szerkeszt, szerencse, szerep, szerepel, egyszer, egyszersmind, szerint, gyógyszer, stb.
  • K-R teremtő gyök : kar, kar-ika, kar-ima, kar-ám, KER (magyar szógyök), ker-ek, ker-ül, ker-ít , ker-ing, kér-eg, ker-es, KOR (magyar szógyök), kor-ong, kor-c , kor-lát, KÖR (magyar szógyök), kör-ös, kör-öz, kör-ny , kör-nyez , kör-ül, KUR (magyar szógyök), kur-itol, kur-kál.
  • FOG: fogad, fogadó, fogadós, fogás, fogadalom, fogalmaz, fogalom, fogan, foganatosít, fogantyú, fogas, fogdos, fogékony, fogház, foghegyről, foglal, foglalkozás, foglaló, fogó, fogócska, fogoly stb.
  • KÖZ: közel, közelebb, közelít, közeleg, közül, közép, közepes, közöd, közös, közeg, közösül, közösködik, közösség, közönség, közönséges, között, közöl, közvetett, közvetlen, ütköz, ütközet, megütközik, stb.
  • TUD: tud, tudás, tudva, tudomás, megtud, tudákol, tudálékos, tudakozik, tudós, tudomány, tudatlan, tudta (pl. tudtára ad), megtudakozik, stb.
  • JEL: jel, jeles, jelez, jelöl, jelzés, jelzet, jellem, jellemes, jellemző, jelleg, jellegzetes, jelent, bejelent, kijelent, feljelent, jelentés, jelentőség, jelen, jelenlét, jelző, megjelenít, stb. Hasonló ehhez: JEGY - jegy (valaminek jegye, pl csillagjegy, anyajegy), jegy (belépőjegy), jegyes, jegyzet stb.
  • KAP: kap, bekap, megkap, felkap, elkap, kapu, kapus, kapar, kapa, kapzsi, stb.
  • SZAB: szab, szabó, szabad, szabadít, kiszabadít, felszabadít, szabadul, kiszabadul, megszabadul, felszabadul, elszabadul, szabadság, megszab, kiszab, szabdal, szablya, szabados, szabatos, szabály, szabályoz stb.
  • ÉR(teremtő gyök, főgyök): ér (ige), ér (kis patak), ér (verőér), elér, kiér, megér, felér, ÉRD (algyök) érdem, érdemes, érdek, érdekes ÉRV (algyök), érvel, érvény, érvényes, ÉRT (algyök), értelem, értelmes, érték, értékes, érez (ÉRZ algyök), érzelem, érzés, érzelmes, ERED (algyök), eredet, eredmény, eredményes stb.

A szóbokor jelentősége az alternatív elméletekben[szerkesztés]

A nyelvcsaládos, hangtörvényes nyelvészet alternatíváiban a szóbokor a grimmi hangtörvények más irányú értelmezését teszi lehetővé.

Ezek szerint az eredetileg poliszemantikus szógyök a Grimm-törvénynek megfelelő hangzóváltozásokon megy át, de ezt nem időbeni, egzakt és rekonstruálható fejlődéssel teszi, hanem a lehetőségek kihasználásával (a hangzók átalakulásával) a gyök jelentését finomítja, pontosítja, esetleg elvonatkoztatja és más kifejezésekhe használja fel. Az alternatív elméletekben tehát a grimmi törvények szemantikai szerepet kapnak.

Néhány példa a szóbokrok hangtörvényes viselkedésére:

  • a kör: kör-karika-kerít-kert-kerék-kerek-király-korong-korona-körte-köröm-kürt-kurta-kar-kereplő, gördül-gurul-görbe-görcs-gyűrű, húr-hurok-horog-hordó-hurka - eddig a szókezdő hang grimmi változatossága. Azonban ettől eltérő hangváltozás is megfigyelhető ugyanebben a szóbokorban: a far, forog, ferde, fúr, pörög, pereg szavak szintén körmozgással, vagy köralakkal kapcsolatos szavak.
E szóbokor kifejezetten nemzetközi (vándor) szógyökre épült: Kör (ahol a jelentés nincs kiírva, ott kör) – sumér ḫ.r (poliszemantikus, egyik jelentés-csoportja kör, körbe, stb.), gur, kur (= hajlít, görbít, teker), gar és kar (= bekerít, keret), kurkur (= görbít, görbület),[1] héber kikkar (= korong), etruszk carsi (= korsó), perzsa gard (= körforgás), óind čŗt-kŗt (= fonni és csomózni),[1] tibeti khor, khorlo (= kerék), tadzsik gurd, görög kirkosz (= kör, karika),[2] gurosz (= kerek, guruló)[1] és gyro (= teker, csavar),[1] kyrte (fonadék),[1] latin circulus[2] és circum (körben, valamint corona, carica, curvus, gyrus, cratus, stb.), currit (= keresztül), currus (= szekér – „kerekes”), gurges (= görgeteg), gót gard (= karám), angol circle (továbbá car, curved, stb), német Kreis, Schraube (= csavar), ófelnémet Gurtil (= öv)[1] és Hurd (= fonadék), orosz krug, török küre (= gömb[2] és tekerle (= kerék), ujgur xar,[2] osztják korek (= kerek),[2] finn keri (= kerület) kiereä (= kerek),[2] vogul ker (= körüljár),[2] mongol kürdü, gurbaji (= tekeredik, csavarodik, görbül)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f Közli: Götz László - Keleten kél a Nap
  2. a b c d e f g Közli: Sára Péter: Ősi szavaink nyomában

Források[szerkesztés]

  • P. Anton Deimel: Šumerisches Lexikon, 1928/'30/'32/'33/'47. Róma: https://web.archive.org/web/20090123021636/http://terembura.uw.hu/deimel/deimelkezd.html
  • P. Anton Deimel: Akkadisches-Šumerisches Glossar, 1937. Róma
  • P. Anton Deimel: Šumerisches-Akkadisches Glossar, 1934. Róma
  • René Labat: Akkád epigráfia, 1952. Párizs
  • Wolfram von Soden: Akkadisches Handwörterbuch, 1965. Wiesbaden
  • Arno Poebel: Grundzüge der Sumerischen Grammatik, 1923. Rostock
  • Adam Falkenstein: Grammatik der Sprache Gudeas v. Lagaš, 1949-50. Róma